A Knesszet megszavazta a Zsidó Állam törvényt

5

ujkelet.live

A Knesszet szerdáról csütörtökre virradóra elfogadta a vitatott nemzetállami törvényjavaslatot, amely első ízben kvázi alkotmányos alaptörvénybe foglalja, hogy Izrael a “zsidó nép nemzeti otthona”.

A törvényhozók az éjszaka a tervezet második és harmadik olvasatát heves viták után 62 igen, 55 nem és 2 tartózkodás mellett szavazták meg.

Az alkotmányhoz hasonlóan az alaptörvények az izraeli jogrendszer megerősítését szolgálják, és nehezebb őket hatályon kívül helyezni, mint az általános törvényeket.

A nemzetállami törvényjavaslat szerint a zsidó értékek és a demokratikus értékek egyenrangúak. A kritikusok szerint a törvény hátrányos megkülönböztetésben részesíti az izraeli arabokat és más kisebbségi közösségeket.

A plenáris ülésen elfogadott törvény végső változatának fordítása:

Alaptörvény: Izrael, mint a zsidó nép nemzetállama

1 - Alapelvek

A. Izrael földje a zsidó nép történelmi hazája, amelyben Izrael Állam megalakult.

B. Izrael Állam a zsidó nép nemzeti otthona, amelyben eleget tesz természetes, kulturális, vallási és történelmi jogának az önrendelkezéshez.

C. A nemzeti önrendelkezési jog gyakorlása Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló.

2 - Az állam szimbólumai

A. Az állam neve “Izrael”.

B. Az állam zászlaja fehér, két kék csíkkal közel a szélekhez és egy kék Dávid csillag a közepén.

C. Az állami jelkép egy hétágú menóra, mindkét oldalon olajfalevéllel, és alatta az “Izrael” szó.

D. Az állam himnusza a “Hatikva.”

E. Az állami jelképekre vonatkozó adatokat törvény határozza meg.

3 - Az állam fővárosa

Jeruzsálem, Izrael teljes és egységes fővárosa.

4 - Nyelv

A. Az állam nyelve a héber.

B. Az arab nyelv különleges státuszt élvez; Az arab nyelv használatának szabályozásá az állami intézményekben vagy azok által, törvényben kerül meghatározásra.

C. Ez a záradék nem sérti az arab nyelv e törvény hatálybalépése előtti státuszát.

5 - A száműzöttek befogadása

Az állam nyitva áll a zsidó bevándorlás és a száműzöttek előtt.

6 - Kapcsolat a zsidó néppel

A. Az állam arra fog törekedni, hogy gondoskodjon a zsidó nép tagjainak biztonságáról, akik zsidóságuk vagy állampolgárságuk miatt bajba vagy fogságba kerülnek.

B. Az állam a diaszpórán belül az állam és a zsidó nép közötti kapcsolatok megerősítére törekszik.

C. Az állam a zsidók kulturális, történelmi és vallási örökségének megóvása érdekében jár el a diaszpórában.

7 - Zsidó telepek

A. Az állam a zsidó települések fejlődését nemzeti értéknek tekinti, és ösztönözni és promótálni fogja azok létrehozását és konszolidációját.

8 - Hivatalos naptár

A héber naptár az állam hivatalos naptára, mellette a Gergely-naptárt használják hivatalos naptárként. A héber naptár és a Gergely-naptár használatát törvény határozza meg.

9 - Függetlenségi nap és emléknapok

A. Jom Háácmaut az állam hivatalos nemzeti ünnepe.

B. Jom Hazikaron és Jom Hasoá az állam hivatalos emléknapjai.

10 - Pihenőnapok és Sábát

A szombat és az izraeli ünnepek pihenőnapnak minősülnek; A nem-zsidóknak joguk van megőrizni a pihenőnapokat és az ünnepeket; Ennek részleteit törvény határozza meg.

11 - Megváltoztathatlanság

Ez az alaptörvény nem módosítható, kivéve, ha a Knesszet tagok többségével elfogadásra kerül egy másik alaptörvény.

5 Kommentek

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..