Főügyész: Összeférhetetlenség miatt Netanjahu nem vehet részt a jogi reformokban

ujkelet.live

Gali Baharav-Miara főügyész csütörtökön, régóta várt jogi véleményében kijelentette, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek kerülnie kell az igazságszolgáltatási rendszerbe való beavatkozást a folyamatban lévő korrupciós pere miatt felmerülő összeférhetetlenség miatt.

A figyelmeztető levél

„Miniszterelnöki szerepében tartózkodnia kell a jogrendszert érintő kezdeményezésektől a ‘jogi reform’ néven ismert kereteken belül” – írta Baharav-Miara csütörtökön közzétett levelében.

„Ez annak a megalapozott gyanúja miatt van, hogy összeférhetetlenség áll fenn az Ön ellen indított jogi eljárással kapcsolatos kérdések, valamint a jogalkotási kezdeményezések és azok érdemi komponensei között”, amelyet a kormány a jogi reformcsomagjában mozdít elő.

„Ebbe beletartozik minden olyan közvetlen vagy közvetett cselekvés vagy utasítás, amely másokon keresztül történik, beleértve az Ön hivatalában politikai kinevezettként szolgáló tisztviselők bevonását is” – tette hozzá a főügyész.

Reakció

Összeférhetetlenség a főügyésznél? A levél éles reakciót váltott ki Járiv Levin igazságügyi minisztertől, aki magát Baharav-Miarát vádolta meg azzal, hogy összeférhetetlenség áll fell nála a reformok ellenzésével.

• Megjegyezte, hogy a javasolt reformok egy része általánosabban érinti a főügyész és a kormányzati jogi tanácsadók pozícióját.
• „Úgy tűnik, az összeférhetetlenség nagyon furcsa dolog. Egy választott tisztviselőnek tilos beszélni a jogi rendszer reformjáról, de a főügyész és munkatársai blokkolhatják azokat a reformokat, amelyek közvetlenül érintik a jogkörüket” – mondta Levin.

Később a kormánykoalíció pártjainak vezetői közleményt adtak ki, amelyben kritizálták a főügyészt.

• Baharav-Miara levele a kormány „elhallgattatásának megkísérlése”, „teljesen ellentétben áll azzal a világos mandátummal, amelyet Izrael polgáraitól kaptunk a választásokon” – írják a pártvezetők.
• Hangsúlyozták, nincs kapcsolat az igazságügyi miniszter javaslatai és Netanjahu folyamatban lévő korrupciós pere között.
• „Összeférhetetlenség valójában azoknál áll fenn, akik a Főügyész Hivatalában dolgoznak”, akik „nyilvánosan harcolnak az igazságszolgáltatási reform ellen, mely hatással lesz a pozícióikra”, miközben „pozíciójukat arra használják, hogy meghiúsítsák azt” – teszik hozzá.

Pro a kontrák után: A Mozgalom a Minőségi Kormányért üdvözölte a főügyész Netanjahuhoz intézett figyelmeztetését, mondván, a miniszterelnöknek „azonnal le kell vennie a kezét Izrael jogi és demokratikus rendszerének tönkretételéről”.

Emlékeztető

• Januárban Baharav-Miara egy petícióra válaszolva véleményt nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben kijelentette, hogy az elődje, Avichai Mandelblit által 2020-ban Netanjahu számára kötött összeférhetetlenségi megállapodás még mindig érvényben van.
• A megállapodás értelmében Netanjahu nem vehet részt semmilyen olyan ügyben, amely a tárgyalása tanúit vagy más vádlottjait érinti, vagy olyan jogszabályokban, amelyek hatással lehetnek az ellene folyó jogi eljárásra.
• Nem avatkozhat be több vezető rendőri és ügyészségi tisztségviselő státusával kapcsolatos kérdésekbe sem, valamint a kommunikációs minisztérium, illetve a bírói kiválasztó bizottság hatáskörébe tartozó több területen.

A héten a CNN-nek adott interjújában Netanjahu azt mondta, hogy „a reformok egyikének sincs köze a tárgyalásomhoz”.

Riport: Levin és Netanjahu elutasította a Legfelsőbb Bíróság elnökének feltételét

Fenyegetettség

Az izraeli biztonsági szolgálatok becslése alapján a főügyész fokozott veszélyben van. A 12-es csatorna szerint a becsült fenyegetettségi szint 6-os szintre emelkedett – ez a jelenleg érvényben lévő legmagasabb szint, ami azt jelenti, hogy a Baharav-Miara elleni fenyegetés konkrét.

A reform 

A Levin által múlt hónap elején előterjesztett javaslatok élesen korlátoznák a Legfelsőbb Bíróság hatalmát:

• A felülbíráló záradék lehetővé tenné a Kneszet számára, hogy 61 képviselős minimális többséggel újraalkothassa a hatályon kívül helyezett törvényeket és kormányhatározatokat;
• Teljes ellenőrzést ad a kormánynak a bírák kiválasztása felett;
• Megakadályozza, hogy a bíróság az „ésszerűség” mércéjét alkalmazza a jogszabályok és kormányhatározatok mérlegelésénél;
• Magában foglalja a főügyész szerepének szétszedését;
• Lehetővé teszi a miniszterek számára, hogy saját jogi tanácsadóikat nevezzék ki, ahelyett, hogy az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működő tanácsadókra hagyatkoznának.

Ellene szól: A javasolt radikális átalakítás kritikusai szerint a változtatások kizsigerelnék a bíróságokat, védtelenül hagynák a kisebbségi jogokat, és túl nagy hatalmat koncentrálnának a kormánykoalíció kezében. 

Mellette szól: A támogatók szerint a jelenlegi rendszer túl nagy hatalmat ad a nem a nép által választott bíróknak és ügyvédeknek a választott tisztségviselők felett.