Átment a felülbíráló záradék és a Netanjahu felmentése elleni javaslatok első olvasata

ujkelet.live

Órákkal a sokat vitatott, úgynevezett felülbíráló záradék törvényjavaslat első olvasatának Kneszet szavazása előtt, Juli Edelstein jobb napokat is látott Likud képviselő eleve nem jelent meg egy másik törvényjavaslat első voksolásán, amely megadályozná a Legfelsőbb Bíróságot, hogy felfüggesszen egy regnáló miniszterelnököt.

Edelstein a Likud frakció zárt ajtók mögött zajló belső ülésén bírálta a koalíciót az igazságszolgáltatás radikális átalakítására irányuló megalkuvás nélküli törekvése miatt. A Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette hétfői megbeszélésen egykor belső köreihez tartozó likudnyik képviselő sérelmezte a koalíció azon törekvéseit, hogy a növekvő kormányellenes tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva a törvényhozói nyomást „egy percre sem fagyasztják be,” és ilymódon tálcán kínálják fel az ellenzéknek a kritikus tömegek ellenállásának fokozását.

Megkérdezve jelenlévő képviselő társait, miszerint a törvény kidolgozása garantálja-e, az évekre szóló reformot, nagyjából ugyanazt az elutasító választ kapta, mint az ellenzék alkotmányis válságra való figyelmeztetése, avagy az aggodalmait többször ismertető Jichák Herzog elnök, ugyanis a Levin-Rothman által jegyzett igazságügyi reform töretlenül halad menetrendszerű útján.

Tegnap este fontos lépésként a törvények bírói felülvizsgálatát megelőző mentelmi jog átruházását jelentő jogszabály első olvasatát szavazta meg a plénum, szabad utat engedve az alapvető igazságügyi reform véglegesítésének az igazságügyi miniszter hónap végéig megjelölt határideje előtt.

MINDENNEK A KULCSA

A felülbíráló záradék az ellenzék figyelmeztetései és az órákon át tartó vita ellenére 61-52 arányban átment első olvasatban hajnali három körül.

A jogszabály, a véglegesítő utolsó két olvasata után, mentességet biztosít azon törvényeknek, amelyek kifejezetten kimondják, hogy akkor is érvényesek, ha Izrael valamelyik kvázi alkotmányos alaptörvényébe ütköznek. A felülbíráló záradéknak nevezett mechanizmus akkor lép hatályba, ha a Kneszet 120 képviselőjéből 61 támogatja a törvényjavaslatot három olvasaton keresztül.

A felülbíráló törvényjavaslat számos más radikális reformhoz csatlakozik, amelyek gyors véglegesítésére készül a koalíció, ezek közül a legfontosabbak a bírói kinevezések átszervezésére irányuló javaslat, illetve hogy a koalíció abszolút ellenőrzést gyakoroljon a kiválasztás felett. A koalíció által irányított, meglehetősen gyors ütemben zajló bizottsági szavazás után, mindkét törvényjavaslat készen áll a második és a harmadik, azaz a végső olvasatra, amelyeket egymás után, egyazon időben kell lefolytatni.

Továbbá, bármely konkrét törvényjavaslatba beillesztve a záradék az azt elfogadó Kneszet időtartama alatt és utána egy évig a következő parlamenti ciklus idején is érvényes lesz, és a plénum dönthet úgy is, hogy határozatlan időre meghosszabbítja a záradék védelmét.

A törvényjavaslat korlátozza a Legfelsőbb Bíróság azon képességét is, hogy felügyelje azokat a törvényeket, amelyekre nem vonatkozik az új mentelmi záradék. Amellett, hogy a törvényjavaslat megemeli a mércét, – azaz a bíróság 15 bírája közül 12-nek kell elleneznie a törvényt, hogy elkaszálja, a törvényjavaslat azokra a törvényjavaslatokra korlátozza a bírósági felülvizsgálatot, amelyek nyilvánvaló eljárási szabálysértéseket tartalmaznak, szemben az érdemiekkel.

A kormány elhárította a közgazdászok, jogászok, diplomaták és magas rangú volt biztonsági tisztviselők egyre szaporodó figyelmeztetéseit, amelyek szerint a reformterv súlyos következményekkel járhat Izrael társadalmi kohéziójára, biztonságára, világnézetére és gazdaságára nézve.

SPECIÁLIS MENTELMI JOG

A miniszterelnök felmentése elleni törvényjavaslat első olvasata 61-51 arányban ment át, és most a bizottság elé kerül, mielőtt visszatér a plénum két végső olvasatára.

Ofir Katz likudos képviselő javaslata kimondja, hogy a miniszterelnököt csak testi vagy szellemi károsodás okán lehet cselekvőképtelenné nyilvánítani, szemben az összeférhetetlenséggel.

A javaslat – amely módosítani kívánja az Alaptörvény: Kormány kvázi alkotmányos alaptörvényt – továbbá kitér arra, hogy csak a miniszterelnök vagy a kabinet 75 százalékos többséggel nyilváníthatja alkalmatlannak az ország vezetőjét.

„Ritka esetekben, amikor a miniszterelnök akarata ellenére ilyen deklarációt tesznek, a Kneszet elnöke a parlament elé fogja terjeszteni a döntést, és 90 Kneszet-tag többségi támogatásával jóváhagyásra kerülhet a kizárás” – áll a törvényjavaslatban.

Gil Limon főügyész-helyettes korábban figyelmeztetett, hogy a miniszterelnökök alkalmatlannak nyilvánítását megnehezítő törvény jogi ,,fekete lyukat” hoz létre, amely nem esik bírósági felülvizsgálat alá.

AZ ELLENZÉK

Az ellenzéki pártok többsége közös nyilatkozatban hétfőn kijelentette, bojkottálni fogják a Kneszetben a kormány igazságszolgáltatási reformtervének utolsó szavazásait.

Az arab pártok – Ra’am és Ta’al-Hadas – nem vettek részt Jáir Lapid (Jesh Atid), Beni Gantz (Nemzeti Egység), Avigdor Liberman (Jiszráel Beiteinu) és Merav Michaeli (Munkapárt) találkozóján.

Az ellenzéki pártok többsége közös nyilatkozatban kijelentette, bojkottálni fogják a Kneszetben a kormány igazságszolgáltatási reformtervének utolsó szavazásait.

Az arab pártok – Ra’am és Ta’al-Hadas – nem vettek részt Jáir Lapid (Jesh Atid), Beni Gantz (Nemzeti Egység), Avigdor Liberman (Jiszráel Beiteinu) és Merav Michaeli (Munkapárt) találkozóján.