ujkelet.live
A holokauszt éves emléknapja alkalmából délelőtt 10 órakor két percre megszólaló szirénát szokás szerint egy holokauszt-túlélő aktiválta katona unokájával.
Miriam Tepolkreier nyomta meg a szirénarendszer gombját katona unokája, Roi Avital őrmester mellett, aki a Polgárvédelmi Parancsnokságnál szolgál.
Miriam Elizabet Hanina Tepolkreier 1945-ben született Amszterdamban. Nevét arról a keresztény orvosról kapta, aki világra segítette, és aki családját rejtegette a nácik elől. Miriam apja, Max festő volt, és a háború alatt személyi okmányokat és útleveleket hamisított zsidóknak a holland földalatti tevékenysége részeként.
Miriam 22 évesen cionista indíttatásból úgy döntött, hogy Izraelbe költözik. Ma Even Smuelben él férjével, Chaimmal, aki 1949-ben Jemenből vándorolt be Izraelbe. Öt gyermekük, tizenhárom unokájuk és egy dédunokájuk van.
A két percig tartó sziréna idejére megállt az élet, a forgalmas utcákon közlekedő buszok valamint az autópályákon utazó járművek félrehúzódtak, hogy sofőrjeik, a járókelőkhöz hasonlóan, mozdulatlanul állva, fejet hajtva emlékezzenek az áldozatokra.
A szirénák után koszorúzással folytatódott az emléknap a Jad Vasemben. A záró ceremóniára 16:45-kor a Haifa melletti Lochamei Hageta’ot kibucban kerül sor, melyet 1949-ben holokauszt-túlélők alapítottak.
A Holokauszt Mártírjai és Hősei Emléknap állami szertartással indult helyi idő szerint este 8-kor a jeruzsálemi Jad Vasemben, ahol hat fáklyát gyújtottak a hat millió meggyilkolt zsidó emlékére.
A szertartáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jichák Herzog elnök is jelen volt. Az emlékezés fáklyáit 6 holokauszt-túlélő – Robert Bonfil (Görögország), Efim Gimelshtein (Fehéroroszország), Tova Gutstein (Lengyelország), Ben-Zion Raisch (Románia), Malka Rendel (Magyarország) és Judith Sohlberg (Hollandia) – gyújtotta meg.
RENDEL TÖRTÉNETE
Malka Rendel 1927-ben született Nagyecseden, a legfiatalabb tagja volt egy nyolcgyermekes ortodox családnak. Malka apja, David-Aaron Freundlich születése előtt egy balesetben életét vesztette, édesanyja, Sara a család szövetüzletét vezette férje halála után. Két idősebb testvére a második világháború előtt kivándorolt Erec Izraelbe.
1944-ben a városba belépve a németek bezárták a zsidó tulajdonú üzleteket, megtiltották a zsidóknak a kereskedést, és elrendelték a sárga csillag viselését. Malka azt a megalázó feladatot kapta, hogy magyar barátai előtt takarítsa az utcát.
1944 májusában a város zsidóságát a mátészalkai gettóba deportálták. Az egész család egy lakásban lakott.
Három héttel később Malkát és családját Auschwitzba deportálták egy marhavagonban – az út körülbelül hat napig tartott. Érkezéskor Malka megpróbált anyjával és egyik nővérével maradni, de a család nagy része az egyik oldalra, Malka és nővérei, Miriam és Rachel pedig a másik oldalra került. Édesanyja adott neki két sütit, és azt mondta a nővéreinek: ,,Vigyázzatok Malkára.” A családtagok közül csak Malka, Miriam és Rachel élték túl a szelekciót.
Három hónap elteltével Malkát és nővéreit a płaszówi koncentrációs táborba küldték, ahol egy kőbányában dolgoztak, puszta kézzel köveket hordva, a dermesztő hidegben. A sziklarobbanások következtében folyamatosak voltak a halálesetek. Hármójukat visszavitték Auschwitzba, majd onnan Neustadtba, egy ejtőernyőszövő gyárba.
Hanukakor olajat és cérnát loptak, hogy rögtönzött gyertyákat gyújtsanak. „Az otthon érzését keltette, hogy nem vettek el tőlünk mindent” – mondja Malka.
A Vörös Hadsereg közeledtével Malka és nővérei halálmenetre kényszerültek a Gross-Rosen koncentrációs táborba. Azokat a foglyokat, akik nem tudtak továbbmenni, lelőtték. Éjszaka egymás karjaiban aludtak, hogy melegen tartsák egymást. A túlélés érdekében Malka elképzelte az anyját, az otthonát és az ételeket, amelyeket evett.
Malkát és nővéreit Bergen-Belsenbe szállították, ahol Miriam és Rachel meghalt. Az ablakon keresztül egy halom holttestre dobták őket. ,,Ez az emlék még mindig kísért. Anya azt mondta nekik, hogy vigyázzanak rám, és ők nekem adták a kenyerüket. Ha nem ettem volna meg, talán túlélték volna.”
,,Néha el sem hiszem, hogy átéltem ezt az egészet. Aztán feltűröm az ingujjam, és ránézek a számra a karomon, ami bizonyítja számomra, hogy megtörtént.”
A felszabadítás után Malkát Svédországba szállították, ahol kórházba került. Cionizmus és héber órákat vett az Erec Izraelből (Palesztin Mandátum) érkezett követektől a túlélők számára létrehozott iskolában.
Malka felszállt egy menekülthajóra Erec Izrael felé, de elkapták és bebörtönözték a ciprusi brit fogolytáborba, ahol héberül tanult egészen végső bevándorlásáig. Tanárnő lett belőle, majd nyugdíjba vonulása után héberül tanította az új bevándorlókat.
Malkának és Jehosuának három lánya, tizenegy unokája, 36 dédunokája és egy ükunokája van.
147199
A Holokauszt Túlélők Jogaiért Hatóság vasárnap friss adatokat tett közzé a túlélőkről, és 2023-as helyzetükről Izraelben.
Az adatok szerint jelenleg 147 199 túlélő és a holokauszt idején elkövetett antiszemita atrocitások áldozata él Izraelben, akiknek átlagéletkora 85,8 év.
Az Izrael Államban ma elismert túlélők 63%-a Európában – többségük, 37%-uk (55 300 túlélő) a volt Szovjetunió területén született. Romániában 16 635, Lengyelországban 7 554 , Bulgáriában 3 992, Magyarországon 2 065 és Németországban 1 952 született.
Továbbá a túlélők 37%-a Ázsiából és Észak-Afrikából származik. Marokkóból és Algériából 27 765, akik antiszemita támadások és különféle korlátozások célpontjai voltak a Vichy-rezsim alatt. Irakból 16 137 származik, akik az 1941. júniusi Farhud-pogrom túlélői. Míg 9969 származik Líbiából és Tunéziából, mindkét ország faji törvényeket hozott és a zsidókat kényszermunkatáborokba küldte.
Az Izrael államban ma élő túlélők 60%-a nő, számuk körülbelül 89 ezer. A túlélők 21%-a (kb. 31 ezren) betöltötte a 90-et, közülük 1161-en a 100-at. A legfiatalabb túlélők 76 évesek, 1946-os születésűek, akik nem a háború alatt születtek.
Az ukrajnai háború miatt 2022 rekordév volt a holokauszt-túlélők Izraelbe történő bevándorlásában. Ukrajnából és a régió országaiból 521 olyan új bevándorló érkezett Izraelbe, akiket holokauszt-túlélőként ismertek el, és éves támogatásra és további juttatásokra jogosultak, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat.
[…] Frank-Walter Steinmeier német és Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Varsóban részt vett a gettófelkelés 80. évfordulójára rendezett állami ceremónián, amely a gettóhősök emlékműve előtt […]