ujkelet.live
A hadkötelezettségről szóló törvény módosítására irányuló kormányzati erőfeszítés hátterében, amely 23 évre csökkenti az ultraortodoxok felmentési korhatárát, egy magas rangú katonai tisztviselő a Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint reggel kijelentette:
,,Az Izraeli Védelmi Erők álláspontja a felmentési korhatárral kapcsolatban az, hogy nem borítja fel az egyensúlyt, ha a szolgálatot teljesítők megbecsülésével jár.”
„Az Izraeli Védelmi Erők a nép hadserege. Tilos felborítani az egyensúlyt a népesség egészéből történő besorozást illetően, beleértve az ultraortodoxokat is, tehát a hadsereg továbbra is egyedi útvonalakat dolgoz ki az ultraortodoxok számára.”
A javaslat
A jelenlegi javaslat szerint a katonai szolgálat alóli felmentési korhatárt a jelenlegi 26-ról 23-ra csökkentenék. Ez azt jelenti, hogy azoknak az ultraortodox férfiaknak, akik felmentést kapnak, hogy jesivában tanulhassanak, már nincs szükségük rá 23 éves kor felett, így fiatalabb korukban léphetnek a munkaerőpiacra.
A tervben szerepel a katonák szolgálati idejének módosítása is, így a nem harci és adminisztratív beosztásban lévő katonák korábban távoznának, a harcosok vagy a fontos beosztásokban szolgálók pedig hosszabb ideig szolgálnak, és szolgálatuk utolsó hónapjaiban körülbelül 6000 sékelt keresnének.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök meghallgatást tart vasárnap Joáv Gallant védelmi miniszterrel, Becalel Szmotrich pénzügyminiszterrel, Járiv Levin igazságügyi miniszterrel, David Amszalem miniszterrel és Ofir Katz koalíciós elnökkel, hogy megvitassák a besorozási tervezettel kapcsolatos új jogszabályokat.
Politikai háttér
A Haaretz hírportál szerint az ultraortodoxok attól tartanak, hogy a Legfelsőbb Bíróság ismét elkaszálja a törvényt a világi polgárok hátrányos megkülönböztetése miatt. Ennek megakadályozására olyan alaptörvényt javasolnak, amely egyenlővé teszi a Tóra-tanulmányokat a katonai szolgálattal, megnehezítve a bíróság számára az egyenlőtlenségen alapuló törvény megsemmisítését.
A szefárd ultraortodox Sasz és az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora pártok egyértelműen kijelentették, hogy ha a törvény nem megy át, a koalíció azonnal feloszlik. A két párt az új törvénytervezet elfogadásához kötik az állami költségvetés támogatását, amelyet május vége előtt kell elfogadnia a Kneszetnek.
A koalíció egyes tagjai attól tartanak, hogy az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása elleni heti tiltakozások most a törvénytervezetre fognak összpontosítani.
A Jahadut Hatora a koalíciós tárgyalások során és azt követően ragaszkodott ahhoz, hogy a koalíció elfogadjon egy felülbírálati záradékot, amely lehetővé tenné a koalíció számára, hogy újraalkothassa azokat a törvényeket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság megsemmisít.
A párt azzal érvelt, hogy ez újabb védelmi rétegként szolgál majd egy jövőbeli törvénytervezethez, ha az Alaptörvény: Tóratanulmány nem lenne elég.
A felülbíráló záradék azonban a közeljövőben valószínűleg nem fog átmenni, és ha ragaszkodnak ahhoz, hogy megszavazzák még a költségvetés előtt, az veszélybe sodorhatja az igazságügyi reformról jelenleg folyó tárgyalásokat az elnöki rezidencián.
Az ultraortodox pártok ultimátuma arra kényszeríti a koalíciót, hogy gyorsított módon, egy hónapon belül elfogadja a törvényt. A Kneszet április végén tér vissza a szünetből.
Katonai szolgálat
Jelenleg az alkalmas izraeliek nagyjából fele teljesít katonai szolgálatot, annak ellenére, hogy az Izraeli Védelmi Erők azt állítja magáról, hogy „a nép serege”.
A mentességek nemcsak a haredi és az arab izraeliekre vonatkoznak, hanem egyre több olyan izraelire is, akik mentális vagy fizikai okokból mentesülnek a szolgálat alól.
Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.
Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultraortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.
2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.
A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve az akkori kormánynak egy új törvény előterjesztését. Azóta a kormányok többször is halasztást kértek a választások miatt.
[…] hét elején egy magas rangú katonai forrás azt mondta, hogy a hadsereg nem ellenzi, hogy az ultraortodox férfiak mentességi korhatárát a […]
[…] ellenzik, ha a szolgálókat megbecsülik: A hét elején egy magas rangú katonai forrás azt mondta, hogy a hadsereg nem ellenzi, hogy az ultraortodox férfiak mentességi korhatárát a […]