A Legfelsőbb Bíróság meghallgatta a nemzetállam-törvény ellen benyújtott petíciókat

0

ujkelet.live

A Legfelsőbb Bíróság 11 fős kibővített testülettel kedden összeült meghallgatni a vitatott nemzetállam-törvény ellen benyújtott 15 petíciót.

A meghallgatást online közvetítették.

Az indítványozók között zsidó és arab akadémikusok és ügyvédek, valamint Akram Haszon volt Kneszet-tag, az izraeli hadseregben tisztként szolgáló hét beduin, a baloldali Meretz párt, az Adalah nonprofit szervezet, a többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Lista, az arab polgármesterek szövetsége, Baka al-Gharbije város polgármestere, az Izraeli Emberi Jogok Szövetsége, az Integritásért Mozgalom (Tohar Hamidot) és Daliat al-Karmel helyi tanács voltak.

A Kneszetben 2018 júliusában megszavazott nemzetállam-törvény – amely először nevezi Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonának”, és kimondja, hogy a nemzeti önrendelkezési jog Izrael Államban a zsidó nép számára egyedülálló, valamint az arab nyelv hivatalos státuszát speciálisra fokozza, széleskörű felháborodást váltott ki az izraeli kisebbségek és az ellenzék, valamint a nemzetközi közösség és külföldi zsidó csoportok részéről.

Mivel alaptörvényről van szó, kvázi alkotmányos státusszal ruházza fel az izraeli jogrendszerben; ilyen törvényt még soha nem vontak vissza, és szakértők szerint jelenleg is nagyon kicsi az esély arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálja a törvényt.

Avichai Mandelblit főügyész korábban bejelentette, hogy ellenzi a bírósági beavatkozást az ügyben. A főügyész szerint a Legfelsőbb Bíróság beavatkozása egy alaptörvény kapcsán soha nem látott lépés az izraeli jogtörténelemben, és az indítványozók nem szolgáltak bizonyítékokkal a törvény olyan eredendő hibáira, amelyek igazolhatnák a Bíróság beavatkozását.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett nyilatkozatában kritizálta a tárgyalást: „A bíróság az alaptörvény alapján gyakorolja a döntési jogkörét, ezért nem ítélkezhet a saját hatalmának forrásáról. Ez a meghallgatás az igazságügyi reformok sorozatának szükségességét szemlélteti.”

Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök, aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.

Július óta a miniszterelnök nagyszabású, példátlan támadást folytat az ellene benyújtott vádiratokért felelős Mandelblit ellen, akit ő maga nevezett ki, és aki korábban kabinettitkáraként tevékenykedett, azzal vádolva a főügyészt, hogy részese egy „mély állam” összeesküvésnek, amelynek célja a miniszterelnök elmozdítása politikai okokból.

A miniszterelnök kritikusai szerint a 2009 óta hatalmon lévő Netanjahunak bőven lett volna ideje megreformálni az igazságügyi rendszert, és nem most kéne változtatásokra sürgetnie, az ellene indított bűntetőeljárás közepette.

Ritka lépésként Járiv Levin, Kneszet-elnök (Likud) kedd reggel levelet küldött a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Eszter Hajutnak.

„A Legfelsőbb Bíróságon már önmagában az alaptörvényekről szóló tárgyalás a nép szuverenitásának, a hatalmi ágak szétválasztásának és a jogállamiság legalapvetőbb demokratikus alapelveinek megsértését jelenti… A Kneszet a jogalkotási ág, és rendelkezik az alkotmányozó nemzetgyűlés hatáskörével is. A Legfelsőbb Bíróság a Kneszet hatalmából meríti tekintélyét, és nem fordítva”- írta Levin.

„Járiv Levin és Netanjahu bíróságokkal szembeni fenyegetései fenyegetést jelentenek a demokráciára nézve, és a hatalom szétválasztásának felszámolására törekednek” – írta Beni Gantz védelmi miniszter, a Kék-Fehér párt vezetője Twitteren.

Az indítványozók többsége a törvény 7. szakaszára összpontosított: „Az állam a zsidó telepek fejlődését nemzeti értéknek tekinti, és ösztönözni és elősegíti fogja azok létrehozását és megerősítését.”

A petíció benyújtói szerint ennek a szakasznak a megvalósítása problematikus lehet, mivel legalizálhatja a diszkriminációt, és a gyakorlatban érvénytelenné teheti a Legfelsőbb Bíróság korábbi precedenseit, amelyek kimondták, hogy a föld csak zsidók számára történő bérbeadása jogellenes diszkrimináció.

Azonban viszonylag kevés érvet terjesztettek elő azzal kapcsolatban, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítheti-e a törvényt. Egyes ügyvédek rámutattak a nemzetállam-törvény és a korábbi törvények, például az emberi méltóságról és szabadságról szóló alaptörvény közötti lehetséges ellentmondásokra, mondván, hogy az ilyen feszültségek alkotmányellenessé teszik a jogszabályokat.

A bírák azonban szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy az alaptörvények egymással való „mérlegelésének” ilyen doktrínája létezne az izraeli törvényekben, és folyamatosan visszaterelték a vitát arra az alapvető jogi kérdésre, hogy van-e elegendő jogi indok arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítsen egy alaptörvényt?

„Valamiféle elfogadható jogi követelést kell benyújtania. Egy alaptörvény megsemmisítése példátlan lenne”- mondta Hajut az egyik ügyvédnek.

Uzi Vogelman bíró pedig kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem mondja meg a Kneszetnek, hogyan lássa el jogalkotói feladatát, és nem ő írja a törvényeket.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .