tegnap reggel káváná nélkül ihlet nélkül kezdtek imádkozni az emberek a be’er orai zsiniben csak mondták a zsoltárokat egyiket a másik után kedvetlenül unottan nem volt ott senki azok közül akik jól tudnak énekelni a jelenlevőknek pedig minden dallamot úgy kellett kipasszírozniuk magukból az első egy órában barukh minden közös éneklés végén ugyanazt motyogta maga elé …זה פטתי… …זה פטתי… …זה פטתי… …ez szánalmas… …ez … Tál beszélő név részletei…
amikor este barukh végez az italüzletben csak másfél óra múlva indul a busza hazafelé ezért barukh inkább stoppol hogy hamarabb hazaérjen és előbb láthassa a családját barukh egy kis sivatagi településen lakik eilattól tizenöt kilométerre északra a települést tizenhárom éve alapították és pillanatnyilag kb ezren laknak benne a kilencvenes út déli szakaszán vagyis a vörös-tenger és a holt-tenger közötti szakaszon viszonylag egyszerű stoppolni a stopposok … más irány nincs részletei…
@barukh kérdezte egyik nap gabi barukhtól gabi hatvan-egy-két éves masszív bivalyerős marokáj marokkói származású izraeli akivel barukh többször dolgozott együtt illetve gabi volt többször is annak a munkának a felügyelője amiben barukh dolgozott gabiról barukhnak mindig a nagyapja jut az eszébe ezért gabi már legelső találkozásuk legelső pillanatától fogva különös helyet foglalt el barukh szívében és különösképpen ő is mármint barukh is különös helyet foglalt … a magyarok soha nem énekelnek? részletei…
barukh nagyapja csempész volt a hatvanas-hetvenes években rágógumit farmernadrágot dzsörzészoknyát csempészett ausztriából magyarországra csupa olyan holmit amit akkor magyarországon nem lehetett kapni mivel azokban az évtizedekben a magyar állam erősen védte a nyugati határait barukh nagyapja vasutasként kezdett dolgozni ezzel egyrészt lett egy fedőfoglalkozása másrészt ingyen utazgathatott az árujával harmadrészt eljuthatott a nyugati országhatárhoz is ahová az egyszeri utazó nem mehetett barukh nagyapja látszólag társasági … amikor azt akarja, hogy sajogjon részletei…
aradra indult üzleti útra barukh és a főnöke az izraeli aradra nem a romániai aradra ami mármint az izraeli arad egy kisváros a holt-tenger közelében egy nappal azután mennek hogy aradon egy buszmegállóban megkéseltek egy izraeli katonát barukh tart tőle hogy ez nem jó jel szóba is hozza a késelést útközben a főnökének aki azt mondja biztosan beduinok voltak a késelők arad környékén sokan laknak … mielőtt kiszállna beteszi a pisztolyát az övén viselt pisztolytáskába részletei…
barukhnak könnyű ha honvágyra kerül a sor amióta az eszét tudja vándorúton van tizenegy éves volt amikor a családjával elhagyta a szülővárosát és budapestre költözött azokat a helyeket amelyek iránt ma honvágyat érezhetne évtizedekkel ezelőtt elveszítette a pécsi lakást nagyszülei pécsi lakását közvetlenül az ő lakásuk alatt papa szőlőjét a mecsek oldalában mami zalai házát és kertjét ahol barukh úgy szeretett olvasni íni keresztrejtvényt fejteni … vándor arameusok ők részletei…
érezhet az ember honvágyat egy olyan hely iránt ahol éppen ott van? barukh érzett szapírban szapír egy mosáv négyszáz lakossal az arava-sivatag kellős közepén félúton a holt-tenger és a vörös-tenger között másfél óra autóútra a legközelebbi várostól a semmi közepén az isten háta mögött barukh a szapíri színház színpadán állt és olyan honvágy tört rá hogy úgy érezte megszakad a szíve barukh otthon van a … érezhet az ember honvágyat egy olyan hely iránt ahol éppen ott van? részletei…
amikor barukh boldogult úrfikorában a nagymamájánál vendégeskedett mindig bőséges reggelit kapott hagymás-paprikás rántotta négy tojásból két nagy szelet kenyérrel például barukh még ma is érzi az orrában a sülő paprika illatát és amikor az ember barukh úgy érezte hogy ennél már semmi nem lehet csodálatosabb akkor rákerült a hagyma a félig átsült paprikára és így együtt ahogy sültek-párolódtak az olajon valami olyan illatuk volt hogy … barukh még ma is érzi az orrában a sülő paprika illatát részletei…
Barukh kezdetben barukh sokkal többet mosolygott sokkal szelídebben csillogott a szeme és úgy általában jobban meg volt illetődve attól hogy izraelben él élhet minden harcedzett izraeli azonnal látta rajta hogy turista vagy új bevándorló a lépései könnyűek voltak óvatosak figyelmesek ha akaratlanul meglökött valakit a boltban az utcán vagy a kibuci étkezdében azonnal elnézést kért és előzékenyen odébb szökkent barukh 192 centi és több mint … Kezdetben részletei…
Barukh meg szokták kérdezni barukhot az alijázásról a kérdezők többnyire három dologra kíváncsiak egy milyen gyorsan lehet elérni vagy túlszárnyalni a magyarországi életszínvonalat izraelben? kettő mivel lehet felgyorsítani kevésbé fájdalmassá tenni az új-élet-kezdést? három inkább egyedül inkább családdal vagy hogyan könnyebb az alija? barukh ezt szokta válaszolni ezekre a kérdésekre egy minden ország kultúráját meghatározza az hogy az ország miért jött létre barukh szerint izraelt … Meg szokták kérdezni Barukhot az alijázásról részletei…
