Nőtt a Legfelsőbb Bíróság alaptörvénybe való beavatkozásának esélye

2
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Falak Őrzője hadművelet utáni sajtótájékoztatón 2021. május 21. Fotó: YouTube képernyőfotó

ujkelet.live

A miniszterelnök felmentését megnehezítő törvényről szóló tárgyalás előtt a szakértők arra számítottak, hogy a Legfelsőbb Bíróság elrendeli a testület bővítését – vagyis növeli az alaptörvénybe való beavatkozás esélyét. Ezek a becslések csak erősödtek a csütörtöki események után, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató.

Személyre szabott: Igaz, a vitában a bírák kommentjeiből általában nem lehet kitalálni, hogy mi lesz a végső döntés, de itt egyértelmű és határozott volt az álláspont – a bírák nem veszik be azt az állítást, hogy nem személyre szabott törvényről van szó.

Alaptörvény? Nem kifogás: Szerintük igenis lehetséges a beavatkozás, sőt mi több a bírák a Kneszet képviselőjének is jelezték: A Kneszet megváltoztatja az alaptörvényeket, hogy bizonyos igényekhez igazítsa azokat, majd azt mondja – a bíróságnak nem szabad beleavatkoznia, mert ez alaptörvény. Az alaptörvényekben alkalmazott több változás csak megerősítik a bírósági felülvizsgálat szükségességét.

Hamarosan kiderül: A döntés arról, hogy valóban feltételes végzést adjanak-e ki, vagyis a bizonyítási teher, hogy nem kell hatályon kívül helyezni a törvényt, átbillen, és várhatóan hamarosan, esetleg a következő napokban megszületik a döntés a testület kibővítéséről.

És itt jön a képbe egy másik tény, szeptemberben a Legfelsőbb Bíróság egy újabb alaptörvényt tárgyal, az ésszerűségi mércét eltörlő törvényt, 15 fős teljes testülettel, amire korábban nem volt példa. A Legfelsőbb Bíróságon is vita van az alaptörvényekbe való beavatkozásról.

A TÖRVÉNY 

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön tárgyalta a márciusban elfogadott törvényt, mely a miniszterelnök felmentésével foglalkozik.

Miről szól: Ez az Alaptörvény: A Kormány kvázi alaptörvény módosítása, amely kimondja, hogy a miniszterelnököt csak egészségügyi okokból lehet alkalmatlannak nyilvánítani a szolgálatra.

  • A törvény erre két módot kínál: a miniszterelnök maga közli, hogy fizikailag vagy szellemileg nem képes ellátni feladatait. A másik opció, hogy a kormány tagjainak 75%-a akarata ellenére kéri a felmentését, ami a Kneszet 80 tagjának jóváhagyásával lép életbe.
  • A törvény első olvasatban elfogadott szövegétől eltérően a második és harmadik olvasatára való felkészülés során törölték azt a szakaszt, amely megtiltotta a Legfelsőbb Bíróság bírósági felülvizsgálati jogának alkalmazását a miniszterelnök alkalmatlanná nyilvánításának folyamatában.

A sorok között: A törvényt látszólag azért szorgalmazta a kormány, hogy a bíróság vagy a főügyész ne tudja felmenteni Netanjahut a a folyamatban lévő korrupciós perével kapcsolatos 2020-ban aláírt összeférhetetlenségi megállapodás megsértéséért, amiért részt vesz koalíciója igazságügyi reformtervének előmozdításában.

Miért fontos ez a meghallgatás: Ez lehet az első alkalom, hogy a Legfelsőbb Bíróság beleavatkozik egy alaptörvénybe. Most először kéri egy főügyész a Legfelsőbb Bíróság közbelépését egy alaptörvény kapcsán.

Igen, de: Ennek jelenleg kicsi az esélye, mert szimpla háromfős bírói testület – Eszter Hajut főbíró, Uzi Vogelman és Jichák Amit bírák – tárgyalta az ügyet. Ha kibővítik a testületet, a helyzet megváltozik.

El kell kaszálni: Gali Baharav-Miara főügyész szerint a bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie a törvényt:

  • ,,A Kneszet hatóságát helytelenül alkalmazták a miniszterelnök személyes helyzetének javítására, és lehetővé tették számára, hogy a bíróság döntésével dacolva intézkedjen”.
  • A főügyész kifejtette, hogy néhány órával a törvény elfogadása után ,,a miniszterelnök ezt arra használta, hogy nyilvánosan megtagadja kötelezettségeit a megfelelő magatartás és az összeférhetetlenségi megállapodás tiszteletben tartása terén”.

Komplex helyzet: Egy másik, Netanjahu diszkvalifikációját célzó petíció esetében a főügyész álláspontja az, hogy jelenleg nem opció Netanjahu alkalmatlanná nyilvánítása.

A MEGHALLGATÁS 

Egy homályos jogi helyzetet tisztázott: Az élőben közvetített meghallgatáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök képviselője, Michael Ravilo ügyvéd ragaszkodott ahhoz, hogy a törvény célja megfelelő, és azzal érvelt, hogy egy demokráciában elképzelhetetlen, hogy meg nem választott tisztviselők távolítsanak el egy miniszterelnököt a hatalomból.

  • Ravilo visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a törvényt kifejezetten Netanjahura szabták, mondván, széles körben alkalmazható bármely jövőbeli miniszterelnökre, és tisztázza a felmentéssel kapcsolatos, korábban tisztázatlan jogi helyzetet.

Szkeptikus: Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint azonban „egyértelmű”, hogy a törvényt Netanjahu miniszterelnök javára tervezték.

Hajut Mose Szaada likudos képviselőt idézte két nappal a törvény második és harmadik olvasatban történő elfogadása előtt: ,,’Ez kétségtelen, ezért iktattuk törvénybe, igazad van’, mondta a Munkapárt képviselőjének, Efrat Rajtennek. ‘Mit gondolsz – mondja neki –, ‘hogy azért alkottuk meg, mert hirtelen észbe kaptunk és azt mondtuk, hú, ez a törvény nem világos? A Netanjahu-incidens miatt tettük’. Ennél nem lehet egyértelműbben fogalmazni” – hangsúlyozta Hajut.

De mások mást mondtak: Ravilo rámutatott, hogy annak ellenére, hogy egyes koalíciós parlamenti képviselők a jogalkotási folyamat során kijelentették, hogy a törvény Netanjahu számára készült, más parlamenti képviselők, például a likudos Ofir Katz azt mondta akkoriban, hogy a törvény célja a miniszterelnöki hivatal mint intézmény jogi státuszának tisztázása, és nem Netanjahuról szól.

Mi legyen? A meghallgatáson Hajut Vogelmannal és Amittal együtt több alkalommal is feltette a kérdést, hogy a jogszabály végrehajtásának késleltetése megoldaná-e ezt a problémát.

Alaptörvény-krízis: Vogelman a tárgyalás során kitartott amellett, hogy a Legfelsőbb Bíróság rendelkezik az alaptörvények feletti bírósági felülvizsgálati jogkörrel, annak ellenére, hogy azok kvázi alkotmányos jellegűek.

  • Amit bíró Ravilónak címezve: ,,Ha a szennyvíz felárat alaptörvényként definiálják – Ön szerint meg van kötve a kezünk az ügyben, mert alaptörvény?
  • Ravilo: ,,Igen.”

Hajut megfeddte az egyik petíciót benyújtó Mozgalom a Minőségi Kormányzásért ügyvédjét, Eliad Sragát, amiért elsősorban egy helyzet leírására összpontosított és nem a jogi érvekre. 

,,Uram, jogi érveléssel is kíván élni, vagy folytatja a szörnyű helyzetünkről szóló beszámolót?”

Fontos kijelentés: ,,A kormánynak tiszteletben kell tartania a Legfelsőbb Bíróság döntését – még ha az ellentétes is a véleményével”- mondta Ravilo ügyvéd.

ALKOTMÁNYOS VÁLSÁG?

Amichai Elijahu jeruzsálemügyi és örökségvédelmi miniszter (Otzma Jehudit) a csütörtökön a médiának nyilatkozva dacolt a bíróság azon képességének legitimitásával, hogy semmissé tegye az alapvető törvényeket. 

  • ,,Nem kell tiszteletben tartanunk a bíróság döntését, ahogyan az sem tartja tiszteletben a Kneszet döntéseit”.
  • ,,A Legfelsőbb Bíróság törvényt sért, ha megsemmisíti az alaptörvényeket – nekünk pedig fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogyan viszonyulunk az öltönyös törvénysértőkhöz”.

Orit Sztrock nemzeti missziós miniszter (Vallásos Cionizmus) a Ynetnek adott rádióinterjújában kijelentette:

  • ,,Ha a törvényt hatályon kívül helyezik, az azt jelentené, hogy a Legfelsőbb Bíróság ledobja magát egy szikláról, mert alapvetően azt mondja: ‘Barátaim, felejtsétek el a demokráciát’”.

Jáir Lapid ellenzéki vezető Twitteren reagált az elhangzottakra: ,,A miniszter, aki azt mondja, hogy nem fogadja el a Legfelsőbb Bíróság döntését, nem folytathatja miniszteri szolgálatát egyetlen percig sem. A kormány, amely nem engedelmeskedik a törvénynek és a bíróságnak, egy illegális kormány.”

Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 21-én Új Kelet Live

Elítéltek egy zsidót egy arab brutális megveréséért; 149 millió sékel a rabbinátusnak; Egy északi mosáv arra kérte Netanjahuékat, ne vakációzzanak náluk; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 21-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 20-án
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 19-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 18-án
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 17-én
Megosztás

2 Kommentek

  1. Magyarországon élek, nehezen értelmezem a cikkeikben az “Alaptörvény” szót, mert Mo.-n ez az Alkotmány (Constitution) magyarosított neve, és csak 1 alaptörvény van.
    Kérem, magyarázzák meg nekem az izraeli jelentését a szónak.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .