ujkelet.live
A Kneszet hétfőn szavaz egy vitatott törvényjavaslat első olvasatáról, amely korlátozza a választott tisztviselők döntéseinek bírósági felülvizsgálatát az ésszerűség elve alapján.
Mit tartalmaz: A törvényjavaslat – mely kulcseleme a kormány igazságügyi reformtervének – rövid szövege teljesen megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására”.
- A törvényjavaslatot gyorsított eljárással mozdítják elő, hogy a Kneszet nyári ülésszakának végéig, július 30-i véglegesítsék.
- A hétfői szavazás az első a három szükséges szavazás közül.
Miért fontos: Vasárnapi média riportok szerint, melyek beszámoltak Benjámin Netanjahu miniszterelnök állítólagos nyitottságáról Gali Baharav Miara főügyész elbocsátására, rámutattak, hogy a kormány megakadályozhatja a főügyész menesztéséről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát, ha elfogadja törvényjavaslatot az „ésszerűség” eltörléséről.
Reakció: A kormány igazságügyi reformterve ellen tiltakozó mozgalom országos tüntetéseket ígért keddre, beleértve az utak lezárását, valamint a Ben Gurion repülőtér és belső bekötőútjainak elárasztását tüntetőkkel.
Készülődés: Az „ésszerűségről” szóló törvényjavaslat ma esti szavazása előtt a Kneszet bezárja a karzatot a nyilvánosság előtt, hogy megakadályozza a plenáris ülés alatti esetleges tiltakozásokat.
MIT TAKAR AZ ÉSSZERŰSÉG MÉRCÉJE
Először is, nincs pontos definíciója, mutatott rá a Kan közszolgálati műsorszolgáltató jogi szakértője. Meglepő lehet, hogy valójában az első alkalom, amikor törvény említi, most lesz – amikor kvázi eltörlik.
Azért mégis nagyvonalakban: Amikor az állam valamely szereplője vagy szerve radikálisan indokolatlan döntést hoz, a bíróság közbeléphet és megsemmisítheti azt.
A gyakorlatban ez nem gyakran fordul elő. Például a kormány elvi politikai döntéseibe szinte nincs beavatkozás.
- A Legfelsőbb Bíróság nem avatkozik be és mondja: Ésszerűtlen egy ilyen vagy olyan békeszerződés megkötése vagy ilyen vagy olyan gazdaságpolitikát folytatni.
- A Legfelsőbb Bíróság még a terroristák szabadon bocsátásának kérdésébe sem avatkozott be, a sok petíció ellenére.
Akkor mikor avatkozott be a Legfelsőbb Bíróság, és alkalmazta az ésszerűség elvét?
1993-tól egy olyan miniszter kinevezésénél, akit olyan bűncselekményekkel vádoltak, mint az ultraortosox Sasz elnökét, Arje Derit az első bírósági ítéletében. A mostani Deri-ítéletnél is voltak olyan bírák, akik ésszerűtlennek tartották, hogy adóbűncselekmény miatt elítélt személyt nevezzenek ki pénzügyminiszteri posztra.
- Másik példa, amikor az előző kormányban Avigdor Liberman akkori pénzügyminiszter úgy döntött, hogy az év közepén eltörli a teljes munkaidős jesiva tanulók gyermekeinek napközis támogatását. A bíróság azt mondta – ésszerűtlen, hogy nem volt figyelmeztetés.
- Ott van még a szderoti iskolák védelmének ügye a 2000-es évek végén, amelyről a bíróság kimondta, ésszerűtlen, hogy a kormány döntést hoz az iskolák megerősítéséről, majd költségvetési megfontolások miatt visszatáncol és védelem nélkül hagyja őket.
Ésszerű eltörölni?
A koalíció szerint: Titeket, bírákat nem választottak meg, miért mondanátok meg nekünk, hogy mi ésszerű és mi nem? Nem alaptalan kijelentés, mert sok oka van a döntésekbe való beavatkozásnak – rosszhiszeműség, diszkrimináció, indokolatlan döntés. De mindezek az okok valójában az ésszerűség egy fajtája. Ha pedig megszűnik az ésszerűség mércéje, akkor a bíróság nehezen tudja ezeket alkalmazni, és nehéz lesz bizonyítani például, hogy a határozatban külső szempontok is szerepeltek.
Még egy példa: Tegyük fel, hogy a kormány úgy dönt, hogy elbocsátja a főügyészt, és kinevez valakit a helyére, aki úgy gondolja, hogy nem kell pert lefolytatni a miniszterelnök ellen. Az ilyen lépések bírósági felülvizsgálatának szinte egyetlen módja az ésszerűség mércéje (lenne).
,,Tehát lehet nevezni korlátozásnak és eltörlésnek, és mondhatják, hogy többé-kevésbé puhítottak a megfogalmazásán, de minden bizonnyal el lehet gondolkodni azon, hogy ésszerű-e” – jegyezte meg a Kan jogi szakértője.
“A kormány és a tüntetések középpontjában az ésszerűség elve, de mi ez valójában?” bejegyzéshez 40 hozzászólás