ujkelet.live
SZOLIDARITÁS
Eli Cohen külügyminiszter kedden Törökországba utazott egynapos szolidaritási látogatásra a több tízezer ember halálát okozó földrengés nyomán.
A látogatás részeként találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
ELŐŐRS LEGALIZÁLÁSOK
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélik Izrael azon döntését, hogy legalizál kilenc előőrsöt, valamint a mintegy 10 000 új telepes otthon létrehozására irányuló tervet.
A vezető diplomaták azt mondják, hogy „mélyen nyugtalanítja” őket a kabinet döntése, és „határozottan ellenzik ezeket az egyoldalú akciókat, amelyek csak fokozzák az izraeliek és palesztinok közötti feszültséget, és aláássák a tárgyalásos kétállami-megoldás elérésére irányuló erőfeszítéseket”.
A külügyminiszterek mindegyike külön-külön elítélte az izraeli bejelentést, és úgy tűnik, hogy a mai nyilatkozat megpróbálja felerősíteni csalódottságukat Benjámin Netanjahu miniszterelnök keményvonalas kormányával szemben.
Izrael júdea és szamáriai jelenlétének további megerősítésére irányuló terveket az arab világ nagy része is elítélte, beleértve azokat az országokat is, amelyek diplomáciai kapcsolatban állnak Izraellel.
A szélsőjobboldali nemzetbiztonsági minisztert, Itamar Ben-Gvirt nem hatotta meg a közös nyilatkozat.
,,Azt mondom az amerikaiknak és az európaiaknak, ne aggódjatok már”– mondta. „Ez a célunk, ez az álláspontunk, kilenc [előőrs] szép, de nem elég. Sokkal többet akarunk [legalizálni]”.
REFORMTERV
A Kneszet Alkotmány, Jog és Igazságügyi Bizottságának jogi tanácsadója, Gur Bligh kijelentette, nem talált olyan precedenst egyetlen más demokratikus országban sem, ahol a törvényhozás bírósági felülvizsgálatához az érintett bíróság minden bírójának egyhangú döntése szükséges, ahogy azt a bizottság elnöke, Szimcha Rothman által előterjesztett törvényjavaslat javasolja.
Rothman törvényjavaslata szerint a Legfelsőbb Bíróság mind a 15 bírójának egyhangúlag kellene határoznia arról, hogy egy törvény ellentétes az egyik alaptörvénnyel, hogy megsemmisítse azt.
A jogi tanácsadó azt is megjegyezte, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság bíráinak ilyen nagy többsége úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály ellentétes az alaptörvénnyel, akkor „szokatlan” lenne lehetővé tenni a Kneszet számára, hogy felülbíráljon egy ilyen döntést.
Bligh szerint ez a követelmény, valamint a jogszabály egyéb kikötései – beleértve egy olyan záradék rendelkezését, amely lehetővé teszi a Kneszet számára, hogy a jogszabályokat teljesen mentessé tegye a bírósági felülvizsgálat alól – „jelentősen csökkentené” a bíróság azon képességét, hogy megsemmisítse a kvázi alkotmányos alaptörvényeket ellentétes jogszabályokat.
Bligh kifejtette, hogy ha az egyik bíró kifogást akarna emelni egy törvény kizárása ellen, véleménye gyakorlatilag vétójoggá válik a többségi vélemény felett. Ezért előfordulhat, hogy nyomás nehezedik rá, és inkább egyetért a többség véleményével.
De olyan helyzetet is teremthet, amelyben a bírák egymást stratégiai döntésekre, kompromisszumok megkötésére, koalíciók kialakítására ösztönzik, s ezzel rontják a bíróságba vetett közbizalmat.
KIOSZTÁS
Becalel Szmotrich pénzügyminiszter a nap folyamán bankvezetőkkel találkozott és megrótta őket, amiért aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatási reform gazdasági hatásai miatt.
„Az a feladatotok, hogy csillapítsátok a diskurzust” – mondta a 12-es csatorna szerint. „Bankvezetőkként felelősséggel tartoztok. Nem emlékszem, hogy aggodalmatokat fejeztétek volna ki az oslói megállapodás vagy a [gázai] Gus Katif evakuálása során.”
[…] Az amerikaiaknak érdekük volt megakadályozni a szavazást az ENSZ Biztonsági Tanácsban, hogy ne kelljen megvétózniuk egy olyan határozatjavaslatot, amely az ő álláspontjukat tükrözi a telepek kérdésében. […]