ujkelet.live
Vallás, politika és háború – Gafni szerint bizottsága nem késlelteti a háborús alapok kifizetését, amennyiben eljutnak hozzá…
Azt követően, hogy a kormány ígéretet tett a koalíciós pénzek befagyasztására, és a pénzalapok kizárólag háborús erőfeszítésekre, illetve a kitelepített izraeliek megsegítésére való koncentrálására, a kabinet vasárnap az ultraortodoxok oktatására szánt újabb 300 millió sékel jóváhagyására készült.
A Pénzügyminisztérium azt állítva, hogy a háredi oktatásra szánt forrásokat már a háború előtt jóváhagyták, azonban még nem utalták át, a kormány jóváhagyását kérte a tanszferre, miközben az ultraortodox pártok a múlt héten azzal fenyegetőztek, hogy nem tudják kifizetni a tanárokat, mert nem kapták meg az ígért pénzt.
A tegnapra tervezett szavazás azt követően került törlésre, hogy a nemzeti válságkabinethez egy héttel a háború kitörése után csatlakozó Beni Gantz [Nemzeti Egység] tárca nélküli miniszter megvétózta a politikai ígéretek vitatott átcsoportosítását, mondván, hogy öt minisztere a koalíciós alapokból való áthelyezés ellen fog szavazni.
- „A koalíciós pénzek átutalása bármilyen olyan célra, amely nem a déli vagy északi lakosok, a gyászoló családok és a túszok családjainak támogatását szolgálja, ebben a pillanatban gazdaságilag és erkölcsileg egyaránt helytelen. A Nemzeti Egység világossá tette a Likud számára, hogy ellenezni fogja a koalíciós pénzek átcsoportosítását, amelyek nem ezekre a célokra szolgálnak – mind a kormányban, mind a Kneszetben,” – áll a párt vasárnapi közleményében.
A háborús kabinethez végül nem csatlakozott Jáir Lapid, ellenzéki vezető [kívülről] támogatta a Nemzeti Egység döntését.
- „Csatlakozom Beni Gantz miniszter azon követeléséhez, hogy ne engedélyezzék a háredi oktatásra szánt 300 millió sékel átutalását. A kormánynak nem szabad szűk koalíciós megfontolásokból cselekednie. A déliek rehabilitációjának és kezelésének, valamint a civil kérdéseknek kell a prioritások élén állniuk,” – közölte Lapid.
Az ominózus 300 millió sékel a kormány ultraortodox szövetségesei által megfogalmazott politikai követelés, amely iskolarendszereik fellendítését célozza, anélkül, hogy az Oktatási Minisztérium tantervi irányelveinek teljes körű betartására kötelezné őket, a májusban elfogadott kétéves büdzsé szerint a 300 milliós idei kifizetés mellett, a kormány jövőre további 800 millió átutalására kötelezte magát ugyanezen célok érdekében.
Annak ellenére, hogy az úgynevezett diszkrecionális pénzekre vonatkozóan – amelyeket a kormány a különböző pártoknak tett politikai ígéretek teljesítésére osztott szét, – a kabinet október 29-i határozatának megfelelően háborús erőfeszítésekhez csoportosította át a fel nem használt koalíciós pénzeszközöket, illetve a megszűnt kormányzati szervektől fennmaradó összegeket, az alap befagyasztása ezidáig nem történt meg.
Mindaddig, amíg az elkülönített pénzeszközök visszautalása egy általános tartalékba nem történik meg, addig azokat nem lehet más célokra, – mint például a gázai és északi határ menti otthonukból evakuált több mint 100 000 izraeli sürgősségi szállásának finanszírozására, – felhasználni. Az átcsoportosítási kérelmeket a Pénzügyminisztériumnak kell benyújtania az illetékes pénzügyi bizottsághoz, – amelynek elnöke az ultraortodox Jahadut HaTorát képviselő Mose Gafni.
Az október hetedikei Szimchát Tóra-i mészárlást követő háború kitörése után Szmotrich azt ígérte, hogy a korábban elfogadott kétéves, 2023-2024-es költségvetést újra megnyitja, és a prioritásoknak megfelelően a háborús erőfeszítésekhez igazítja. Az ígéretek szerint, több mint 5 milliárd sékelt csoportosítottak át háborús polgári szükségletek kielégítésére, és állítólag hamarosan a költségvetésben szükséges összes változtatást egyetlen törvénycsomagként terjesztik a kormány, illetve a Kneszet elé, hozzátéve, hogy az említett számok nem tartalmazzák a befagyasztott koalíciós pénzeszközöket.
A háborús erőfeszítések finanszírozásához azonban újabb, a minisztériumok kiadásainak csökkentésére lehet szükség. A Netanjahu-kormány szokatlanul nagy 13,6 milliárd sékelt meghaladó kétéves diszkrecionális alapjának prioritásait tavasszal már eleve csökkentették, tekintettel a kifizetésre szánt legnagyobb 3,9 milliárd sékelre rugó háredi oktatásra, és jesiva tanulmányokra jelentkező politikai igényeinek megfelelően.
A háborús segélyek késedelmes koordinálása, és kifizetése értelemszerűen a pénzügyminiszter Szmotrich, és a Kneszet pénzügyi bizottságának elnöke Gafni döntéseihez vezetnek, aki azt állítja, hogy az általa vezetett bizottság nem „késlelteti” a háborúra szánt költségvetési összegek átcsoportosítását, feltéve, hogy azok „eljutottak” a bizottsághoz.
Levin összehívta a bírákat kinevező bizottságot – azt ígéri , hogy „széles körű konszenzusra” számító jelölteket fog javasolni
A kormány megalakulása után először, Járiv Levin [Likud] igazságügyi miniszter tegnap bejelentette, hogy 15 napon belül összehívja a bírói kiválasztási bizottságot, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzetben nincs helye vitás kérdéseknek, köztük a bírák kinevezésére vonatkozó időhúzásnak, azt ígérve, hogy kizárólag széles körű konszenzusra számító döntéseket fog hozni.
Levin ezidáig, azért nem volt hajlandó összehívni a bizottságot, mivel saját bevallása szerint, olyan formájú változtatások szerint kívánta átalakítani a testület összetételét, hogy az a kormányt részesítse előnyben a kinevezések felett.
Miközben a bírák kinevezése elakadt Levin időhúzása miatt, petíciókat nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz azt kérve, hogy kötelezzék az igazságügyi minisztert a bizottság összehívására. A beadványok tárgyalását november 12-re tűzték ki, de vasárnap lejárt a válaszok benyújtásának határideje, ilymódon Levint a Legfelsőbb Bíróságon ez ügyben képviselő ügyvédek bírósági beadványban közölték, hogy a miniszter 15 napon belül összehívja a bizottságot, „hogy elkerülje a konfliktusokat” a háború idején, és olyan új bírákat fog javasolni, akikről „széles körű konszenzus” lesz.
A bejelentés napokkal azután történt, hogy Levin és Uzi Vogelman, a Legfelsőbb Bíróság megbízott elnöke megállapodott abban, hogy a helyzet miatt előállt bírói hiányra való tekintettel 14 ideiglenes bírót neveznek ki több bíróság esetén. Jelenleg, országszerte több mint 20 betöltetlen állást jegyeznek, ami az év végére 53-ra emelkedhet. Emellett, a Legfelsőbb Bíróságnak Eszter Hajut múlt hónapban történt visszavonulása óta ugyancsak megbízott elnöke van, mivel állandó elnököt szintén a bírói kiválasztási bizottság választhat.
A szükségkormányhoz csatlakozó Nemzeti Egység vezetője, Beni Gantz, aki heves ellenzője volt Levin reformját, üdvözölte az igazságügyi miniszter nyilatkozatát.
„Járiv Levin igazságügyi miniszter helyes és államférfiúi döntést hozott a bírói kiválasztási bizottság összehívásával. Ezúttal ez a megfelelő lépés ezúttal.”
Az ellenzék vezetője, Jáir Lapid szintén azt nyilatkozta, hogy „ezekben a nehéz időkben erős és demokratikus jogrendszerre van szükségünk,” hozzátéve, hogy „itt az ideje összehívni a bírói kiválasztási bizottságot, kinevezni a bírákat és megerősíteni a jogrendszert.”
A bizottság összehívását ezidáig bojkottáló Levin ellen benyújtott petíciók azzal érveltek, hogy nincs mérlegelési jogköre arra, hogy politikai és jogalkotási motivációkra hivatkozva megtagadja a bizottság összehívását, különösen akkor, amikor országszerte számos betöltetlen állás van a bíróságokon. Az igazságügyi miniszter azonban azzal érvelt, hogy csak neki van joga összehívni a bizottságot, és a bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy erre utasítsa.
A bíróságokról szóló törvény 7. szakasza kimondja, hogy ha az igazságügyi miniszter bíró kinevezését tartja szükségesnek, össze kell hívnia a bírói felvételi bizottságot. Az igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy három bizottsági tag tehet javaslatot a bírójelöltek nevére. Így nem Levin kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy mely kinevezéseket hozzák szavazásra. A gyakorlat az, hogy a bizottságot vezető személy – az igazságügyi miniszter – határozza meg a munkafolyamatokat, de a törvény a bizottság egészére ruházza a hatáskört.
Jelenleg a bírói kiválasztási bizottságnak nyolc tagja van: Járiv Levin igazságügyi miniszter, Jichák Kreuzer (Otzma Jehudit), Karine Elharrar (Jes Atid), Uzi Fogelman (Eszter Hajut nyugdíjba vonulása óta megbízott elnök), Jichák Amit és Dafna Barak-Erez legfelsőbb bírósági bírák, valamint Muhamad Naamneh, illetve Ilana Szeker, az Izraeli Ügyvédi Kamara képviselői.
