Barukh vannak napok amikor barukh a legszívesebben hazamenne megpihenne levenné magáról az élet súlyát lefeküdne a sezlonyra a derekára húzná azt a takarót amit már a nagyapja is a derekára húzott amikor délben lefeküdt sziesztázni félig nyitva hagyná a spalettákat hagyná hogy a hűvős késő tavaszi levegő a félhomályos szoba minden zegét-zugát átjárja hagyná hogy az ablakon meredeken bezuhanó napsugár átmelegítse a takaró alól kikandikáló … Vannak napok részletei…