Herzog ötpontos kompromisszumos javaslata a reformtervről süket fülekre talált

ujkelet.live

Járiv Levin igazságügyi miniszter ugyan nem utasította el teljes mértékben a köztársasági elnök javaslatait, hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában elodázni az igazságügyi reform parlamenti szavazásának menetrendjét.

Órákkal azután, hogy Jichák Herzog elnök tegnap este kompromisszumot javasolva, élőadásban ismertette ötpontos vázlatát, Levin is megszólalt. Ellentétben Slomo Karhi kommunikációs miniszterrel, aki Herzog beszéde után közvetlenül elutasította az elnök javaslatát, az igazságügyi miniszter diplomatikusabban fogalmazva nem zárta ki Herzog felvetését. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában halogatni a törvényhozást, vagyis de facto kizárta a további tárgyalások lehetőségét.

Miért fontos: Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának terve tömeges tiltakozásokat váltott ki Izraelben, és a Biden-kormány is aggodalmát fejezte ki miatta.

• Hétfőn várható az első szavazás a Kneszet törvényhozó bizottságában az igazságügyi terv első részéről. A szavazás megkezdése után sokkal nehezebb lesz megállítani a jogalkotási folyamatot.
• Országos sztrájkot hirdettek hétfőre az igazságügyi terv elleni tiltakozások szervezői. A sztrájk része az izraeli parlament előtti tiltakozás.

,,Az elnök beszéde akkor hangzott el, amikor a biztonsági kabinetben részt vettem egy megbeszélésen, csak ezután tudtam nagy figyelemmel hallgatni szavait. Javaslatában vannak pozitív elemek, és vannak olyanok is, amelyek állandósítják a fennálló abnormális helyzetet. Ahogy mindvégig mondtam, készen állok és érdekel, hogy valódi tárgyalásokat folytassak azokkal az ellenzéki képviselőkkel, akik egyetértenek ezzel, és ezt a beszélgetést azonnal el kell kezdenünk“- közölte Levin.

Főügyész: A reform ,,korlátlan hatalmat adna a kormánynak”

,,Annak érdekében, hogy a tárgyalások ne váljanak az igazságszolgáltatás alapvető és jelentős reformjának késleltetését és megakadályozását célzó huzavona eszközévé, a tárgyalásokat nem szabad a reform előmozdításához kötni. A jogalkotási eljárások előrehaladtával mindannyiunknak van elég időnk arra, hogy a második és harmadik olvasat előtt beszélgessünk és megegyezés szülessen,” – közölte Levin, ilymódon visszautasítva Herzog azon kérését, hogy a törvény tervezett első olvasatát halasszák el.

Jáir Lapid ellenzéki vezető (Jes Atid) és Beni Gantz (Nemzeti Egység) volt védelmi miniszter elvben elfogadták Herzog javaslatát, de egyértelművé tették, hogy ennek feltétele a jogalkotási folyamat azonnali leállítása. Merav Michaeli (Munkapárt) viszont kijelentette, ez a második alkalom hogy Levin elutasította az elnök tárgyalásra szólító javaslatát. Hangsúlyozva, hogy Levin hozzáállása egyértelművé teszi, hogy nincs kivel beszélni.

Eközben a bankok vezetői közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat a Herzog-terv mellett, ahogyan az izraeli egyetemek vezetői is üdvözölték az elnök tárgyalásra való felhívását, azzal a feltétellel, hogy az említett törvényjavaslatok első olvasatának szavazását el kell halasztani.

Herzog javaslata öt pontban

Herzog elnök vasárnap este szívből jövő beszédben kompromisszumra szólított a kormány tervei kapcsán, és figyelmeztetett egy közelgő konfliktusra, sőt, akár a lehetséges vérontásra is.

,,Már nem politikai vitában veszünk részt. A társadalmi és alkotmányos összeomlás szélén állunk. A puskaporos hordó mindjárt felrobban” – mondta Herzog.

A jeruzsálemi elnöki rezidencián beszélve Herzog arra kért mindenkit a politikai paletta mindkét oldalán, hogy tartózkodjon az erőszaktól, hangsúlyozva a köztisztviselők és választott tisztségviselők elleni erőszak lehetőségét.

Az elnök mély aggodalmát fejezte ki a kormány reformjainak jellege miatt, kijelentve, azok árthatnak az ország demokratikus alapjainak.

Elmondta, hogy a közelmúltban olvasott titkosszolgálati jelentések azt mutatták, hogy Izrael ellenségei mennyire elragadtatva figyelik a fejleményeket. „Van ennél nagyobb figyelmeztető jel?” – kérdezte Herzog.

Ugyanakkor kijelentette, hogy a változás és a reform legitim törekvés, és mindennek megfelelően egy ötpontos tervet javasolt a kormány, az ellenzék és a Legfelsőbb Bíróság elnöke közötti azonnali tárgyalások alapjául:

• Az alaptörvények alkotmányos státuszának javítása és elfogadásuk módja, valamint a bírósági felügyelet alóli kizárásuk.
• Széles körű konszenzus elérése tárgyalások útján arról, hogy mekkora többségre van szükség ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítse a törvényeket, és a Kneszetnek ahhoz, hogy felülírja a Legfelsőbb Bíróság döntéseit.
• A bírák számának jelentős növelése, hogy az állampolgárok jobb szolgáltatást kapjanak az igazságszolgáltatástól.
• A bírák kinevezési rendszerének megváltoztatása úgy, amely gyengíti a Legfelsőbb Bíróság bíráinak mai hatalmát, de nem ad többséget a kormánynak a bírák kinevezéséhez.
• Tárgyalásokon keresztül konszenzusra jutni az „ésszerűségi elv” Legfelsőbb Bíróság általi használatának meghatározásában, amely lehetővé teszi a végrehajtó hatalom adminisztratív döntéseinek megsemmisítését.

Herzog felszólította az igazságügyi minisztert, a Kneszet törvényhozó bizottságának elnökét és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy az ő elvei alapján és az ő égisze alatt kezdjenek azonnali tárgyalásokat.

Felszólította a koalíciót is, hogy függessze fel a jogalkotási folyamatot, ne tartsa meg a tervek szerinti szavazást az igazságügyi tervről hétfőn és szerdán, és kezdje meg helyette a tárgyalásokat.

Mélyebbre ásva

Az első pont, amelyet részletezett, egy új, kvázi alkotmányos Alaptörvény: Jogalkotás – megalkotásának szükségessége: egy olyan jogszabály, amely világosan rögzíti minden jogszabály – rendes törvények és alaptörvény– státuszát, és ezáltal lehetővé teszi az alkotmányos stabilitást.

Ez és minden más alaptörvény csak akkor kerüljön be a törvénykönyvbe, ha a Kneszet széles körű konszenzussal megszavazta négy olvasatban, olyan feltételek mellett, amelyekről tárgyalások útján fognak megállapodni. Az így meghozott alaptörvények bírósági felülvizsgálatára ezek után nem kerülhet sor.

A következő két alapelv, szerint az elnök elmondta, hogy az OECD-országokban háromszor annyi bíró jut százezer lakosra, mint Izraelben. Szerinte a kormánynak a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyeztetve már a következő költségvetésben olyan reformot kellene alkotnia, amely csökkenti a bírákra nehezülő nyomást, ugyanis az igazságszolgáltatás nem bírja a terheket, ami rontja hatékonyságát, és az állampolgárok rendszerbe vetett bizalmát.

A negyedik, legfontosabb alapelv. Herzog a bírák kiválasztásával foglalkozó bizottság összetételének megváltoztatását javasolta, hogy az a megfelelő és tisztességes egyensúlyt és egyenlőséget tükrözze a hatóságok között, és ne engedje meg a beépített többséget egyik rendszerben sem. Továbbá, a bírák kiválasztásának mechanizmusa megegyezésen és együttműködésen alapuljon. A javaslat szerint – a bizottságban mindhárom hatóság egyenlő arányban képviselteti majd magát, az igazságügy-miniszter koordinációja és megállapodás alapján kinevezett civil képviselők mellett, beleértve egy ellenzéki képviselőt is.

Az elnök tervének ötödik alapelve, az ésszerűség mércéjével foglalkozik. 

Az ésszerűség használatának korlátlan lehetősége infrastruktúrává válhat, az igazságszolgáltatás részére aránytalan hozzáférést biztosítva a végrehajtó és a törvényhozó hatalom elkülönített és kijelölt területére, – mondta Herzog, aki ennek csökkentését, de nem teljes mértékű törlését javasolta, ami ellentétes Netanjahu és Levin terveivel.