Avi/ujkelet.live
A háború 338. napja, alkotmányos válság felé: A Legfelsőbb Bíróság vasárnap elrendelte Járiv Levin igazságügyi miniszternek, hogy hívja össze a bírókat kinevező bizottságot annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Bíróság állandó elnökét és két további bírót kinevezzenek Eszter Hajut és Anat Baron helyére, akik 2023 októberében nyugdíjba vonultak.
Levin igazságügyi miniszterként a bizottság elnöke, tagjai pedig a Legfelsőbb Bíróság bíráin kívül a kabinet, a kneszet és az Izraeli Ügyvédi Kamara képviselőiből áll.
- A kilenc tag: két képviselő (koalíciós és ellenzéki), két miniszter, az Izraeli Ügyvédi Kamara két képviselője és három legfelsőbb bírósági bíró, köztük a bíróság elnöke.
- A bírók többségének kinevezéséhez öt szavazatos egyszerű többségre van szükség, míg a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásához hét szavazat szükséges.
Múlt hónapban a bíróság háromtagú tanácsa tájékoztatta Levint, hogy ha napokon belül nem intézkedik a bizottság összehívása érdekében, hogy kiválassza a Legfelsőbb Bíróság új elnökét és betöltse a megüresedett helyeket, szeptember elején végzést adnak ki, amely erre kötelezi a minisztert.
,,Nem fogok tudni együtt dolgozni olyan elnökkel, akit a barátai illegálisan neveztek ki, és aki illegitim a nagyközönség szemében. A felelőtlen rendelet lábbal tiporja a demokráciát és a megállapodások felé vezető utat, amelyet az elmúlt hónapokban kiköveztek, és visszaveti Izraelt.”
Levin válaszában azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete „nem hasonlítható a nyugati demokráciához”, és kijelenti, hogy „kifejezetten törvényt” sért, és „a bírókat kiválasztó bizottság ellenséges átvétele és a miniszter jogkörének törvénysértő átvétele”.
Megjegyezte, hogy a jogrendszerben „illegitim kinevezések” miatt kezdett tavaly az igazságügyi reformba, ami nagyobb ellenőrzést biztosított volna a kormánynak az igazságszolgáltatás felett, és azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszaélt azzal, hogy ő leállította az október 7-i mészárlások miatt a reformot.
A Likud képviselői közül többen arra bátorították Levint, hogy ne engedelmeskedjen a rendeletnek, az Otzma Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter pedig a reform újraindítására szólított. A likudos Ariel Kallner követelte, hogy bocsássák szavazásra második és harmadik olvasatban a törvényjavaslatot, mely Levin javára módosítja a bizottság összetételét.
Jáir Lapid ellenzéki vezető kijelentette: ,,Járiv Levin rendszer puccsa katasztrófába sodorta az országot október 7-én. Azonnal össze kell hívnia a bizottságot. Jogállamiság nélkül nem lesz országunk.”
A bíróság végzése az izraeli Mozgalom a Minőségi Kormányzásért által benyújtott petíciójára válaszolt, amely azt állítja, hogy az igazságügyi miniszter részéről a kinevezési folyamat előmozdítása nem volt jóhiszemű, és hátsó szándékok vezérelték.
Általánosabban fogalmazva, a bíróság elé terjesztett petíciók azt állítják, hogy Levin sérti a bizottság függetlenségét és a kinevezési folyamat integritását, valamint a hatalmi ágak közötti hatalommegosztás elvét.
Gali Baharav-Miara főügyész álláspontja hasonló a petíció benyújtóihoz. Ennek eredményeként magánjogász képviselte Levint az ügyben, nem pedig a főügyész.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét a „rangidős rendszer” szerint választják – avagy a legidősebb bírót a bírókat kiválasztó bizottságban lezajlott formális szavazási eljárás után nevezik ki.
A bizottság tagjainak többsége támogatja a soron következő jelöltet, Jichák Amit bírót. Levin viszont azt akarja, hogy Joszef Elron konzervatív bíró töltse be egy évig a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztját, majd Amit még egy évig. Elron megválasztásához nincs meg a többségi támogatás a bizottságban.
A bírói kinevezési bizottság tagjai azt nyilatkozták a Haaretznek, hogy Levin célja Elron jelöltségének folytatásával – a rangidősségi rendszer és az igazságügyi reform előmozdításán kívül – az, hogy amikor állami vizsgálóbizottságot állítanak fel az október 7-i mészárlás kivizsgálására, Elron bíró legyen, aki kinevezi a tagjait.
Elron tavaly augusztusban bejelentette Levin igazságügyi miniszternek és Eszter Hajutnak, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének, hogy benyújtja jelöltségét a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára. Példátlan lépésnek számított az országban, hogy egy bíró bejelenti, hogy indul a posztért.
Hajut tavaly október közepén, 70. életévét betöltve nyugdíjba vonult, és a rangidősségi rendszer szerint Amit bíró venné át a posztot. Mivel a bizottság Hajut nyugdíjazásáig – és az után – sem ült össze, a posztot Uzi Fogelman elnökhelyettes tölti be. Elron megválasztása esetén várhatóan 2025 szeptemberéig töltené be a posztot. Ezzel szemben Amit bíró 2028 októberéig maradna hivatalban.
Levin igazságügyi miniszter korábban már bejelentette, hogy el akarja törölni a Legfelsőbb Bíróságon a rangidősséget, sőt olyan személyek előtt is meg akarja nyitni az elnöki posztra való indulást, akik korábban nem töltöttek be Legfelsőbb Bírósági bírói tisztséget.
