ujkelet.live
A Kneszet szerdáról csütörtökre virradóra elfogadta a vitatott nemzetállami törvényjavaslatot, amely első ízben kvázi alkotmányos alaptörvénybe foglalja, hogy Izrael a „zsidó nép nemzeti otthona”.
A törvényhozók az éjszaka a tervezet második és harmadik olvasatát heves viták után 62 igen, 55 nem és 2 tartózkodás mellett szavazták meg.
Az alkotmányhoz hasonlóan az alaptörvények az izraeli jogrendszer megerősítését szolgálják, és nehezebb őket hatályon kívül helyezni, mint az általános törvényeket.
A nemzetállami törvényjavaslat szerint a zsidó értékek és a demokratikus értékek egyenrangúak. A kritikusok szerint a törvény hátrányos megkülönböztetésben részesíti az izraeli arabokat és más kisebbségi közösségeket.
A plenáris ülésen elfogadott törvény végső változatának fordítása:
Alaptörvény: Izrael, mint a zsidó nép nemzetállama
1 - Alapelvek
A. Izrael földje a zsidó nép történelmi hazája, amelyben Izrael Állam megalakult.
B. Izrael Állam a zsidó nép nemzeti otthona, amelyben eleget tesz természetes, kulturális, vallási és történelmi jogának az önrendelkezéshez.
C. A nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló.
2 - Az állam szimbólumai
A. Az állam neve „Izrael”.
B. Az állam zászlaja fehér, két kék csíkkal közel a szélekhez és egy kék Dávid csillag a közepén.
C. Az állami jelkép egy hétágú menóra, mindkét oldalon olajfalevéllel, és alatta az „Izrael” szó.
D. Az állam himnusza a „Hatikva.”
E. Az állami jelképekre vonatkozó adatokat törvény határozza meg.
3 - Az állam fővárosa
Jeruzsálem, Izrael teljes és egységes fővárosa.
4 - Nyelv
A. Az állam nyelve a héber.
B. Az arab nyelv különleges státuszt élvez; Az arab nyelv használatának szabályozásá az állami intézményekben vagy azok által, törvényben kerül meghatározásra.
C. Ez a záradék nem sérti az arab nyelv e törvény hatálybalépése előtti státuszát.
5 - A száműzöttek befogadása
Az állam nyitva áll a zsidó bevándorlás és a száműzöttek előtt.
6 - Kapcsolat a zsidó néppel
A. Az állam arra fog törekedni, hogy gondoskodjon a zsidó nép tagjainak biztonságáról, akik zsidóságuk vagy állampolgárságuk miatt bajba vagy fogságba kerülnek.
B. Az állam a diaszpórán belül az állam és a zsidó nép közötti kapcsolatok megerősítére törekszik.
C. Az állam a zsidók kulturális, történelmi és vallási örökségének megóvása érdekében jár el a diaszpórában.
7 - Zsidó telepek
A. Az állam a zsidó telepek fejlődését nemzeti értéknek tekinti, és ösztönözni és promótálni fogja azok létrehozását és konszolidációját.
8 - Hivatalos naptár
A héber naptár az állam hivatalos naptára, mellette a Gergely-naptárt használják hivatalos naptárként. A héber naptár és a Gergely-naptár használatát törvény határozza meg.
9 - Függetlenségi nap és emléknapok
A. Jom Háácmaut az állam hivatalos nemzeti ünnepe.
B. Jom Hazikaron és Jom Hasoá az állam hivatalos emléknapjai.
10 - Pihenőnapok és Sábát
A szombat és az izraeli ünnepek pihenőnapnak minősülnek; A nem-zsidóknak joguk van megőrizni a pihenőnapokat és az ünnepeket; Ennek részleteit törvény határozza meg.
11 - Megváltoztathatlanság
Ez az alaptörvény nem módosítható, kivéve, ha a Knesszet tagok többségével elfogadásra kerül egy másik alaptörvény.
“A Kneszet megszavazta a Zsidó Állam törvényt” bejegyzéshez 19 hozzászólás