ujkelet.live
A Pénzügyminisztérium által hétfőn közzétett előzetes adatokból kiderül, hogy a zsidó állam költségvetési hiánya áprilisban a GDP 0,3 százalékával, azaz 4,9 milliárd sékellel nőtt az előző 12 hónaphoz képest, az adó, illetve elsősorban az ingatlanadó bevételek visszaesése miatt.
Az államháztartás hiányának növekedése azt követően várható volt, miszerint az előző március havi adatok már előre jelezték, hogy a legutóbbi kilenc hónap után első alkalommal a pénzügyi tárca 0,01%-os hiányt könyvelt el. A folyamat tartós következményeire figyelmeztetve, közgazdászok felhívták a figyelmet az idei költségvetési hiánycél teljesítésének akadályaira, miközben a világgazdaság lassulása közepette az adóbevételek további csökkenésére számítanak. Az gazdaság kilábalását továbbá tetézi a kormány által bejelentett túlméretezett kétéves költségvetés, illetve az igazságügyi reformmal kapcsolatos bizonytalanság, ami szintén hátráltatja a helyi gazdaság tevékenységét.
Összességében, a kormány által előterjesztett teljes költségvetés 2023-ban 484,8 milliárd sékel, 2024-ben pedig 513,7 milliárd sékel kiadást tartalmaz, szemben a 2022-es 452,5 milliárd sékellel. Továbbá, a költségvetés kiadásainak fő számai szerint mintegy 5 milliárd sékel jut az ultraortodox pártok és a Likud koalíciós megállapodásának megfelelően a háredi követelések kielégítésére.
A hétfői adatokból kiderült, hogy bár az állam összes bevételei mérsékelten, 40,6 milliárd sékelre nőttek a tavalyi év azonos hónapja során mért 40,4 milliárd sékelhez képest, ugyanakkor az adókból származó állami bevételek 5,4%-kal csökkentek.
Figyelmeztető előjelek: év eleje óta az állami bevételek halmozottan 161,2 milliárd sékelt jelentő hozadéka 3,2%-al kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához képest, míg az állami kiadások 6,9%-kal megugrottak. Másrészről az idei összesített többlet megtévesztő, mert a folyamatos költségvetés részeként az eddigi kormányzati kiadások korlátozottak voltak az előző kormány által megszabott költségvetési iránynak megfelelően. Az új – szemmel láthatóan túlméretezett költségvetés elfogadása után a kiadások kiugró növekedése várható, miközben a Nemzeti Bank előrejelzése 0,9%-os éves hiányt jelez előre.
Az adatokat és a közgazdászok felvetéseit figyelmen kívül hagyva, Becalel Szmotrich pénzügyminiszter visszautasította a költségvetés újbóli átgondolására és a megszorítások szükségességére utaló szakmai felhívásokat.
Minden beszéd, amely arról szól, hogy meg kell nyitni a költségvetést és megszorításokat kell végrehajtani, és minden beszéd, amely arról szól, hogy adót kell emelni, – I-n ments, nem más, mint hazugság, amely a kormány elleni médiák támadásának része, és amelynek célja a közvélemény megijesztése, – közölte Szmotrich, hozzátéve, hogy az általa kidolgozott költségvetés a tökéletes számokat tükrözi az ország gazdasági prosperitása érdekében, megemlítve az említett költségvetési többletet, mint a kormány eddigi munkájának gyümölcsét.
A számokat is felvető kritikákra válaszolva, Szmotrich rövidre zárva elismerte, hogy van egy kis visszaesés 2022-hez képest, ami egy szokatlan év volt.
Tények a számok mögött: a zsidó állam adóbevételei az év első négy hónapjában halmozottan 4,3%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, mivel az ingatlanügyletekből származó adóbevételek 35%-kal estek, mivel az ország virágzó ingatlanpiaca a magasabb kamatkörnyezet és a lassuló gazdaság közepette visszafogottabbá vált.
Áprilisban az ingatlanadóból származó nettó jövedelem 49%-kal – egy milliárd sékelre esett vissza, szemben a tavaly áprilisi 1,9 milliárd sékelhez képest. Ugyanebben az időszakban az ingatlanérték-növelési adók beszedéséből származó bevétel 56%-kal, a vételi adókból származó hozadék 45%-kal esett vissza tavaly áprilisához képest.
A kormány összkiadása áprilisban 37,2 milliárd sékelt jelentett, a 2022. év azonos hónapjában regisztrált 32,4 milliárd sékellel szemben. Az év eleje óta a kormányzati kiadások 6,9 %-kal, – 143,8 milliárd sékelre emelkedtek, szemben a tavalyi év azonos időszakában mért 134,5 milliárd sékelt kitevő kiadáshoz.
A Pénzügyminisztérium 2024-re a GDP 0,8%-ának megfelelő költségvetési célhiányt jelentett be, azt követően, hogy tavaly a kormány 35 év óta először ért el költségvetési többletet, nevezetesen a GDP 0,6%-át, mivel az állami bevételek 4,8%-kal 468,5 milliárd sékelre emelkedtek, ami az adóbevételek kivételesen magas növekedésének köszönhető.
Ezzel szemben az állami költségvetés 2021-ben a GDP 4,4%-ának, 2020-ban pedig 11,3%-ának megfelelő hiányt könyvelt el, mivel a kormány 196,3 milliárd sékelre vonatkozó többéves gazdasági segélykiadást vezetett be a koronavírus-járvány kezelése végett.
A S&P pénteken teszi közzé legújabb jelentését
Benjámin Netanjahu miniszterelnök szokatlan módon ezúttal a S&P felső vezetőit próbálta meggyőzni arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi hitelminősítő ne változtasson Izrael hitelminősítő kilátásán vagy jelenlegi, magasnak tekinthető AA- hitelminősítésén.
A S&P pénteken teszi közzé Izraelre vonatkozó frissített hitelminősítését. A jelenlegi besorolás a Moody’s minősítéséhez képest is magasnak tekinthető, emellett a zsidó állam gazdaságára vonatkozó kilátásai stabilak, ugyanakkor a Moody’s-szal ellentétben az előrejelzés csökkentése negatívra vetné vissza Izraelt. Egy ilyen negatív leminősítés befolyásolná az izraeli kormány adósságai finanszírozására vonatkozó hitelképességét.
A múlt hónapban a Moody’s pozitívról stabilra csökkentette Izrael hitelezési kilátásait, a koalíció tervezett igazságügyi átalakítására és az ország politikai helyzetére hivatkozva, bár magát a hitelminősítést változatlanul hagyta. Márciusban a Fitch ugyan sem a kilátáson, sem a hitelminősítésen nem változtatott, de figyelmeztetett a tervezett bírósági átalakítás bevezetésének következményeire.
Miközben a piac befektetői számára fontos irányjelző lesz a pénteki bejelentés, Netanjahuhoz közeli források azt állítják, hogy a miniszterelnök a S&P hitelminősítővel folytatott tárgyalásai során hangsúlyozta az ország növekedési motorjait és viszonylagos előnyeit.
A S&P izraeli besorolása az elmúlt öt évben változatlan maradt, a világ legerősebb gazdaságai, például Írország, Csehország és Szlovénia mellé sorolva be a zsidó államot, lehetővé téve ezáltal, hogy a kormány viszonylag alacsony kamatlábak mellett növelje adósságát, miközben az országot alacsony kockázatú környezetként ajánlják a befektetőknek.
Legutóbb, amikor az S&P 2022 novemberében közzétette Izrael hitelminősítését, az ügynökség pozitív várakozásokra alapozva kijelentette, hogy Izrael fiskális politikája megerősödött, és 2023-ra kiegyensúlyozott költségvetésre számítanak. Negatív fejleményként a hitelminősítő geopolitikai tényezőkre hívta fel a figyelmet, mondván az Ábrahám-megállapodások és a Libanonnal kötött tengeri határmegállapodás aláírása ellenére az ellenségeskedés fokozódása az Izraelt körülvevő szervezetekkel minden bizonnyal valós lehetőség.
