Holokauszt-túlélő aktiválta katona unokájával a holokauszt áldozatainak emlékére a szirénákat

0

ujkelet.live

A holokauszt éves emléknapja alkalmából délelőtt 10 órakor két percre megszólaló szirénát egy holokauszt-túlélő aktiválta katona unokájával.

Reuven Ejál nyomta meg a szirénarendszer gombját katona unokája, Sáni Ejál mellett, aki a Polgárvédelmi Parancsnokság országos riasztórendszerért felelős egységében szolgál.

Ejál Erdélyben, Romániában született 1935-ben. Miután a második világháborút követően Izraelbe költözött, hosszú évekig szolgált az Izraeli Védelmi Erőknél, végül a hírszerzési alakulat vezetőjeként, mely során részt vett egy iraki atomreaktor megsemmisítésére irányul 1981-es hadműveletben.

„A holokauszt meghatározó esemény, amelyet követően sokan úgy döntöttek, hogy Izraelbe vándorolnak – egy olyan országba, ahol biztonságban érzik magukat” – fogalmazott Ejál a hadsereg közleményében. „Fontos számomra, hogy a fiatal nemzedék felé közvetítsem, hogy az állam jövője az ő kezükben van.”

Izraelben a két percig tartó sziréna idejére megáll az élet, a forgalmas utcákon közlekedő buszok valamint az autópályákon utazó járművek félrehúzódtak, hogy sofőrjeik, a járókelőkhöz hasonlóan, mozdulatlanul állva, fejet hajtva emlékezzenek az áldozatokra.

A szirénák után koszorúzással folytatódott az emléknap a Jad Vasemben. A záró ceremóniára 16:45-kor a Haifa melletti Lochamei Hageta’ot kibucban kerül sor, melyet 1949-ben holokauszt-túlélők alapítottak.

A Holokauszt Mártírjai és Hősei Emléknap állami szertartással indult helyi idő szerint este 8-kor a jeruzsálemi Jad Vasemben, ahol hat fáklyát gyújtottak a hat millió meggyilkolt zsidó emlékére.

A 2022-es holokauszt-emléknap előestéjén mintegy 161400 holokauszt-túlélő él Izraelben – derül ki a Szociális Esélyegyenlőségi Minisztérium holokauszt-túlélők jogaival foglalkozó részlegének szerdán közölt adataiból. 

A 2021-es holokauszt-emléknap óta 15553 túlélő halt meg, naponta átlagosan 42.

A minisztérium adatai szerint a túlélők átlagéletkora 85,5 év. 31500 fő 90 év fölötti, míg több mint 1000 betöltötte a 100. életévét.

63% Európában született. 37% a volt Szovjetunióból származik. További 12% Romániában született; míg 5,% Lengyelországban. 2,7% Bulgáriában, 1,4% Magyarországon és szintén 1,4% Németországban.

A túlélők 18,5%-a Marokkóból és Algériából származik, akik antiszemita támadások és különféle korlátozások célpontjai voltak a Vichy-rezsim alatt. További 11% iraki, az 1941. júniusi Farhud-pogrom túlélői. Hét százalékuk Líbiából és Tunéziából származik, mindkét ország faji törvényeket hozott és a zsidókat kényszermunkatáborokba küldte. 

A legtöbb túlélő Haifán él (11000), a sort Jeruzsálem (10000), Tel-Aviv (8700), Asdod (8000), Netanja (7900), Beerseva (6900), Petach Tikva (6500) és Rison Lecion (6400) követi.

Naftali Bennett miniszterelnök szerdán beszédet mondott a 2022-es Holokauszt Mártírjai és Hősei Emléknap megnyitó ünnepségén a Jad Vasemben.

A kezemben tartok egy tanúságtételt.

A fiatalabb generáció számára elmagyarázom, hogy a „tanúságtétel” a Jad Vasem által létrehozott hivatalos forma, amely leírja a holokausztban meggyilkolt zsidók életének alapvető részleteit. Mikor született az illető, mit csinált, szülei és családja neve, és hogyan gyilkolták meg.

A meggyilkolt vezetékneve: Reich
Utóneve: Listázatlan
Születési helye: Auschwitz
Halála helye: Auschwitz
Halála körülményei: Édesanyjától elszakították Auschwitzban
Életkora halálakor: Fél óra
A tanúvallomást kitöltő személy adatai: Anyja, Irene Reich

Testvéreim, a holokauszt példátlan esemény az emberiség történelmében. Azért veszem a fáradságot, hogy ezt elmondjam, mert ahogy telnek az évek, egyre több olyan diskurzus van a világban, amely más nehéz eseményeket is a holokauszthoz hasonlít. De nincs. Még a mostani legnehezebb háborúk sem mérhetők a holokauszthoz, és nem is hasonlíthatók a holokauszthoz.

A történelem egyetlen eseménye sem hasonlítható össze a holokauszttal – a nácik és kollaboránsaik által az európai zsidóság kiirtásával – akármilyen kegyetlen is.

Sajnos a történelem tele van kegyetlen háborúkkal, brutális gyilkosságokkal és népirtással is. De ez általában egy cél elérésére való eszköz, valamiféle elvárás – katonai, politikai, gazdasági, vallási. A zsidók kiirtásának esete más.

Soha, sehol és semmikor sem cselekedett egyetlen nép egy másik elpusztítása érdekében ilyen megtervezett, szisztematikus és közömbös módon, abszolút ideológiából és nem haszonelvűségből. A nácik nem azért ölték meg a zsidókat, hogy elvegyék a munkájukat vagy az otthonukat. A nácik arra törekedtek, hogy levadásszák az összes zsidót és kiirtsák mindegyiküket.

Egy zsidónak a holokauszt idején nem volt menekülési módja. Nincs mód behódolásra, nincs hova kiűzni, nincs mód a menekülésre betérés vagy a viselkedés megváltoztatása révén. Semmi. Mert a megsemmítést az alapján hajtották végre, hogy zsidó voltál-e, függetlenül a tetteidtől.

A németek fáradságot nem kímélve végezték munkájukat. Például 1944 áprilisában egy speciális Gestapo csapatot küldtek a francia Alpok távoli túraútvonalaira, hogy elfogjanak és meggyilkoljanak 20 zsidó gyereket, a legfiatalabb mindössze négy éves volt. Ennyi energia, csak azért, hogy megöljenek néhány gyereket.

A háború végén a náci Németország folytatta a zsidók kiirtását, még akkor is, amikor az energiát és erőforrásokat vont el a háborús erőfeszítéseiktől.

Mi vitte őket idáig? Miért? A holokauszt a több ezer éves antiszemitizmus végső, abszolút kifejeződése. És miért van antiszemitizmus?

Hogyan lehet az, hogy több mint 3500 évvel ezelőtt a fáraó úgy döntött, hogy kiirt minden héber fiút? És ezer évvel később Hámán ki akarta irtani az összes zsidót? És miért űzte ki vagy ölte meg a zsidóit Anglia 700 évvel ezelőtt? És 500 évvel ezelőtt Spanyolország követte a példát, és 350 évvel ezelőtt Jemenben is ezt tették?

Mi az indítéka, mi az oka mindezen eseményeknek? A válasz az, hogy nincs semmi közös és nincs ok.

A gyűlölet egy könnyen működtethető és felkelthető érzelem. Az emberi pszichének ez a legsötétebb aspektusa néha a másik iránti vak gyűlölet formájában tör ki. Ha eltűnnének, minden probléma megoldódna.

Az antiszemitizmus minden megnyilvánulásában más-más formát ölt, feltehetően más okot keres. Néha lemészárolnak minket, mert nekünk, zsidóknak különböző szokásaink vannak – kóser étkezés, szombat, imák –, ami sok zsidót arra késztetett, hogy elvegyüljön a világ nemzetei között, sőt asszimilálódjon. De az antiszemiták már akkor is éppen azért támadták a zsidókat, mert beolvadtak a környezetbe és „beszennyezték” fajukat.

A zsidóknak sikerül? Ez ok az antiszemitizmusra. A zsidók kudarcot vallanak, a szegények pedig lázadnak? Ez ok az antiszemitizmusra. A zsidók földnélküli nép, nemzedékekre elzárva a földjüktől? Ez ok arra, hogy gyűlöljük őket. Sikeres és erős államot hoztak létre a zsidók? Ez ok arra, hogy gyűlöljük őket.

Valahányszor kísértést érzünk elhinni, hogy egy új, liberális, modern korszakba léptünk, amelyben az emberek már nem ragaszkodnak a zsidógyűlölethez, a valóság ráébreszt minket az igazságra.

Mi a tanulság? Mit kezdjünk ezzel? A válaszom egyértelmű:

Kiemelten fontos kötelességünk, hogy kiálljunk saját sorsunkért. Csak magunkra hagyatkozzunk. Hogy erősek legyünk, és soha ne kérjünk bocsánatot a létezésünkért vagy a sikerünkért.

Erős és virágzó zsidó államot építettünk Izrael földjén. A cél – amellyel nincs más dolgunk, mint teljesíteni – az, hogy Izrael Állam legyen a legerősebb. Mindig. A legerősebb hadsereggel, a legjobb légierővel, a legbátrabb harcosokkal, a legkifinomultabb Moszaddal és a Sabakkal, és mindenekelőtt a legmélyebb meggyőződéssel utunk igazában.

Izrael állam erős. Hidat építünk új és régi barátok között, és elmélyítjük szövetségeinket. De közeli és távoli barátaink és szövetségeseink mellett emlékeznünk kell egy alapigazságra: csak akkor tudunk létezni hazánkban, ha elmélyítjük gyökereinket földünkben.

A holokauszt közel kétezer évnyi száműzetés után történt. A zsidó nép olyan növényhez hasonlít, amely bizonyos típusú földet igényel. A növény megélhet, sőt valahogy túlélhet más helyen is, de ha teljesen fel akar nőni és virágozni akar, akkor a saját földjén kell gyökeret eresztenie.

A zsidó nép élhet a diaszpórában, és álmodozhat Jeruzsálemről, de végül népünk valódi és természetes létezése csak akkor valósulhat meg igazán, ha fizikailag jelen vagyunk eredeti szülőföldünkön, itt, Izrael földjén. A haza építése mindannyiunk kötelessége, de egyben óriási kiváltsága is.

Ezzel a ceremóniával kezdődik a Holokauszt Emléknapja eseményei, és egyben nemzeti újjászületésünk három hetének középpontját is jelzi. Ez a pészachhal kezdődik, amely nemzetünk születésére emlékezik, és a jövő héten Izrael elesett katonáinak nemzeti emléknapjával folytatódik, és Izrael függetlenségének napjával zárul.

A zsidók jelenléte Izrael földjén közel 4000 évvel ezelőtt kezdődött, és minden tevékenységünk itt, Izrael államban a földünk építésének és megerősítésének a cselekedete. Minden otthon, amit építünk, minden kisbaba, aki születik, minden cég, amelyet megalapítanak, minden lépés, amit országunk patakjai mellett teszünk, minden megírt dal, minden kedves cselekedet, amely egy ember és barátja között tétetik, egy újabb tégla ebben a csodálatos épületben, amit Izrael Államnak hívnak.

Izrael Állam, a zsidó állam felépítése Izrael földjén valójában a mi győzelmünk azok felett, akik megpróbáltak kiirtani minket. Mindannyian öleljük át és óvjuk hazánkat.

Végezetül még egy utolsó pont, ami manapság különösen fontos. A varsói gettófelkelés joggal tekinthető a zsidó hősiesség csúcsának – egy maroknyi zsidó lehetetlen csatájának sok német ellen. Mindannyian ezen az örökségen nőttünk fel.

Kevésbé esett szó arról a tragikus tényről, hogy a németek ellen harcoló két zsidó szervezet nem egy testületként, hanem inkább két egymással versengő szervezetként harcolt, amelyek nem működtek együtt egymással. Ez a két szervezet a jobboldali revizionista mozgalomhoz tartozó Zsidó Katonai Szövetség és a baloldali szocialista mozgalomhoz tartozó Zsidó Harcszervezet volt.

Igen. Testvéreim, még a zsidó történelem legsötétebb fejezetében, népünk kiirtásának pokoljárása idején sem találta meg a bal- és a jobboldal az együttműködés módját. E csoportok mindegyike egyedül harcolt a németekkel. Próbálom megérteni, milyen ideológiai szakadék volt olyan fontos, ami képes volt megosztani két zsidó szervezetet, amelyek ilyen elkeseredett és hősies csatát vívtak? Milyen belső ellenségeskedés indokolta ezt a megosztottságot?

Testvéreim, nem engedhetjük meg, egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy a frakcionalizmus ugyanazon veszélyes génje belülről szétszedje Izraelt.

Hála I-tennek, ma Izrael államban van egy hadseregünk, kormányunk, Kneszetünk és egy nemzetünk – Izrael népe. Ha egységesek vagyunk, egyetlen külső ellenség sem tud legyőzni minket.

Testvéreim, legyen áldás annak a zsidó kislánynak az emléke, aki még a névadás előtt elpusztult a holokausztban, a hatmillió meggyilkolt testvérünk emlékével együtt.

Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én Új Kelet Live

Jichák Herzog elnök köszöntője Ros Hásáná alkalmából
  1. Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 22-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 21-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 20-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .