Alkotmányos válság felé? Jönnek az összetűzések a Legfelsőbb Bíróság és a kormány között

ujkelet.live

Korábban az ítélkezési szünet uborkaszezon volt, de ez most nem igazán van így. Egyre közelít egy esetleges alkotmányos válság, mivel a következő hetekben a Legfelsőbb Bíróság több, különösen problematikus beadvány fog megvitatni.

Mi van napirenden?

Már vasárnap megvitatásra kerül a Tveria-törvény, egy törvénymódosítás, amely megszünteti az eljáró polgármesterek és más, választott tisztségre kinevezett helyi tisztségviselők számára az egy ciklusra szóló lehiggadási időt, mielőtt ringbe szállnának a posztért, és előnyben részesíti a szefárd ultraortodox Sasz vezetője, Arje Deri közeli munkatársát, aki megbízott polgármesteri posztot tölt be.

• Kilenc bírós testület tárgyalja az ügyet.
• Gali Baharav-Miara főügyész álláspontja: a törvény hibás, mert a választási időszakban és egy bizonyos személy javára alkották meg. Nem kell törölni, hanem a következő választásoktól kell hatályba léptetni.

Csütörtökön tárgyalnak egy kormányzati alaptörvény módosítást, ami nagyon megnehezíti a miniszterelnök személyes vagy egészségügyi okok miatti alkalmatlannak nyilvánítását.

• A testület háromfős, nem bővített.
• Valószínű, hogy a három fős testület nem fog törölni – most először – egy alaptörvényt.
• A testület kibővítése vagy sem, jelzést adhat a beavatkozás esélyeiről.
• A főügyész szerint a Legfelsőbb Bíróságnak be kellene avatkoznia.
• A főügyész héten benyújtott álláspontja felzúdulást váltott ki – ez volt az első olyan ügy, amelyben a főügyész egy alaptörvénybe való beavatkozásra szólította fel a Legfelsőbb Bíróságot.

A főügyész ellenzi a törvényt, mely megakadályozza Netanjahu alkalmatlannak nyilvánítását

Forgalmas ősz: Szeptember 12-én tárgyalja a bíróság Netanjahu eltávolítását a hatalomból a folyamatban lévő korrupciós perével kapcsolatos összeférhetetlenségi megállapodás megsértéséért.

• A testület háromfős.
• A főügyész azt állítja a 13-as csatorna szerint, hogy a miniszterelnök megsértette a megállapodást.
• A meghallgatáson a bíróság eldönti, hogy a miniszterelnök valóban megsértette-e a megállapodást – és ha igen, akkor lépéseket lehet-e tenni.

A Legfelsőbb Bíróság szintén szeptemberben tárgyalja az ellenzéki Jes Atid párt azon kérelmét, hogy a bíróság kötelezze Járiv Levin igazságügyi minisztert a bírókat kiválasztó bizottság összehívására.

• A testület háromfős.
• A petíció elfogadása esetén a Legfelsőbb Bíróság elrendelheti, hogy Levin állítsa össze a bizottságot, ami felveti a kérdést, hogy a miniszter megteszi-e ezt, mivel törvényt kíván elfogadni az összetétel megváltoztatására, hogy a kormány nagyobb ellenőrzést szerezzen a bírók kiválasztási folyamata felett.

Hab a tortán: A Legfelsőbb Bíróság szeptemberben hallgatja meg az ésszerűség törvénye elleni petíciókat. A bíróság nem adott ki tiltó végzést a törvény ellen, amely hivatalosan szerdán lépett hatályba.

• A Kneszet hétfő délután 64:0 arányban második és harmadik olvasatban elfogadta az ésszerűségi mérce eltörlését célzó törvényjavaslatot.
• A törvény megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására”.
• A kormánynak 10 nappal a tárgyalás előtt kell benyújtania válaszát.
• A főügyész nem fogja megvédeni a törvényt a Legfelsőbb Bíróságon, a kormány magánügyvédet fogad fel erre a célra.
• A meghallgatás szeptemberi időpontja azt jelenti, hogy Eszter Hajut leköszönő főbíró fogja tárgyalni a petíciót, mielőtt a következő hónapban távozik a Legfelsőbb Bíróság éléről.

Mennyi az esélye annak, hogy egy petíciót elfogadnak? A Legfelsőbb Bíróság többnyire elfogadja a főügyész álláspontját az ilyen ügyekben.

A lényeg: A meghallgatásokkal egy időben az alkotmányos válságtól való félelem is felmerült, ha Netanjahu vagy valamelyik miniszter nem járul hozzá a Legfelsőbb Bíróság utasításainak végrehajtásához.

• Netanjahu három interjút adott az amerikai médiának a múlt héten.
• A CNN-nek adott interjújában nem volt hajlandó válaszolni arra, hogy mit tenne, ha a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezné az ésszerűségi törvényt.
• A kormányfő hivatala a bírálatokat követően pontosított: ,,Az izraeli kormányok mindig tiszteletben tartják a bíróság döntéseit, és a bíróság pedig mindig úgy tekintett magára, hogy kötelezik az alaptörvények, amelyre alkotmányos státuszt ruház.”
• Miki Zohár kulturális és sportminiszter a 12-es csatornának azt nyilatkozta pénteken, hogy Netanjahu „természetesen nem kerülte ki a kérdést”, és „elképzelhetetlen, hogy az izraeli kormány szembemenjen a bíróság álláspontjával”.

Forrás: Kan közszolgálati műsorszolgáltató, 13-as csatorna