ujkelet.live
HOL VANNAK A NŐK?
Mivel a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette új kormány ezidáig nem nevezett ki egy női minisztériumi főigazgatót sem, három nőjogi civil szervezetből álló csoport a Legfelsőbb Bírósághoz fordult.
Eddig a 31 posztból 23-ra nevezett ki a kormány minisztériumi főigazgatót, és mind férfi.
A csütörtökön benyújtott petíció arra kérte a bíróságot, hogy lépjen közbe, és biztosítsa, hogy a fennmaradó nyolc helyet nők töltsék be.
Megjegyezték továbbá, hogy az 1951-es nőjogi törvénnyel összhangban, amely előírja a nemek közötti egyenlőséget a polgári intézményekben, a bíróságnak intézkednie kell, hogy a minisztérium főigazgatóinak fele nő legyen.
A kormány jelenlegi 32 minisztere (egyes minisztériumoknak több miniszterük van, néhány miniszternek pedig egynél több tárcája van) közül mindössze hat nő.
A FŐÜGYÉSZ NEMET MOND
Jichák Herzog elnök arra kérte Gali Baharav-Miara főügyészt, hogy engedélyezze Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy részt vegyen a javasolt tárgyalásokon a kormány igazságszolgáltatás megreformálására irányuló vitás tervéről, jelentette a héber média csütörtökön.
Hétfői riportok szerint Netanjahu ügyvédei korábban hasonló kéréssel fordultak Baharav-Miarához.
A főügyész mindkét kérést elutasította, azzal érvelve, hogy Netanjahu nem vehet részt a Herzog által javasolt kompromisszumos tárgyalásokon a 2020-as összeférhetetlenségi megállapodás miatt, mely kimondja, távol kell maradnia az ügyektől, amelyek hatással lehetnek a folyamatban lévő korrupciós perére, ideértve a tervezett igazságszolgáltatási reformokat.
A héber média a hét elején arról is beszámolt, hogy Netanjahu ügyvédei engedélyt kértek Baharav-Miarától, hogy a miniszterelnök nyilvánosan nyilatkozhasson a reformtervről, de erre is negatív választ kaptak.
GALLANT MÜNCHENBEN
Joáv Gallant védelmi miniszter (Likud) pénteken azzal vádolta Iránt, hogy rakéták és drónok tucatnyi országba történő értékesítését mozdítja elő, megsértve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát.
,,Irán jelenleg megbeszéléseket folytat fejlett fegyverek, köztük drónok és PGM-ek (precíziós irányítású rakéták) eladásáról nem kevesebb, mint 50 különböző ország számára” – mondta Gallant a müncheni biztonsági konferencián.
„Irán már nem ‘helyi beszállító’ kiszolgálva a meghatalmazottakat a Közel-Keleten. Ez egy ,multinacionális vállalat’, a fejlett fegyverek globális exportőre. A kelet-európai Fehéroroszországtól a dél-amerikai Venezueláig láthattuk, hogy Irán akár 1000 kilométeres hatótávolságú drónokat is leszállított” – mondta.
,,Még nagyobb ereje lesz, ha ősszel lejár a rakétambargó. A nemzetközi közösségnek sürgősen fel kell lépnie egy alternatív elrettentő mechanizmus bevezetése érdekében – mielőtt Irán szabad utat kapna a fegyverkereskedelemhez és a globális stabilitás megtámadásához.”
Mindeközben otthon: A koalíció korábban úgy döntött, hogy Miri Regev közlekedési minisztert nevezi ki ideiglenes védelmi miniszternek, amíg Gallant távol van.
A kormány megkerülte Becalel Szmotrich pénzügyminisztert (Vallásos Cionizmus), aki független, második miniszterként szolgál a védelmi minisztériumban. A minisztérium jogköreinek megosztása miatt feszültség dúl a koalícióban.
EXPORT
Az Energean görög gázipari vállalat keddi bejelentése szerint Izrael először exportált kőolajat az ország Karis-gázmezőjéről. A londoni és tel-avivi tőzsdén jegyzett cég a Karis és a Tanin földgázmezők kitermeléséért felel a Földközi-tengeren Izrael gazdasági vizein.
Az Energean közleménye szerint a földgázból kinyert (majd keverékben felhasznált) szénhidrogén-gáz-folyadék szállítmányt „az izraeli olaj- és gáztermelés történetében először” exportálták a globális piacokra.
,,Ez jelentős differenciált bevételi forrást teremt, amely alapvetően elkülönül a gázból származó bevételektől” – mondta Energean, üdvözölve Izraelt a ,,nemzetközi olajexportőrök klubjában”.
A szállítmányt „a Vitollal kötött megállapodás részeként adták el; az első új East-Med energiaforrás, amely eléri Európát” – tette hozzá.
Az Energean tavaly októberben kapott zöld utat a termelés megkezdésére Karisnál, egy nappal azelőtt, hogy Izrael és Libanon aláírta a régóta várt, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött tengeri határmegállapodást, amely véget vetett a gázmező körüli vitának.
