ujkelet.live
A kormány és a Kneszet péntek reggel benyújtotta a Legfelsőbb Bíróságnak álláspontját az ésszerűség mérce kávzi eltörléséről szóló törvénnyel kapcsolatban, és az ellene benyújtott beadványok elutasítását kérte.
- Ésszerűségi mérce: Amikor az állam valamely szereplője vagy szerve radikálisan indokolatlan döntést hoz, a bíróság közbeléphet és megsemmisítheti azt.
- A Kneszet júliusban elfogadta az ésszerűségi mérce eltörlését célzó törvényjavaslatot.
- A törvény megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására”.
A kormány a számára engedélyezett magánügyvéden keresztül azzal érvelt, hogy a bíróság nem nyújthat jogorvoslatot alaptörvények érvényességére vonatkozóan.
- ,,A bíróság nem helyezheti magát a szuverén fölé Izraelben, és nem adhat magának felhatalmazást, hogy felülvizsgáljon alaptörvényeket, amelyek az izraeli jogrendszer normatív piramisának csúcsát képezik”.
- A bíróság „nem egy teljhatalmú uralkodó, aki elsőbbséget élvez az őt felhatalmazó alaptörvény felett, a demokratikus döntéshozatal csúcsának bírósági felülvizsgálata nem hatásköre, és a döntés [a törvény hatályon kívül helyezése] anarchiához vezethet”.
A Kneszet a meghallgatást megelőző álláspontjában azt írta, hogy nincs helye az alaptörvények bírósági felülvizsgálatának, ha erre a törvényben vagy az alaptörvényben nincs kifejezett felhatalmazás.
- Véleménye szerint az alaptörvények bírósági felülvizsgálata lerombolja az alkotmányos forradalom alapjait.
- ,,Az ésszerűségi mérce eltörlése nem sérti Izrael Állam zsidó vagy demokratikus identitásának lényegét.”
Reakciók: „Az ésszerűségi mérce megszüntetésére vonatkozó törvény valójában nem alaptörvény” – jegyezte meg Jáir Lapid ellenzéki vezető. ,,Nem alaptörvényként alkották, jogalkotási folyamata elhamarkodott, hanyag, hisztérikus és ragadozó volt, a mögöttes indítékok személyesek, az eljárás teljesen elhibázott. Ez egy magántörvény, amit furcsa erőszakkal kezeltek, majd a lap tetejére azt írták, hogy ‘alaptörvény’. Ha a kormány ennyire komolyan veszi az alaptörvényeket, akkor legközelebb rendesen alkossa meg azokat”.
Avigdor Liberman (Jiszráel Beitenu) X-en a következőt írta: ,,Netanjahu alkotmányos válságba és anarchiába vezeti Izrael Államot, és mindezt az ő személyes érdekei miatt”.
Közeledik a vihar: Gali Baharav-Miara főügyész vasárnap arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül az ésszerűségi mércét eltörlő törvényt.
- Ez a második alkalom, hogy felszólítja a Legfelsőbb Bíróságot, hogy avatkozzon be egy alaptörvénybe, miután ismertette álláspontját a miniszterelnök felmentését megnehezítő törvénnyel kapcsolatban.
- A Legfelsőbb Bíróság mindezidáig nem kaszált el alaptörvényt.
„Izrael állam történetében először megtagadták a Legfelsőbb Bíróság felhatalmazását arra, hogy független bírói mérlegelési jogkörének megfelelően magánszemélyeket és a nyilvánosságot meghallgassa és jogorvoslatot nyújtson” – írta a főügyész.
- ,,A törvénymódosítás bezárja a bíróságok kapuit minden olyan személy vagy csoport előtt, akiknek kárt okozott az, hogy a kormány vagy annak tisztviselői rendkívül ésszerűtlenül léptek fel ellenük”.
- ,,Szokatlan helyzet, hogy a törvénymódosítás súlyosan sérti a demokratikus rezsim alapjait, így nincs más választás, mint semmisnek nyilvánítani”.
A tárgyalásra a szeptember 12-én kerül sor, a Legfelsőbb Bíróság története során először teljes, 15 fős testület előtt, élőben közvetítve.
Alkotmány nélkül: Izraelnek sok más országgal ellentétben:
- Nincs formális vagy stabil alkotmánya;
- Nincs emberi jogi törvénye;
- Nincs korlátozás a kvázi alkotmányos státuszú alaptörvények meghozatalára vonatkozóan;
- A hatalom szövetségi rendszeren keresztüli decentralizálásának hiánya;
- Nincs választókerületi alapú választás;
- Nem esik nemzetközi bírósági felülvizsgálat alá, mint például Európában az Emberi Jogok Európai Bírósága;
- Csak egykamarás parlamentje van.
[…] A kormány válasza a Legfelsőbb Bíróságnak az ésszerűségi törvényre […]