ujkelet.live
A Moody’s vezető hitelminősítő intézet bejelentése előtt, az előzetes várakozásoknak megfelelően, a piac viharos sékel gyengülést mutatott. Az aggodalmakat beigazolva a Moody’s hitelminősítő intézet pénteken pozitívról stabilra rontotta Izrael gazdasági kilátásait „Izrael kormányzásának romlására” hivatkozva, az igazságszolgáltatás drámai átalakítására tett vitatott törekvése nyomán.
A pénzintézet a múlt hónapban kiadott közleményében már figyelmeztette Benjámin Netanjahu miniszterelnök keményvonalas jobboldali kormányát a bírói kinevezések politikai ellenőrzés alá vonása, illetve a Legfelsőbb Bíróság hatásköre korlátozásának veszélyeire, hangsúlyozván, hogy amennyiben a reformterv javaslatok teljes mértékű végrehajtása megtörténik, az „lényegében gyengítené az igazságszolgáltatás erejét, és mint ilyenek, hitel-leminősítéssel járhatnak.”
Ennek megfelelően a Moody’s pénteken közölte, hogy a változás – amely mindössze egy évvel azután történt, hogy javította az ország hitelkilátásait – „Izrael kormányzásának romlását tükrözi, amint azt az ország igazságszolgáltatásának átalakítására irányuló kormányjavaslat körüli közelmúltbeli események is mutatják.”
,,Míg a tömeges tiltakozások arra késztették a kormányt, hogy szüneteltesse a törvényhozást és párbeszédet keressen az ellenzékkel, az a mód, ahogyan a kormány széleskörű reformot próbált végrehajtani anélkül, hogy széles körű konszenzusra törekedett volna, az intézményi erő és a politika kiszámíthatóságának gyengülésére utal,” – áll a nyolcoldalas jelentésben.
A hitelintézet beszámolója szerint Izrael gazdasága „az elmúlt évtizedekben számos gazdasági és geopolitikai sokkhatásra vonatkozóan ellenállónak bizonyult, és gyors ütemben növekedett amelyhez hozzájárult Izrael globálisan versenyképes high-tech iparága”.
Az izraeli technológiai szektor Izrael gazdasági növekedésének fő motorja, amely a teljes export 49%-át, és 2022-ben a GDP körülbelül 15%-át jelentette, a kormány igazságszolgáltatási tervei elleni ellenállás során azonban kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel a cégek sorra jelentős összegeket helyeztek át külföldre, és továbbiakat helyeztek kilátásba.
A Moody’s továbbá közölte, hogy bár az izraeli kormány hajlandóságot mutatott a tárgyalásokra, más csatornákon viszont „megismételte azon szándékát, hogy megváltoztatja a bírák kiválasztásának módját, ami azt jelenti, hogy továbbra is fennáll a további politikai és társadalmi feszültségek veszélye az országban. Amennyiben sikerül kompromisszumot kötni „a feszültségek elmélyítése nélkül, a Moody’s által korábban azonosított pozitív gazdasági és fiskális trendek megmaradnak.”
Geopolitikai fronton, ,,bár a feszültségek hagyományosan nem voltak jelentős vagy tartós hatással Izrael gazdaságára, a palesztinokkal szembeni incidensek súlyos fokozódása veszélyeztetheti Izrael javuló kapcsolatait néhány szomszédjával, és potenciálisan fokozott nemzetközi elszigetelődéshez vezethet, ami negatív hatással lehet az exportorientált gazdaságra és Izrael gazdasági erejére,” – tette hozzá a jelentés, utalva Izrael diplomáciai és gazdasági kapcsolataira az Ábrahám-egyezmény aláíróival.
A Moody’s jelenleg az A1-es kategóriába sorolja Izraelt, hasonlóan az Egyesült Királysághoz, Olaszországhoz és számos uniós országhoz, korábban 2022 áprilisában az ország besorolási kilátásait stabilról pozitívra emelték, többek között azért, mert az izraeli gazdaság kiemelkedően teljesítve kimozdult a Covid-járvány okozta válságból.
Az előrejelzések megfelelően az ország A1-es hitelminősítése nem változott, annál is inkább, mert egy esetleges leminősítés előtt az intézet általában először a minősítési kilátásokat szokta lejjebb vinni. Gazdasági elemzők becslései szerint, azonban komoly aggodalomra ad okot a hitelintézet által bejelentett besorolási kilátások pozitívról stabilra való csökkentése.
A különböző negatív hírek hatására a múlt héten jelentősen tovább gyengült a sékel, annak ellenére, hogy a tel-avivi tőzsde bezárt a pészach idején, és a helyi devizakereskedők szabadságon voltak. Ilymódon, a sékel-dollár árfolyam a héten közelített a 3,7 sékel/ dollárhoz, a sékel-euró árfolyama pedig túllépte a bűvös 4 sékel/eurót. Az izraeli valuta 2020 márciusa óta nem tapasztalt 3,70 sékel/dollár árfolyama azért is kiugró, mivel az elmúlt hónapokban az amerikai dollár jelentősen gyengült a világ fő valutáival szemben.
A hitelintézet leminősítését megelőzendő Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jichák Herzog elnök a közelmúltban próbálta az intézet vezető tisztségviselőit meggyőzni arról, hogy mellőzzék a kormány igazságügyi átalakításra irányuló terveivel kapcsolatban korábban ismertetett figyelmeztetést, miszerint a reform megszavazása „negatív következményekkel járhat a hitelminősítésre nézve.” A 12-es csatorna beszámolója szerint Netanjahu és Herzog is megpróbálta lebeszélni a vezetőket Izrael leminősítéséről, hangsúlyozva, hogy egyelőre felfüggesztették a jogszabályt, és tárgyalások vannak folyamatban a széles körű konszenzus elérésére.
A hitelintézet és számos nemzetközi gazdasági szaktekintély véleményével egybehangzóan, a közelmúltban ismertetett OECD jelentés is arra figyelmeztetett, hogy az ország gazdasági növekedési üteme várhatóan mérséklődik, a kockázatok lefelé tolódnak, ami a nagyfokú globális és hazai bizonytalansággal függ össze, illetve a szervezet számításai szerint a GDP a tavalyi 6,4%-os növekedési ütemről 2023-ban 3%-ra, 2024-ben pedig 3,4%-ra csökken.
Netanjahu, magaddal rántod a orságot! Gondolkodj!!!!!!!!!!!!!!!!!
[…] Moody’s pénteken közzétett jelentésében a visszaminősítés „Izrael kormányzásának romlását tükrözi, amint azt az ország […]
[…] Netanjahu miniszterelnök szokatlan módon ezúttal a S&P felső vezetőit próbálta meggyőzni arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi hitelminősítő ne változtasson Izrael hitelminősítő […]