ujkelet.live
KNESZET
Viharos vita zajlott hétfő reggel a Kneszet Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottságában a kormány igazságügyi reformjának törvényeiről.
Háttér:
- Jichák Herzog elnök vasárnap este TV-ben közvetített beszédében nyíltan felszólította a koalíciót, hogy függessze fel a jogalkotási folyamatot, ne tartsa meg a szavazást az igazságügyi reformtervről hétfőn és szerdán, helyette kezdjen tárgyalásokat az ellenzékkel és Legfelsőbb Bíróság elnökével, hogy kompromisszumra jussanak.
- A kompromisszum érdekében ötpontos vázlattal állt elő.
- A kormány azonban jelezte, nem állítja le a törvényhozási folyamatot.
- A kormány terve tömeges tiltakozásokat váltott ki Izraelben, és a Biden-kormány is aggodalmát fejezte ki miatta.
- Országos sztrájkot hirdettek hétfőre az igazságügyi terv elleni tiltakozások szervezői. A sztrájk része az izraeli parlament előtti tiltakozás.
A szavazás
Az ellenzék tagjai a ,,Nincs más országom” eléneklésével kezdték.
Igen, de: A bizottság vezetője, Szimcha Rothman (Vallásos Cionizmus) azzal nyitotta meg a bizottság ülését, hogy méltatta Herzog elnök kompromisszumra való felhívását, és azt állította, hogy a két oldal közötti szakadék nem túl nagy. Majd kijelentette, hogy a törvényhozási folyamatot az elnök kérése ellenére tovább viszik.
Az összetűzés: Az ellenzéki képviselők egy ponton elkezdték kiabálni, hogy „szégyen”. A Jes Atidból Jorai Lahav-Hertzano az asztalon átmászva indult meg fenyegetően Rothman felé, míg párttársa, Vladimir Beliak a padlóra ült, és szokatlan összetűzések kezdődtek a Kneszet ellenzéki tagjai és a teremőrök között. 20 parlamenti képviselőt, köztük sok ellenzéki képviselőt, kivezettek a vitáról.
Gantz kérése: A Nemzeti Egység vezetője, Beni Gantz a bizottsághoz intézett beszédében felszólította Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy állítsa le a reformtervet, és hozzon létre egy kétpárti munkacsoportot a jogi és igazságügyi reformok megfogalmazására.
- ,,Ha nem találjuk meg a módját, hogy megőrizzük a törvényt Izrael államban, és hagyva, hogy a jogállamiság irányítsa életünket Izrael államban, akkor nem leszünk demokratikus állam.”
- A volt védelmi miniszter szerint a jelenlegi bíróválasztási rendszer, amelyben minden kormányzati ágak komoly befolyása van a folyamatra, megegyezéses kinevezésekhez vezetett.
- „Amit ez az új jogszabály tesz, hogy lebontja ezt a rendszert, és helyette a többség zsarnokságát hozza létre, és ez nem demokrácia.”
Hiábavaló: A reform első részét a felzúdulás után első olvasatban elfogadta a bizottság. Igaz, a plénum elé szerdán vagy jövő hétfőn kerül első szavazásra, nem pedig ma, ahogy azt egyesek várták.
Miről szól: A törvényjavaslat módosítja a bírákat kinevező bizottság összetételét, és megtiltja a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy hatályon kívül helyezze a Kneszet alaptörvényeit vagy módosításokat követeljen. A törvényjavaslat teljes ellenőrzést ad a kormánynak a bírák kiválasztása felett.
- A törvényjavaslat értelmében a kilenc tagból álló bizottságban öt helyet kap a kormány és a koalíció, a kinevezésekhez egyszerű többség szükséges.
- A bizottságban három kabinetminiszter vesz részt, köztük az igazságügy-miniszter, aki a bizottság elnöki tisztét tölti be; három képviselő, köztük kettő koalíciós és egy ellenzéki; a Legfelsőbb Bíróság elnöke; valamint két nyugalmazott bírót, akiket az igazságügyi miniszter nevez ki a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben.
- A koalíciós képviselők számának növelése gyakorlatilag megakadályozná, hogy a bírók elakasszák a kinevezéseket.
- A bizottság jelenlegi összetétele nem ad többséget sem a kormánynak, sem az igazságszolgáltatásnak a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésében. Ma a bizottságban mind a kormány, mind az ellenzék politikusai, bírák és az Izraeli Ügyvédi Kamara képviselői vesznek részt.
TÜNTETÉSEK A REFORM ELLEN
Hétfő reggel tömeggyűlések kezdődtek országszerte, miközben ezrek indultak Jeruzsálembe egy tervezett nagyszabású sztrájk közepette.
Szülők és diákok ezrei vonultak fel Tel-Avivban, miközben a tüntetők blokád alá vették a repülőtér főbejáratát, míg mások egy szélsőjobboldali képviselő háza előtt tüntettek.
Ima a Siratófalnál a demokrácia megmentéséért
Ezrek préselődtek össze az ország központjában lévő vasútállomásokon Jeruzsálem felé. Az Izraeli Vasutak megnövelték a járatforgalmat Jeruzsálembe.
Növelte a zsúfoltságot, hogy a közlekedési minisztérium nem utasította az autóbusz-társaságokat a fővárosba irányuló járatok növelésére, bár a tiltakozás szervezői saját buszokat béreltek.
A jeruzsálemi tömeghez Jáir Lapid ellenzéki vezető (Jes Atid), Beni Gantz (Nemzeti Egység) és Merav Michaeli (Munkapárt) is szólt.
A fővárosi tömegről készített drónfelvétel:
„Nem maradunk csendben” – mondta Lapid. ,,Nem maradunk csendben, mert elpusztítanak mindent, ami értékes és szent számunkra.”
„Hallanak minket, és hirtelen ráébrednek, hogy nem állunk készen arra, hogy úgy játsszuk a játékot, ahogyan azt eltervezték. Nem csak azért vagyunk itt, hogy adót fizessünk”.
„Ha folytatják ezt az őrültséget, ne beszéljenek nekünk egységről. Nincs egység, amikor csak az egyik oldal hozza a szabályokat” – mondta az ellenzéki vezető.
„Amit innen hallanak, az nem a kimerültség hangja, hanem a remény hangja… ettől válik tisztává és hangossá a hangunk.”
„Izrael népe, harcolni fogunk az utcán, addig harcolunk, amíg nem győzünk.”
Huldai és a diktatúra: Tel-Aviv polgármestere, Ron Huldai egy interjúban hétfőn kijelentette, ha Izrael diktatúrává válik, csak vérontás után válik újra demokráciává.
„Államokat demokráciából diktatúrává lehet változtatni, ahogy ez itt is történik. A diktatúrák csak vérontással válnak újra demokratikussá. Ez a világ története” – mondta Huldai a 13-as csatornának.
„[A politikusokat] nem érdekli az elnök kérése. Minden komoly emberhez fordulok, aki ismeri Izrael államot – meg kell értenetek, hogy itt nincs jobb vagy bal; Rossz fiúk vannak a jó fiúkkal szemben”.
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter (Otzma Jehudit) Twitteren követelte a főügyésztől, hogy azonnal indítson vizsgálatot Huldai ellen.
,,Tel Aviv polgármesterének nincs mentelmi joga és kiváltsága gyilkosságra buzdítani. Felhívása komoly, ezért ki kell hallgatni, és bíróság elé kell állítani.”
Huldai később Twitteren: ,,Elmagyarázom a szavaimat, mert van, aki szándékosan kiforgatja őket személyes érdekből. Az interjúban egy fájdalmas történelmi igazságról beszéltem. A vérontást megakadályozó felelősség azoké, akik a Kneszetben döntenek, és diktatúrává változtatják Izraelt. Kötelességük megállítani a jogalkotási folyamatot, tárgyalásokat kezdeményezni és ezt megakadályozni!”
Jó tudni: Izraelnek sok más országgal ellentétben:
- Nincs formális vagy stabil alkotmánya;
- Nincs emberi jogi törvénye;
- Nincs korlátozás a kvázi alkotmányos státuszú alaptörvények meghozatalára vonatkozóan;
- A hatalom szövetségi rendszeren keresztüli decentralizálásának hiánya;
- Nincs választókerületi alapú választás;
- Nem esik nemzetközi bírósági felülvizsgálat alá, mint például Európában az Emberi Jogok Európai Bírósága;
- Csak egykamarás parlamentje van.
A Járiv Levin igazságügyi miniszter által múlt hónap elején előterjesztett javaslatok élesen korlátoznák a Legfelsőbb Bíróság hatalmát:
- A felülbíráló záradék lehetővé tenné a Kneszet számára, hogy 61 képviselős minimális többséggel újraalkothassa a hatályon kívül helyezett törvényeket és kormányhatározatokat;
- Teljes ellenőrzést ad a kormánynak a bírák kiválasztása felett;
- Megakadályozza, hogy a bíróság az „ésszerűség” mércéjét alkalmazza a jogszabályok és kormányhatározatok mérlegelésénél;
- Magában foglalja a főügyész szerepének szétszedését;
- Lehetővé teszi a miniszterek számára, hogy saját jogi tanácsadóikat nevezzék ki, ahelyett, hogy az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működő tanácsadókra hagyatkoznának.
Ellene szól: A javasolt radikális átalakítás kritikusai szerint a változtatások kizsigerelnék a bíróságokat, védtelenül hagynák a kisebbségi jogokat, és túl nagy hatalmat koncentrálnának a kormánykoalíció kezében.
Mellette szól: A támogatók szerint a jelenlegi rendszer túl nagy hatalmat ad a nem a nép által választott bíróknak és ügyvédeknek a választott tisztségviselők felett.
[…] Országos sztrájk és tüntetések közepette a kormány tovább lépett a reformtervével […]
[…] egyre szélesebb körű hazai és nemzetközi szakmai figyelmeztetések illetve az országszerte sztrájkoló és mintegy százezer Jeruzsálembe felvonuló tüntető tiltakozása közepette, hétfőn a Kneszet […]
[…] Országos sztrájk és tüntetések közepette a kormány tovább lépett a reformtervével […]
[…] Országos sztrájk és tüntetések közepette a kormány tovább lépett a reformtervével […]
[…] kippuri háború több tucat harcosa tiltakozó felvonulást rendezett csütörtökön a kormány igazságügyi reformja ellen, élén egy lopott harckocsival, jelentette a 12-es […]
[…] megbeszélést folytatott a gazdaság néhány vezető tisztviselőjével, akik figyelmeztettek az igazságügyi reform izraeli gazdaságra gyakorolt lehetséges következményeire, jelentette a 12-es […]
[…] demonstráló gyűlt össze Tel-Avivban, míg országszerte a kisebb városokban további tízezrek tüntettek, a kormány azon jogalkotási törekvései ellen, amelyek a Legfelsőbb Bíróság gyengítésére […]
[…] hétfőn ismét megtöltötték a tel-avivi vasúti peronokat – igaz kevesebben mint múlt héten – hogy Jeruzsálemben részt vegyenek a […]