ujkelet.live
A TÖRVÉNY
A Legfelsőbb Bíróság ma tárgyalta a márciusban elfogadott törvényt, mely a miniszterelnök felmentésével foglalkozik.
Miről szól: Ez a Alaptörvény: A Kormány kvázi alaptörvény módosítása, amely kimondja, hogy a miniszterelnököt csak egészségügyi okokból lehet alkalmatlannak nyilvánítani a szolgálatra.
- A törvény erre két módot kínál: a miniszterelnök maga közli, hogy fizikailag vagy szellemileg nem képes ellátni feladatait. A másik opció, hogy a kormány tagjainak 75%-a akarata ellenére kéri a felmentését, ami a Kneszet 80 tagjának jóváhagyásával lép életbe.
- A törvény első olvasatban elfogadott szövegétől eltérően a második és harmadik olvasatára való felkészülés során törölték azt a szakaszt, amely megtiltotta a Legfelsőbb Bíróság bírósági felülvizsgálati jogának alkalmazását a miniszterelnök alkalmatlanná nyilvánításának folyamatában.
A sorok között: A törvényt látszólag azért szorgalmazta a kormány, hogy a bíróság vagy a főügyész ne tudja felmenteni Netanjahut a a folyamatban lévő korrupciós perével kapcsolatos 2020-ban aláírt összeférhetetlenségi megállapodás megsértéséért, amiért részt vesz koalíciója igazságügyi reformtervének előmozdításában.
Miért fontos ez a meghallgatás: Ez lehet az első alkalom, hogy a Legfelsőbb Bíróság beleavatkozik egy alaptörvénybe. Most először kéri egy főügyész a Legfelsőbb Bíróság közbelépését egy alaptörvény kapcsán.
Igen, de: Ennek kicsi az esélye, mert szimpla háromfős bírói testület – Eszter Hajut főbíró, Uzi Vogelman és Jichák Amit bírák – tárgyalta az ügyet.
El kell kaszálni: Gali Baharav-Miara főügyész szerint a bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie a törvényt:
- ,,A Kneszet hatóságát helytelenül alkalmazták a miniszterelnök személyes helyzetének javítására, és lehetővé tették számára, hogy a bíróság döntésével dacolva intézkedjen”.
- A főügyész kifejtette, hogy néhány órával a törvény elfogadása után ,,a miniszterelnök ezt arra használta, hogy nyilvánosan megtagadja kötelezettségeit a megfelelő magatartás és az összeférhetetlenségi megállapodás tiszteletben tartása terén”.
Komplex helyzet: Egy másik, Netanjahu diszkvalifikációját célzó petíció esetében a főügyész álláspontja az, hogy jelenleg nem opció Netanjahu alkalmatlanná nyilvánítása.
A MEGHALLGATÁS
Egy homályos jogi helyzetet tisztázott: Az élőben közvetített meghallgatáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök képviselője, Michael Ravilo ügyvéd ragaszkodott ahhoz, hogy a törvény célja megfelelő, és azzal érvelt, hogy egy demokráciában elképzelhetetlen, hogy meg nem választott tisztviselők távolítsanak el egy miniszterelnököt a hatalomból.
- Ravilo visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a törvényt kifejezetten Netanjahura szabták, mondván, széles körben alkalmazható bármely jövőbeli miniszterelnökre, és tisztázza a felmentéssel kapcsolatos, korábban tisztázatlan jogi helyzetet.
Szkeptikus: Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint azonban „egyértelmű”, hogy a törvényt Netanjahu miniszterelnök javára tervezték.
Hajut Mose Szaada likudos képviselőt idézte két nappal a törvény második és harmadik olvasatban történő elfogadása előtt: ,,’Ez kétségtelen, ezért iktattuk törvénybe, igazad van’, mondta a Munkapárt képviselőjének, Efrat Rajtennek. ‘Mit gondolsz – mondja neki –, ‘hogy azért alkottuk meg, mert hirtelen észbe kaptunk és azt mondtuk, hú, ez a törvény nem világos? A Netanjahu-incidens miatt tettük’. Ennél nem lehet egyértelműbben fogalmazni” – hangsúlyozta Hajut.
De mások mást mondtak: Ravilo rámutatott, hogy annak ellenére, hogy egyes koalíciós parlamenti képviselők a jogalkotási folyamat során kijelentették, hogy a törvény Netanjahu számára készült, más parlamenti képviselők, például a likudos Ofir Katz azt mondta akkoriban, hogy a törvény célja a miniszterelnöki hivatal mint intézmény jogi státuszának tisztázása, és nem Netanjahuról szól.
Mi legyen? A meghallgatáson Hajut Vogelmannal és Amittal együtt több alkalommal is feltette a kérdést, hogy a jogszabály végrehajtásának késleltetése megoldaná-e ezt a problémát.
Alaptörvény-krízis: Vogelman a tárgyalás során kitartott amellett, hogy a Legfelsőbb Bíróság rendelkezik az alaptörvények feletti bírósági felülvizsgálati jogkörrel, annak ellenére, hogy azok kvázi alkotmányos jellegűek.
- Amit bíró Ravilónak címezve: ,,Ha a szennyvíz felárat alaptörvényként definiálják – Ön szerint meg van kötve a kezünk az ügyben, mert alaptörvény?
- Ravilo: ,,Igen.”
Hajut megfeddte az egyik petíciót benyújtó Mozgalom a Minőségi Kormányzásért ügyvédjét, Eliad Sragát, amiért elsősorban egy helyzet leírására összpontosított és nem a jogi érvekre.
,,Uram, jogi érveléssel is kíván élni, vagy folytatni kívánja a szörnyű helyzetünkről szóló beszámolót?”
Fontos kijelentés: ,,A kormánynak tiszteletben kell tartania a Legfelsőbb Bíróság döntését – még ha az ellentétes is a véleményével”- mondta Ravilo ügyvéd.
ALKOTMÁNYOS VÁLSÁG?
Amichai Elijahu jeruzsálemügyi és örökségvédelmi miniszter (Otzma Jehudit) a csütörtökön a médiának nyilatkozva dacolt a bíróság azon képességének legitimitásával, hogy semmissé tegye az alapvető törvényeket.
- ,,Nem kell tiszteletben tartanunk a bíróság döntését, ahogyan az sem tartja tiszteletben a Kneszet döntéseit”.
Orit Sztrock nemzeti missziós miniszter (Vallásos Cionizmus) a Ynetnek adott rádióinterjújában kijelentette:
- ,,Ha a törvényt hatályon kívül helyezik, az azt jelentené, hogy a Legfelsőbb Bíróság ledobja magát egy szikláról, mert alapvetően azt mondja: ‘Barátaim, felejtsétek el a demokráciát'”.
Jáir Lapid ellenzéki vezető Twitteren reagált az elhangzottakra: ,,A miniszter, aki azt mondja, hogy nem fogadja el a Legfelsőbb Bíróság döntését, nem folytathatja miniszteri szolgálatát egyetlen percig sem. A kormány, amely nem engedelmeskedik a törvénynek és a bíróságnak, egy illegális kormány.”
[…] hogy avatkozzon be egy alaptörvénybe, miután ismertette álláspontját a miniszterelnök felmentését megnehezítő törvénnyel […]
[…] hogy avatkozzon be egy alaptörvénybe, miután ismertette álláspontját a miniszterelnök felmentését megnehezítő törvénnyel […]