A drámai meghallgatás a Legfelsőbb Bíróságon

ujkelet.live

Kedden fordult elő először, hogy a Legfelsőbb Bíróság mind a 15 bírája helyet kapott a testületben egy drámai tárgyaláson, mely az igazságszolgáltatásra vonatkozó alaptörvény módosításáról, ismertebb nevén az ésszerűségi mércét eltörlő törvénnyel foglalkozott. A 13 órán át tartó vitát élőben közvetítették.

Miért fontos: A Legfelsőbb Bíróság mindezidáig nem kaszált el alaptörvényt.

• A Kneszet júliusban elfogadta az ésszerűségi mérce eltörlését célzó törvényjavaslatot.
• A törvény megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására”.
• Gali Baharav-Miara főügyész arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy helyezze hatályon kívül az ésszerűségi mércét eltörlő törvényt.
• Mivel a főügyész nem volt hajlandó megvédeni a törvényt, a kormányt ezeknél a beadványoknál külön képviselettel látták el.

Tüntetések: Tízezrek tüntettek hétfőn a Legfelsőbb Bíróság előtt Jeruzsálemben a kormány igazságügyi reformterve ellen.

אין, אין יותר מרגש מהמחאה הזו pic.twitter.com/LWMwirVSrh

— Ben Caspit בן כספית (@BenCaspit) September 11, 2023

A tüntetésre néhány nappal azután került sor, hogy a kormányt támogatóknak sikerült mintegy 10 000 főt bevonzani ugyanerre a helyszínre.

Banánköztársaság: A kormány igazságügyi átalakítását támogató aktivisták reggel banánnak öltöztek, és 250 kilogramm banánt helyeztek el a Legfelsőbb Bíróság bejárata közelében, elítélve Izrael állítólagos „banánköztársasággá” válását.

בגץ עילת הסבירות.
מיצג רפובליקת בננות של אם תרצו שלא צורפו להליך pic.twitter.com/0pNn5wzWI0

— אמוץ שפירא (@amotzsh) September 12, 2023

Véletlen: A politikai-biztonsági kabinet a nap folyamán összehívásra került. A főügyész, Gali Baharav-Miara is részt vett rajta, ami megakadályozza abban, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a Legfelsőbb Bíróságon történteket. Az ülés időpontját hónapokkal korábban vasárnapra tűzték ki – Binjámin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten átrakatta keddre, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató.

Egymással szemben: ,,A Kneszet nem fogja alázatosan elfogadni a lábbal tiprását” – posztolta több jobboldali kormánytag reggel X-en.

Míg Jáir Lapid ellenzéki vezető és Jes Atid pártjának a tagjai ,,A Kneszet elfogadja a Legfelsőbb Bíróság minden döntését” – szöveget osztogatták a közösségi médiában.

A VITA

Gyors törvényhozás: Jichák Bart, a Kneszetet képviselő ügyvéd a tárgyaláson elismerte, hogy a jogalkotási folyamat elhamarkodott volt, és vannak hibák, de azzal érvelt, hogy ezek közel sem érik el azt a küszöböt, amely indokolná a törvény érvénytelenítését.

A Kneszet „nem akarta felmenteni a kormányt az ésszerű magatartás kötelezettsége alól, ezt megtehette volna egy normál törvénnyel, ehelyett csökkentette a bírói felügyelet alkalmazását – miközben nem szüntette meg az ésszerű magatartás kötelezettségét” – állította Bart.

Több bíró is megkérdezte Barttól, hogy ez hogyan egyeztethető össze az igazságszolgáltatási rendszer azon képességének megszüntetésével, hogy érvényesítse az ésszerűségi mércét a kormányzati és miniszteri döntésekkel kapcsolatban.

„Ki biztosítja, hogy [a miniszterek] valóban ésszerűen járnak el? Ön egyetért azzal, hogy van egy jogi kötelezettség, de azt mondja, hogy nem lehet bíró [aki, érvényesíti]” – mondta kritikusan Eszter Hajut, a bíróság elnöke.

Máshol bővítik, nálunk szűkítik: Hajut megjegyezte, hogy világszerte az a tendencia, hogy kiterjesztik az ésszerűség mérce alkalmazását a kormányzati döntések felülvizsgálatára – ellentétben a szóban forgó izraeli törvénnyel.

„Itt egy olyan tendencia felé haladunk, hogy eltöröljük” – mondta, Angliát és Ausztráliát hozva fel példaként azokra az országokra, amelyek egyre gyakrabban alkalmazzák ezt a doktrínát.

Mire Bart: „40 évvel ezelőtt nagy változáson mentünk keresztül, és azóta az inga kileng”.

Kijavítjuk ha hibázunk vagy legfeljebb leváltanak: Szimcha Rothman képviselő (Vallásos Cionizmus), aki a törvényt előmozdító Kneszet-bizottság élén áll, azzal érvelt, hogy a bíróságnak nincs joga beavatkozni a törvénybe.

Egy feszült eszmecsere során, amelyben több bíró azt mondta neki, hogy jogi érvek helyett politikai nyilatkozatokat tesz, Rothman figyelmeztette a bíróságot, hogy „egy kiváltságos elit hosszú távon nem lesz képes megvédeni a jogokat” és Mose Landau volt legfelsőbb bírósági bíró megjegyzéseire hivatkozva arra utalt, hogy a Legfelsőbb Bíróság „egy [kis] embercsoport oligarchikus rezsimjévé vált”.

„Mi indokolja, hogy elvegyék Izrael állam mint demokratikus állam alapvető jellemzőit, a szabad választásokat, a szabad véleménynyilvánítás képességét, a közvélemény azon képességét, hogy megváltoztassák az életüket irányító törvényeket, a nyilvánosság azon képességét, hogy meghatározza a kormány működését?” – érvelt Rothman.

Anat Baron bíró: „Mi lenne, ha a Kneszet azt mondaná, hogy csak 10 évente lesznek választások, vagy hogy az araboknak nincs szavazati joguk, vagy hogy tilos szombaton utazni – mit mondana?”

Rothman: „Ha hibázunk, akkor azt kijavíthatjuk, ha tudomást szerzünk róla, ha pedig nem, az urnáknál leválthatnak minket”.

Függetlenségi nyilatkozat: Ilan Bombach, a kormányt képviselő ügyvéd megkérdőjelezte az irányadó dokumentumnak tekintett, de a formális jogi erőt nélkülöző 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat tekintélyét.

• Izraelnek nincs alkotmánya, kvázi alkotmányos alaptörvényekkel irányítják.

Bombach szerint a bíróknak csupán a jogalkotó szavainak értelmezésére van felhatalmazása, és nincs jogi vagy alkotmányos alapja annak, hogy felülvizsgálják az alaptörvényeket.

Válaszul Alex Stein bíró: „Mi a Kneszet forrása a törvények megalkotásához?”

Amikor Bombach egy 1950-es legfelsőbb bírósági ítéletre mutatott rá, a bíró emlékeztetett, hogy a Kneszet már ezt megelőzően megalakult, és a hatalom eredeti forrása a Függetlenségi Nyilatkozat volt.

„Csak mert 37 embert felhatalmaztak az elhamarkodott Függetlenségi Nyilatkozat aláírására, amely az utolsó pillanatban még szövegezési szakaszban volt, ennek meg kell kötnie azokat, akik később érkeztek?” – kérdezte Bombach a bíróságtól.

„Elképzelhető-e, hogy soha meg nem választott emberek, ez a 37 ember, az Ideiglenes Tanács tagjai akaratlanul alkottak nekünk egy alkotmánynak nevezett dokumentumot, amely minden jövő nemzedéket köt? Ez elképzelhetetlen” – folytatta Bombach.

• Az ellenzéki Jes Atid párt válaszul kijelentette a közösségi médiában, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya lerombolja Izrael alapelveit.
• ,,Nincs egyértelműbb bizonyíték arra, hogy van egy anticionista, Izrael-ellenes, antidemokratikus kormány Izraelben, amely felgyújtja a történelem lapjait és befeketíti az államalapítókat, mindezt aljas politikai megfontolásokból”.

Bombach tisztázta, hogy véleménye szerint a törvények meghozatalának joga csak a nép akaratából fakadhat.

Stein bíró: ,,Ön azt hiszi, hogy a nép bármit megtehet?”. Mire Bombach: ,,Természetesen a nép bármit megtehet”.

Jichák Amit bíró: ,,A nép bármit megtehet? Ha a többség bármit megtehet, a demokrácia egy negyedik osztályos dekorációs csapat”.

Ruth Ronnen bíró: ,,A kérdés az, hogy a módosítás sérti-e a kisebbségi jogokat vagy más tág értelemben vett elveket?”

Bombach: ,,Az emberi jogok megsértésének legkisebb nyoma sincs benne… Ha ne adj isten, az alapvető jogok sérüljenének, szombaton a Kaplanon találnának” – utalva kormányellenes szombatonkénti tel-avivi demonstrációkra.

Demokrácia: Bombach azzal érvelt, hogy a törvény nem csorbítja Izrael demokratikus jellegét, amint azt a petíció benyújtói állítják.

Amit bíró: A történelemből látva, „a demokrácia kis lépések sorozatában hal meg”, és rámutatott az igazságügyi reformterv többi darabjára, amelyeket kihirdettek vagy megkezdték jogalkotási folyamatukat.

Ekkor a likudos Tali Gotliv közbeszólt a hátsó padokból, azt kiabálva, hogy „a Kneszet szentesíti és megőrzi a demokráciát”.

Hajut figyelmeztette Gotlivet, megjegyezve, hogy mivel a képviselőnő ügyvéd, tudnia kell, hogy a bíróságon tilos “a pálya széléről” közbeszólni.

A törvény hatása: Hajut megjegyezte Bombachnak, hogy a múltban számos állampolgár kapott indokolt felmentést az ésszerűségi mércén keresztül az indokolatlan miniszteri döntések miatt, és vannak még ilyen ügyek a bíróságok előtt, de már nincs kihez fordulniuk.

Az alaptörvény veszélye: Anat Baron bíró megkérdezte Bombachtól, hogy lehet-e elfogadni olyan alaptörvényt, amely korlátozná a választásokat tízévente egy alkalomra, vagy hogy megtiltsák az araboknak a szavazást.

,,Ki fogja eldönteni, hogy ez szélsőséges-e vagy sem?” kérdezte.

„Az alaptörvények tartalmának meghatározására a szuverének a felhatalmazottak, vagyis a nép a választásokon keresztül. A bíróság nem határoz meg értékeket” – válaszolt Bombach.

Mit keresünk itt? Amit bíró arra volt kíváncsi, hogy a kormány miért kérte az ésszerűségi mércét eltörlő módosítást annak fényében, hogy a bíróság ezt alig használja a kormányhatározatok felülvizsgálatára.

,,Évente 1,6 döntés születik az ésszerűségi mércével kapcsolatban. Mint a világ legvisszafogottabb bírósága… Ha olyan kevés határozatot hozunk minden évben [az ésszerűségi mércét alkalmazva], miért gyűltünk itt össze?”

SZOHLBERG

Bombach azt mondta a bíróságnak, hogy Noam Szohlberg legfelsőbb bírósági bíró álláspontja az ésszerűség mércéjének megszüntetésével kapcsolatban még a Kneszet által elfogadott alaptörvénynél is kiterjedtebb. ,,A kormány konzervatívabb és óvatosabb volt” – állította Bombach.

Daphne Barak-Erez bíró: ,,Azok közül, akikre a kormány hivatkozik, senki sem javasolta az ésszerűségen alapuló [bírósági] felülvizsgálat megszüntetését alaptörvények elfogadásával”.

Szohlberg a Közjogi Szövetség 2021-es konferenciáján tett felszólalásában javasolt egy vázlatot az ésszerűségi mérce megszüntetésére. Idén júliusban azt nyilatkozta, hogy ,,nem jogszabályi módosításra gondoltam, hanem egy döntésben kifejezett tendenciára”.

Szohlberg kedden egyértelművé tette, hogy szerinte nem a jogalkotás a helyes út az ésszerűségi mérce használatának orvoslására: ,,Nem gondoltam arra, hogy olyan törvényt kellene hozni, ami megtiltja a bíróságnak az ésszerűség mérce használatát. Egy olyan tendenciára gondoltam, amely ítéletekben fog megnyilvánulni. Utána voltak, akik jó- vagy rosszhiszeműen a kettő – egy 3 és fél évvel ezelőtti előadás és a jogszabályok – összekapcsolására törekedtek. Aki össze akarta kötni a cikkem a jogszabállyal, most világossá tettem, hogy nincs összefüggés”.

Szohlberg a Legfelsőbb Bíróság korábbi bíróját, Aharon Barakot idézte, aki szerint „az alaptörvények alkotják az alkotmányunkat. Alkotmánymódosítási doktrínának tehát csak az alaptörvények elfogadásával és egy alkotmány megalkotásával lesz helye”.

Hajut: ,,Az ésszerűségi mérce a bíróság egyik fő eszköze, amely az ítélkezési gyakorlatban kialakult. Még Szolberg barátom, aki úgy gondolja, hogy csökkenteni kell az alkalmazását, sem vélte úgy, hogy erre a platform egy alaptörvény lenne”.

A MÁSIK OLDAL

Gali Baharav-Miara főügyész képviselője azt mondta a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy nagyon aggódniuk kell a kormány azon döntése miatt, amely korlátozza a bírósági felülvizsgálatot.

„Elképesztő példát láttunk, amikor a Kneszet megkérdezte, hogy van-e jogköre a bíróságnak, majd azt mondta: „majd mi eldöntjük” – mondta Aner Helman ügyvéd.

„Ha van valami, aminek mindannyiunkat meg kell ijesztenie, az az, amikor jönnek, és azt mondják: „bízz bennünk, nem sértjük meg az alaptörvényeket” – mondta Helman. ,,Ez azt jelenti, hogy mindannyiunknak nagyon-nagyon óvatosnak kell lennünk.”

Függetlenségi nyilatkozat: David Mintz bíró megkérdezte Helmant, milyen forrás teszi lehetővé a bíróságnak, hogy megsemmisítsen egy olyan alaptörvényt, mint amilyen az ésszerűségi mérce alkalmazását megszüntette.

Aner azzal érvelt, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat, amely előírja, hogy Izrael zsidó és demokratikus állam, a végső forrás annak biztosítására, hogy az ország demokratikus ország maradjon.

„A Függetlenségi Nyilatkozatra hivatkozva ön a semmiből hoz létre valamit, [a Függetlenségi Nyilatkozat] nem ad hallgatólagos hatáskört” – mondta Mintz, aki korábban azt írta, hogy a bíróságnak nincs felhatalmazása az alaptörvények megsemmisítésére.

Demokráciában élünk? A bírók azt is megkérdezték Helmantól, hogy a kormány jogszabályai károsak-e olyan mértékben az izraeli demokráciára, hogy indokolják egy alaptörvény megsemmisítését.

,,Ma nem demokráciában élünk?” – kérdezte Szohlberg.

Helman azt válaszolta, hogy az alaptörvény megsemmisítésének próbája nem az, ha már nem létezik demokrácia, hanem az, ha a törvény sérti Izrael alapvető demokratikus elveit.

Hajut csatlakozott Szohlberg kérdéssorához, rámutatva, hogy a demokratikus elvek megsértése „végzetes csapás kell legyen”, hogy igazolja egy alaptörvény megsemmisítését.

LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK

A Legfelsőbb Bíróság bírái most először utasíthatnak el egy alaptörvényt – vagy tartózkodhatnak, íme a lehetséges forgatókönyvek.

1) A Legfelsőbb Bíróság úgy dönt, hogy nem avatkozik be: valószínűleg bírálni fogja a döntést, de megállapítja, hogy a küszöböt, amely az ország történelmében először indokolja egy alaptörvény kizárását nem szabad átlépni. Lehetséges, hogy bejelenti, hogy elvi felhatalmazása van az alaptörvény egy szakaszának törlésére, de ezt nem teszi meg (ahogy a múltban a rendes törvények érvénytelenítése kapcsán történt – a Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt bejelentette, hogy megteheti, és csak két évvel később érvénytelenítette).

• Lehetséges, hogy bejelenti, hogy elvi felhatalmazása van az alaptörvény egy szakaszának törlésére, de ezt nem teszi meg (ahogy a múltban a normál törvények érvénytelenítése kapcsán történt – a Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt bejelentette, hogy megteheti, és csak két évvel később érvénytelenítette).
• Másrészt – lehetőséges, hogy a Legfelsőbb Bíróság érvényteleníti a törvényt, vagyis az Alaptörvény módosítását.

2) A Legfelsőbb Bíróság a jog úgynevezett szűk értelmezésére hivatkozik. Vagyis nem diszkvalifikálja, hanem megállapítja, hogy úgy értelmezzék a törvényt, hogy az tovább szűkítse az ésszerűségi mérce törlését, például ne vonatkozzon az átmeneti kormány döntéseire, vagy a “kapuőrök” kinevezésére és elbocsátására stb.

3) Vannak más forgatókönyvek is, mint például a törvény visszaküldése a Kneszetnek módosításra, a hiányosságok orvoslására, vagy a következő Kneszetre halasztva az alkalmazását. Ezeket valamivel kevésbé valószínű forgatókönyveknek tekintik.

Mindenesetre izgulni kár, mivel a döntés nem ma hozzák, legalább néhány hetet várni kell rá. A döntést azonban úgy kell meghozni, hogy közelgő nyugdíjazásuk miatt Hajut elnök és Anat Baron bíró megírhassa az ítéletet, ami azt jelenti, hogy 2024 elejéig. Mindezt feltételezve, hogy a koalíció nem módosítja hirtelen a törvényt, és azt követően azt állítja, hogy a Legfelsőbb Bíróság jelenleg nem tud beavatkozni, mert a beadványok nem relevánsak.