ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Eszter Hajut hétfőn elutasította a kormány igazságügyi reformját előmozdító Kneszet-bizottság elnökének, Szimcha Rothmannak azon kérését, hogy mentse fel magát az ésszerűségi mérce tárgyalásán való részvétel alól a Legfelsőbb Bíróságon.
- A Kneszet júliusban elfogadta az ésszerűségi mérce eltörlését célzó törvényjavaslatot.
- A törvény megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására”.
Háttér: Rothman Hajut januári beszédére hivatkozva indítványozta a kizárást, amelyben Hajut keményen bírálta Járiv Levin igazságügyi miniszter frissen bemutatott igazságügyi reformtervének minden aspektusát, beleértve azt a tervet is, amely korlátozza az ésszerűségi mérce alkalmazását a Legfelsőbb Bíróságnak.
- Kezdetben Rothman a Kneszet jogi tanácsadóját kérte, hogy a Kneszet nevében nyújtsák be a kizárási kérelmet, de végül abban állapodtak meg, hogy Rothman önállóan képviselteti magát, és teszi meg a lépést.
Érv: Hajut azt állította, hogy elnökként kettős szerepe van – az összes bíró funkcionálásáért való felelősség mellett egy külső szerepe is, mint az igazságszolgáltatás vezetője és képviselője a törvényhozó és a végrehajtó hatóságok előtt.
- Elmondása szerint azok a dolgok, amelyekről Rothman panaszkodott, és amelyek a konferencián elhangzottak, a „legfelsőbb bíróság elnökének rám rótt kötelezettségek miatt történtek, és mélységes aggodalmamat tükrözték az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése miatt, tekintettel az igazságügy-miniszter által előterjesztett tervre”.
- Hajut elnök világossá tette, hogy bár hivatkozott az ésszerűségi mérce eltörlésének ügyére, akkor még nem született meg a módosítás, így annak tartalmára nem lehet hivatkozni.
Az a bizonyos beszéd: Hajut januárban egy nyilvános beszéd során tett az igazságügyi reformterv ellen, mondván, hogy az „végzetes csapást” mér az ország demokratikus identitására.
- Hajut kijelentette, hogy a jogrendszer átfogó változtatásai végzetesen aláásnák a bírói függetlenséget, a Kneszetnek lehetővé tenné, hogy bármilyen törvényt elfogadhasson – még ha az sérti az alapvető polgári jogokat –, és megtagadná a bíróságoktól a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez szükséges eszközöket.
Közeledik a vihar: Gali Baharav-Miara főügyész vasárnap arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül az ésszerűségi mércét eltörlő törvényt.
- Ez a második alkalom, hogy felszólítja a Legfelsőbb Bíróságot, hogy avatkozzon be egy alaptörvénybe, miután ismertette álláspontját a miniszterelnök felmentésétmegnehezítő törvénnyel kapcsolatban.
- A Legfelsőbb Bíróság mindezidáig nem kaszált el alaptörvényt.
„Izrael állam történetében először megtagadták a Legfelsőbb Bíróság felhatalmazását arra, hogy független bírói mérlegelési jogkörének megfelelően magánszemélyeket és a nyilvánosságot meghallgassa és jogorvoslatot nyújtson” – írta a főügyész.
- ,,A törvénymódosítás bezárja a bíróságok kapuit minden olyan személy vagy csoport előtt, akiknek kárt okozott az, hogy a kormány vagy annak tisztviselői rendkívül ésszerűtlenül léptek fel ellenük”.
- ,,Szokatlan helyzet, hogy a törvénymódosítás súlyosan sérti a demokratikus rezsim alapjait, így nincs más választás, mint semmisnek nyilvánítani”.
A kormányt ezeknél a beadványoknál külön képviselettel látják el. A tárgyalásra a szeptember 12-én kerül sor, a Legfelsőbb Bíróság története során először teljes, 15 fős testület előtt, élőben közvetítve.
