ujkelet.live
Joszef Elron, a Legfelsőbb Bíróság bírája szerdán bejelentette Járiv Levin igazságügyi miniszternek és Eszter Hajutnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hogy benyújtja jelöltségét a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára.
Miért fontos: Példátlan lépésnek számít az országban, hogy egy bíró bejelenti, hogy indul a posztért. Mostanáig a Legfelsőbb Bíróság elnökét a „rangidős rendszer” szerint választották – avagy a legidősebb bírót a bírókat kiválasztó bizottságban lezajlott formális szavazási eljárás után nevezték ki.
Emlékeztető: Levin egyelőre nem áll készen a bírókat kiválasztó bizottság összehívására mindaddig, amíg annak összetétele nem változik a kormány javára, a témával kapcsolatos petíciót szeptember 7-én tárgyalják. Bővebben a témáról itt és itt.
- Elron bejelentését követően Hajut elnök úgy döntött, hogy kizárja őt a testületből, amely a Levin ellen benyújtott petíciót tárgyalja.
A bejelentés: A Levinnek és Hajutnak küldött levelében Elron bíró azt írta, hogy ,,tekintettel arra, hogy Hajut bíró legfelsőbb bírósági elnöki mandátuma a végéhez közelít – 2023. október 16 – , szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy benyújtom jelöltségemet a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára”.
- Szerinte ,,a jelöltségemnek ezen reprezentálása nem függ a bizottság felépítésétől és összetételétől.”
Komplex helyzet: Hajut október közepén, 70. életévét betöltve nyugdíjba vonul, és a rangidősségi rendszer szerint Jichák Amit bíró veszi át a posztot. Ha a bizottság Hajut nyugdíjazásáig nem ül össze, a posztot Uzi Fogelman elnökhelyettes fogja betölteni. Elron megválasztása esetén várhatóan valamivel kevesebb, mint két évig – 2025 szeptemberéig – töltené be a posztot. Ezzel szemben Amit bíró 2028 októberéig maradna hivatalban.
Annyira talán nem meglepő: Az igazságügyi miniszter korábban már bejelentette, hogy el akarja törölni a Legfelsőbb Bíróságon a rangidősséget, sőt olyan személyek előtt is meg akarja nyitni az elnöki posztra való indulást, akik korábban nem töltöttek be Legfelsőbb Bírósági bírói tisztséget.
- A bírókat kiválasztó bizottság jelenlegi összetételét tekintve nem világos, hogy megvan-e a többség Elron kinevezéséhez – hiszen kilencből öt fős többségre van szükség, és ha összeül a bizottság, az három koalíciós képviselőből, egy ellenzéki képviselőből, a Legfelsőbb Bíróság három bírájából és az Ügyvédi Kamara két képviselőjéből áll majd.
Elron VS Amit
Elron bíró korábban azt javasolta kollégájának, Noam Szolberg bírónak, hogy jelentse be jelöltségét a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára, hogy Amit bírót ne nevezzék ki a posztra, mert szerinte nem méltó rá, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató este.
- Szolberg fontolóra vette a javaslatot, és úgy döntött, hogy nem előzi meg Amitot, és nem töri meg a rangidős rendszert.
- Ezt követően Elron bíró úgy döntött, bejelenti saját indulását az elnöki posztért.
A bejelentésre heves belső viták közepette került sor a Legfelsőbb Bíróság bírái és kollégájuk, Elron bíró között. Elron szerint Amit vezetői tapasztalat hiánya miatt nem alkalmas a posztra, de itt nem áll meg a dolog.
- Elron úgy véli, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvesztette útját, és kudartól kudarcra halad, mind alkotmányos, mind nemzeti, mind büntetőjogi szempontból.
Másrészt Amit bíró, aki szakmailag nem tartja nagyra Elron bírót, egy személyes konfliktus tetején áll, amely a haifai kerületi bíróságnál töltött szolgálatukra nyúlik vissza.
[…] költségvetési döntések mérgező hatását a közhangulatra, illetve megemlítette Elron bíró bejelentését, amely megkérdőjelezi a bíróság függetlenségét, és “beleillik az […]