ujkelet.live
Számos kérdés szerepel a nyilvánosság napirendjén: a szociális, biztonsági helyzet, a palesztinokkal való bánásmód, vagy éppen a korrupció. De csak egynek, a besorozási törvénynek sikerült egymás után két kormányalakítást megbuktatnia, pedig valójában csak néhány ezer személyt érint, közvetlenül.
Naftali Bennett miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter hivatala bejelentette egy bizottságot alakítását, mely fontolóra veszi az izraeli katonai és nemzeti szolgálat megreformálásának lehetőségét, valamint a nemzeti szolgálat kötelező programmá való kiterjesztését.
A bizottságot az augusztusi kormányhatározatnak megfelelően hozták létre.
A közlemény szerint a bizottságot Sálom Slomo kabinettitkár és Gantz kabinetfőnöke, Maajan Jiszráeli vezeti majd, és az Igazságügyi, Pénzügyi, Gazdasági, Társadalmi Egyenlőségi Minisztérium és a Védelmi Minisztérium, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal valamint az Izraeli Védelmi Erők és a Nemzeti Szolgálat Hatóság tagjai is képviseltetik magukat benne.
A bizottság fontolóra veszi a katonai szolgálat, valamint a nemzeti és civil szolgálat szabályozását, egy új, széles körű és frissített keret készítésével, amely megfelel a nemzetbiztonság, a gazdaság és az izraeli társadalom szükségleteinek, és vonzó a lakosság különböző csoportjai számára.
Gantz többször szorgalmazta a nemzeti szolgálat megreformását, mondván, hogy ilyen erőfeszítés nélkül az ország kénytelen lenne megszüntetni a sorozást, és önkéntes, hivatásos hadsereggé változtatni az Izraeli Védelm Erőket.
,,Az országalapítással megalakult az Izraeli Védelmi Erők is, és a hadkötelezettség mindenkire vonatkozott” – jegyezte meg Gantz szeptemberben, hozzátéve, hogy ma, 73 évvel később, amikor a 18 éveseknek csak a fele jelentkezik katonának, más modellt kell kidolgozni.
Az Israel Democracy Institute által a közelmúltban végzett felmérés szerint a probléma nyomon követésének kezdete óta először támogatta több izraeli a sorozás megszüntetését és az Izraeli Védelmi Erők hivatásos katonasággá alakítását, mint a jelenlegi rendszer fenntartását.
A védelmi miniszter kijelentette, hogy nagy vonalakban szeretné megtartani a hadkötelezettségi modellt, hogy „az Izraeli Védelmi Erők, mint néphadsereg, erős és sokszínű hadsereg maradjon”, de felismerte, hogy az izraeliek jelentős százaléka nem akar harcolni, és más szolgálati lehetőségek is szükségesek, részben szakma elsajátítás érdekében.
Az ultraortodox és arab izraeli társadalommal foglalkozó kutatók a múltban szkepticizmusuknak adtak hangot Gantz javaslataival szemben, úgy vélve, hogy azok a közösségek, amelyek – különböző okokból – általában nem éreznek szoros kapcsolatot az állammal, nem valószínű, hogy hajlandóak lennének nemzeti szolgálatra.
Gantz januárban vázolt terve szerint végső soron minden izraeli köteles lenne valamilyen formában nemzeti szolgálatot teljesíteni a középiskola után.
A program keretében a katonaság válogatna először az újoncok közül, a többiek pedig más biztonsági és közszolgálati feladatokat látnának el, a rendőrségen, a kórházakban, az iskolákban stb.
Lényegében mindenkinek teljesítenie kéne két év nemzeti szolgálatot. Ez tovább rövidítené a katonai szolgálatot, amit a hadsereg minden bizonnyal kritizálni fog, mert már most is ellenzi a férfiak két év hat hónapra szóló szolgálati idejét, szemben a 2015 előtti három évvel.
Gantz terve szerint a Védelmi Minisztériumban új igazgatóságot hoznának létre a mechanizmus kidolgozására. Az új rendszeren belül a fiatalok választhatnak, hogy a hadsereghez vagy a közszolgálati apparátushoz akarnak csatlakozni.
Mindazok, akik részt vesznek a tervezetben, beléphetnek a munkaerőpiacra, és a szolgálati mentességi életkort levinnék 22 évre, lehetővé téve, hogy több ultraortodox mehessen el dolgozni.
A terv célja, hogy a nemzeti szolgálaton keresztül összehozza az izraeli társadalom különböző csoportjait, és képzettséget és oktatást nyújtson számukra, hogy később munkát találjanak.
„Így például az ultraortodoxok csatlakozhatnának jótékonysági szervezetekhez – ez a közösségük egyik elismert ügye -, és a sürgősségi, egészségügyi és jóléti szervezeteknél elsajátíthatnak egy szakmát is” – mondta Gantz. „Az arab polgárok visszaadhatnának a közösségnek, oktatási szervezeteket alakíthatnának ki bennük, és segíthetnék a bűnözés elleni küzdelmet.”
Ezt a modellt nagyrészt a Pnima nevű csoport dolgozta ki, amelyet Gantz minisztériumának főigazgatója, Amir Esel visszavonult vezérőrnagy vezetett, és amelyben korábban Gantz is részt vett. A Pnimában is érintett Michael Biton, a Védelmi Minisztérium minisztere vezette a javaslatot kidolgozó csapatot, amelyben az Izraeli Védelmi Erők és más kormányzati minisztériumok képviselői is helyet kaptak.
Mostanáig még az ország kormányai által is komolyan megfontolt legátfogóbb javaslatok sem szorgalmazták az összes ultraortodox és arab izraeli sorkatonai szolgálatát, ahogy ez a terv teszi.
Jelenleg az alkalmas izraeliek nagyjából fele teljesít katonai szolgálatot, annak ellenére, hogy az Izraeli Védelmi Erők azt állítja magáról, hogy „a nép serege”.
A mentességek nemcsak a haredi és az arab izraeliekre vonatkoznak, hanem egyre több olyan izraelire is, akik mentális vagy fizikai okokból mentesülnek a szolgálat alól.
„Izraelben 2021-ben, a fiatalok több mint fele nem csatlakozik a hadsereghez. A katonai szolgálat kárt szenved, az izraeli társadalom szétszakadt… Az Izraeli Védelmi Erők a nép hadseregéből a nép felének seregévé vált. A szolgálatban és harcban álló emberek balekokká váltak” -mondta Gantz januárban.
Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.
Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultraortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.
2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.
A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve az akkori kormánynak egy új törvény előterjesztését. Azóta a kormányok többször is halasztást kértek a választások miatt.
[…] hadkötelezettségről szóló törvény módosítására irányuló kormányzati erőfeszítés hátterében, amely 23 évre csökkenti az […]