ujkelet.live
A koalíció szerdán bejelentette, hogy elhalasztják a Deri-törvényről, a bírósági döntéseket felülíró záradékról és a rendőri visszaéléseket vizsgáló egység avagy Mahas-törvényről szóló szavazást.
Herzog közbenjárására: Ofir Katz koalíciós elnök és Mose Szaada, aki a Mahas-törvényt kezdeményezte, azt állította, hogy a törvényekről szóló szavazást Jichák Herzog elnök kérésére, ,,a párbeszéd melletti jóakarat gesztusaként”, elhalasztották pár napra.
- Herzog kedden találkozott a Kneszet Alkotmány-, Jogi és Igazságügyi Bizottságának elnökével, Szimcha Rothmannal (Vallásos Cionizmus), aki a testületen keresztül végigviszi az igazságügyi reformterv kezdeti szakaszait.
- Az elnök külön találkozott Jáir Lapid ellenzéki vezetővel és a Nemzeti Egység párt vezetőjével, Beni Gantzcal is.
- A találkozókra az elnök hivatalos jeruzsálemi rezidenciáján került sor, és Herzog hivatala szerint „az elnök tervét a nemzethez intézett beszédében ismertették”.
A lényeg: Katz ugyanakkor tisztázta, hogy a Deri-törvény II elhalasztása nem befolyásolja az igazságügyi reform előrehaladását.
Világos beszéd: Járiv Levin igazságügyi miniszter és Rothman a döntést követően közölte:
„A ma lekerült törvények nem tartoznak a bizottság folyamatban lévő igazságügyi reformtörvényéhez, és a Kneszet tagjainak döntése alapján vették le őket a napirendről. Az igazságszolgáltatási reform jogalkotási folyamata töretlenül folytatódik. A bizottság a tervek szerint vasárnap folytatja a vitán. Hétfőn a bizottság által jóváhagyott törvényről az előzetes terveknek megfelelően első olvasatban a plenáris ülésen szavazást tartanak.”
Érdekes értelmezés: Lapid üdvözölte a fejleményt, és Twitteren azt írta, hogy a törvénjavaslat elleni hatalmas tüntetések minden résztvevője „ma elmondhatja magáról – együtt harcoltunk, és sikerült elhalasztani a demokráciát eltaposó törvényeket, amelyek ma nem kerülnek a Kneszet plénuma elé szavazásra”.
- Lapid később a plénum előtt felszólalva követelte a koalíciótól, hogy a tárgyalások feltételeként 60 napra állítsa le a reformterv előmozdítását. Ebbe nem valószínű, hogy belemegy a koalíció.
A szkeptikus: A Munkapárt vezetője, Merav Michaeli sokkal szkeptikusabb volt, és azt írta Twitteren, hogy „a párbeszéd csak a koalíció valamennyi fele által elfogadott jogszabályok teljes befagyasztásával és a független izraeli jogrendszer vörös vonalainak megőrzésével lehetséges.”
„Izraeliek százezrei nem azért mentek az utcára, hogy végül bélyegzővé váljanak Levin és Rothman elveinek kóser tanúsítványán”– tette hozzá. ,,Itt az ideje a tiltakozás fokozásának, a demokrácia győzelméig.”
A szóban forgó törvények
A jövő hétre átütemezték Rothman azon javaslatáról szóló előzetes szavazást, amely korlátozza a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét a törvények megsemmisítésére– az úgynevezett “felülbíráló záradékot”; Az Alkotmány-, Jog és Igazságügyi Bizottság szerda reggel tárgyalta a tervet. A felülbíráló záradék lehetővé tenné a Kneszet számára, hogy 61 képviselős minimális többséggel újraalkothassa a Legfelsőbb Bíróság által hatályon kívül helyezett törvényeket és kormányhatározatokat.
A jövő hétre szavazásra benyújtott további javaslatok között szerepel egy alaptörvény-módosítás, amely megvonná a bíróságtól azt a lehetőséget, hogy elkaszálja a miniszteri kinevezéseket. A törvény kifejezetten azt kívánja elérni, hogy a szefárd a Sasz vezetője, Arje Deri visszatérhessen a Belügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium élére. Ez azután történt, hogy a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, a nemrég elítélt képviselő nem tölthet be kabinet miniszteri posztot.
Egy másik, szerdára kitűzött szavazás, amelyet most elhalasztottak, egy olyan javaslatról szól, amely szerint a rendőri visszaéléseket vizsgáló egység (Mahas) az igazságügyi miniszter irányítása alá kerülne. A részleg jelenleg az államügyészség alá van alárendelve. Levin igazságügyi miniszter javaslata azonban hatáskört adna az egységnek az ügyészek elleni vizsgálatra.
[…] A koalíció kulcsfontosságú szavazások elhalasztását jelentette be […]