ujkeletlive
Diplomácia
Blinken következő izraeli útja
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Izraelbe érkezik, immár másodszorra a Vaskardok hadművelet kezdete óta, jelentette a héber média.
Legutóbbi, október 12-i látogatásán többórás megbeszélést folytatott Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, és háborús kabinetjével, majd tovább folytatva útját a régió arab államaiban a Hamász terrorszervezet-elleni szövetséget próbált összehangolni, ami ugyan korlátozott sikerrel járt, de az amerikai diplomácia jelentős szerepet játszott abban, hogy Izrael és Egyiptom végül beleegyezett a humanitárius segélyek bejutását illetően az enklávéba.
Pénteki utazása előtt Blinken a Washington Postban, kedden megjelent cikkében felszólította a Kongresszus tagjait, hogy hagyják jóvá az Izraelnek szánt segélyezési költségvetést.
„Nem kell választanunk Izrael védelme és a palesztin civilek segítése között. Mindkettőt megtehetjük, és meg is kell tennünk. Ez az egyetlen út,” – fogalmazott Blinken, hangsúlyozva, hogy a „gyors és tartós humanitárius segítségnyújtás nélkül a szenvedés növekedni fog, a Hamász és támogatói pedig hasznot húznak abból, hogy megmentőként tüntetik fel magukat az általuk okozott kétségbeesés közepette.”
Emellett, a külügyminiszter a szenátus költségvetési bizottsága előtti meghallgatása során tett kiemelte:
- „egy bizonyos ponton az lenne a legcélszerűbb, ha egy hatékony és újjáélesztett Palesztin Hatóság kapná meg a Gázai övezet irányítását és végső soron a biztonságért való felelősséget,” – közölte, megerősítve a Biden-kormányzat által korábban félhivatalosan már bejelentett véleményét.
Joe Biden elnök korábbi nyilatkozatát hangsúlyozva, úgy a legfőbb amerikai diplomata szerint sem lehet visszaállítani a korábbi status quo-t, ugyanakkor „az sem lehet – és az izraeliek maguk is ezzel a felvetéssel érvelnek-, hogy Izrael maga irányítsa vagy ellenőrizze Gázát,” – tette hozzá.
- „az, hogy egy lépésben el lehet-e jutni oda, nagy kérdés, amit meg kell vizsgálnunk. És ha nem lehet, akkor vannak más ideiglenes megoldások, amelyek a régió számos más országát érinthetik. Ez bevonhat nemzetközi ügynökségeket, amelyek segítenének mind a biztonságról, mind a kormányzásról gondoskodni,” – tette hozzá.
A Hamász 2007-ben véres harcokat követően szorította ki a Palesztin Hatóságot a gázai övezetből, egy évvel azután, hogy a választásokon a szavazatok többségét megszerezte. A rámalláhi vezetés visszaállítása az enklávé élére, azontúl, hogy Jeruzsálem ellenállásába ütközne, a hatóságot vezető Mahmud Abbász részéről sem tűnik megvalósíthatónak.
Netanjahu hivatala ragaszkodik ahhoz, hogy jelenleg nem folytatnak hivatalos tárgyalásokat a háborút követő stratégiáról, és kizárólag a Hamász megbuktatására összpontosítanak.
- „minden olyan szóbeszéd, amely a Gázai övezet átadásáról szól a Palesztin Hatóságnak, vagy bármely más félnek, hazugság,” – áll a miniszterelnök hivatalának október 20-i közleményében.
Továbbá, Rámalláh szintén kijelentette, hogy nem érdekelt az övezetbe való visszatérést illetően, kivéve, ha ez egy olyan diplomáciai kezdeményezés részeként történik, amely egyesíti az enklávét a hatóság által ellenőrzött [vitatott] területekkel, nemkülönben újjáéleszti az Izraellel folytatott békefolyamatot, amely az október hetedikei mészárlást követően esélytelennek számít.
Jack Lew – hivatalosan is az új amerikai nagykövet
Az amerikai szenátus kedden 53-43 arányban megszavazta Jack Lew volt pénzügyminiszter jelölését az Egyesült Államok következő izraeli nagykövetének.
Az 51 demokrata mellett Rand Paul és Lindsey Graham republikánus szenátorok támogatását is élvező 58 éves volt pénzügyminiszter jelölt ilymódon hivatalosan is indulhat Jeruzsálembe.
Lew-t szeptemberben jelölték az időközben megüresedett jeruzsálemi pozícióra, abban a reményben, hogy kulcsszerepet játszhat az Egyesült Államok által kezdeményezett, Szaúd-Arábia és Izrael közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló tárgyalások során.
Izraeli érkezésének célja, az október hetedikei terrortámadást követően, értelemszerűen más prioritások felé irányul. Tekintettel a washingtoni vezetés és a zsidó állam közötti szoros együttműködésre, Lew feladata a két szövetséges közötti diplomácia erősítése, különös tekintettel a Hamász terrorcsoport megbuktatása, a civil áldozatok számának korlátozása, a túszok szabadon bocsátásának biztosítása, és a háború utáni stratégia előmozdítása, amelynek célja a kétállami megoldás újjáélesztése érdekében.
A keddi szavazást megelőző felszólalásaik során mind a demokrata, mind a republikánus fél törvényhozói a pillanat sürgősségére hivatkoztak, háttérben az izraeli háború és a zsidó állam iránt kifejezett nagyfokú támogatása révén megerősödött Biden elnökkel.
Mint Barack Obama volt amerikai elnök kabinetfőnöke, előtte pedig a Pénzügyminisztériumot is vezető Lew, a politikai spektrum mellett a washingtoni zsidó vezetők támogatását is megkapta.
A héberül jól beszélő, a zsidóság iránt elkötelezett új nagykövet, a júliusban alig húsz hónapos szolgálat után lemondott Tom Nidest követi.
Lemondását családi okokkal magyarazó Nides a Wells Fargo Bank alelnökeként vállalt munkát, a múlt héten azonban az izraeli drámai eseményeket követően lemondott pozíciójáról, „hogy figyelmét ismét a közel-keleti eseményekre fordítsa.”
„Az elmúlt hetekben Izraelben és Gázában zajló szörnyű események végignézése olyan mély hatást gyakorolt rám, amilyet elképzelni sem tudtam volna. Bár nagyköveti megbízatásom néhány rövid hónappal ezelőtt véget ért, most kötelességemnek érzem, hogy figyelmemet ismét a régió felé fordítsam, és hivatalos kormányzati szerepkörömön kívül továbbra is minden tőlem telhető segítséget megadjak, hogy segítsek megoldást találni az ott élő emberek számára,” – áll Nides közleményében.
A volt nagykövet elmondása szerint együtt fog működni a New York-i UJA Szövetséggel, valamint több közel-keleti szervezettel, „hogy azonnail rendelkezésre bocsássak minden szakértelmet, amit csak tudok.”
Chile, Kolumbia és Bolívia hazarendelte izraeli nagykövetét
Gabriel Boric chilei elnök kedden közölte, hogy országa konzultációra visszahívja izraeli nagykövetét, a Gázai övezetben történt izraeli „nemzetközi humanitárius jog megsértésére” hivatkozva, jelentette a Reuters.
„Chile határozottan elítéli és nagy aggodalommal figyeli ezeket a katonai műveleteket,” – erősítette meg a döntést Boric X-en közzétett bejegyzésében.
Nem sokkal később Gustavo Petro kolumbiai elnök szintén X-en jelentette be, hogy országa visszahívta nagykövetét a gázai háború miatt.
„Úgy döntöttem, hogy visszahívom izraeli nagykövetünket. Amennyiben Izrael nem hagyja abba a palesztin nép elleni mészárlást, nem maradhatunk ott,” – közölte.
Korábban, szintén kedden Bolívia kormánya közölte, hogy megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, azzal vádolva Jeruzsálemet, hogy a Gázai övezet elleni támadásai során emberiség elleni bűncselekményeket követett el.
„Bolívia „úgy döntött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Izrael államával, elutasítva és elítélve a Gázai övezetben zajló agresszív és aránytalan izraeli katonai offenzívát,” – jelentette be a Reuters szerint Freddy Mamani külügyminiszter-helyettes egy sajtótájékoztatón.
Mamani hozzátette, hogy Bolívia tűzszünetet és „az élelmiszer, víz és más, az élethez nélkülözhetetlen elemek bejutását megakadályozó blokád” megszüntetését követeli.
A korábbi bolíviai elnök, Evo Morales 2009-ben, a gázai Öntött Ólom hadművelet során szakította meg a kapcsolatokat Izraellel, majd 2014-ben felmondta az Izraellel kötött vízummentességi megállapodást is. Morales 2019-ben történt lemondását követően, Bolívia bejelentette, hogy felújítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
