Szem Száj Ingerek – Kistök

szerző: Silló Sándor

A költők és a gasztrobloggerek között az a különbség, hogy a poéták inkább a beteljesületlen szerelemről zengedeznek, míg a magamfajták inkább a gyönyörteli beteljesülésről.

Egy új, izraeli szerelemről szeretnék írni, és az sem baj, ha a feleségem is megtudja. Az igazság az, hogy ő is beleszeretett. Nem tudunk neki ellenállni azóta, hogy megjelent a konyhánkban. Szinte fehér, de inkább víz-zöldnek mondanám. Halványságán kicsit sötétebb csíkok futnak hosszanti irányban, zölden. A kisebb példányok akkorák, mint egy nagyobb uborka, de a nagyobbak is kisebbek, mint a magyarországi tökök.

Tökfőzelék

Kérek mindenkit, aki a szocializmus napközis-menzás gasztronómiáján nőtt fel, ne meneküljön el e szó hallatán. Számos horrorisztikus emlékem volt nekem is, mikor az első randira készültem a kisuval (קישוא). A héber nevét felhasználva otthon kistöknek hívjuk. Pedig a becsületes neve: spárgatök (cucurbita pepo). Az ember az anyósa asztalánál csak-csak megeszi az ilyesmit… Ne szólj szám, nem fáj fejem…! De békeidőben, önként..? Hát ebből a pozícióból kellett nyernie szegény kis jószágnak!

Az első változat úgy készül, mintha pörköltet főznénk. Határozott léptekkel elindulunk a pörkölt irányába, majd hirtelen egy éles kanyarral tökfőzeléket csinálunk belőle. A tököcskéket meghámozzuk, hosszában csíkokra vágjuk, vagy hámozás után a hámozót használva vékony lapocskákra. Nincs a közepén magház, mint az otthoni tököknek, az egészet fel tudjuk használni. Lesózzuk és amíg a hagyma dinsztelődik a zsiradékban (szerintem olíván, vagy zsíron) addig állni hagyjuk a sóban. A pörkölt alapba – ahogy kell – beszórjuk a pirospaprikát, gyorsan elkeverjük és lekapjuk, hogy meg ne égjen. Aztán nem víz jön, hanem a sós léből kivett tök. Nem kell kinyomkodni, csak lecsurgatjuk. Fehérbors, őrölt fűszerkömény a fűszerei. Ha megpuhult, egy kis tejfölös liszttel behabarjuk. Ha ebben a pillanatban a fasírt is éppen elkészül, fenséges ebédünk lesz, de ez a főzelék olyan finom, hogy elmegy egyedül is.

A B-verziót „babás”-nak nevezte el a feleségem, mert akár csecsemőnek is adható. A tök csíkokat kevés vajon megdinszteljük. Petrezselyem a fűszere és Izraelben az izsóp (zatar ), mert itt ezért nem kell három bioboltot feltúrni, minden boltban megterem. Mikor megpuhul – ez csak néhány perc – mehet rá egy-két kanál liszt. Ha összefőttek, besűrűsödtek, egy kis tejjel vissza kell hígítani és kész.

Az otthonról hozott undortól a tökfőzelék függőségig jutottam fél év alatt!
De nem álltam meg itt!

Töksaláta

Ez olyan zsenge kis növény, hogy akár nyersen, salátának is jó lehet, mint unokatesója, az uborka. Ennek szellemében fogtam hozzá: papírvékony karikákra gyalultam és lesóztam alaposan. 10 perc után erősen kinyomtam belőle a vizet. Újabb 10 perc után még egyszer, nagy erővel. Alig valami maradt a kezemben, ezt összekevertem két tökönként egy kis gerezd, összetört fokhagymával, fehérborssal. Megcitromoztam. Híg salátaecetet csináltam, mintha a hagyományos uborkasalátára készülnék… Aztán zutty! Bele a tököt. Pirospaprika díszítésnek a tetejére. Aztán elvittem egy buliba. Tudom, hogy az ENSZ alapokmánya tiltja az embereken való kísérletezést, de én bátran kitettem. Viharos sebességgel elfogyasztották a sültekhez, szendvicsekhez. Feleségem rosszmája szerint azért, mert azt se tudták, mit esznek. Ezt meg kell cáfoljam: nem a józanodási szakaszban fogyott, hanem még a felívelő szakaszban…

Ha ez a kis tököcske ilyen jól működik az uborkának való helyzetben, akkor gondoljunk nagyot:

Kovászos tök!

Hüvelykujjnyi, hibátlan példányokat válogattam. Alaposan megmostam őket, végeiket levágtam. Hosszában behasítottam őket, vigyázva, hogy egyben maradjanak. (Én az uborkát is így szoktam.) Sós vizet forraltam, 4 litert, sósabbat, mint amit jónak, finomnak gondolunk. Ment bele 10 szem egész bors, 10 szem mustármag, 10 szem koriander, 10 szem feketekömény. Mikor felforrt levettem és hagytam kézmelegre hűlni. Az ötliteres üveg fenekére tettem egy csokor kaprot, sorba beleállítottam a tököcskéket. Egy zellerszárat, 6-7 gerezd fokhagymát dugdostam közéjük. A tetejére a kaporcsokor másik felét és egy nagy szelet fehér kenyeret tettem. Aztán ráöntöttem a sós-fűszeres langyos vizet. Azután kitettem a napra. Az izraeli nyári napsütésben, 48 óra alatt kész van. Tányért a tetejére, de lezárni nem szabad! Előfordul, hogy kiforr a vize, akkor pótolni kell, mert ha nem fedi víz a tököket, az egész megromlik.

Furcsa szerzet az elkészült savanyú: A magyar pörköltekhez, sültekhez ugyanúgy barátságos, mint a swarmához, falafelhez, kebabhoz, vagy más izraeli húsételekhez.

Most már hogy bebizonyítottam, ehető, le merem írni; egészséges is! Főleg nyersen, vagy a kifacsart levét fogyasztva. Segíti a kálcium beépülését a csontokba. Gyerekeknek, csontritkulásban szenvedőknek ez fontos lehet. Aktív korban a fáradékonyság ellenszere. Sportolásnál szaunázásnál, vagy egyszerűen a nagy nyári melegben jótékonyan segít pótolni az elveszített szerves sókat.

Szeretni való!

Magyarországon is megtalálható! Zsenge töknek hívják, vagy áprilisi töknek. Ha jól sejtem ez azt jelenti, sietni kell, hátha májusra eltűnik.

Itt Izraelben az egész évet az új szerelmünkkel tölthetjük…