ujkelet.live
Gali Baharav-Miara főügyész vasárnap válaszolt Szimcha Rothman (Vallásos Cionizmus), a Kneszet Alkotmány, Jog és Igazságügyi Bizottság elnökének állításaira, és azzal vádolta őt, hogy megpróbálja ,,elhallgattatni” képviselőit.
Mi történt:
Korábban vasárnap ismét kiabálásra került sor a bizottságban, amikor a kormány radikális igazságügyi reformcsomagjának következő szakaszát tárgyalták.
Avital Szompolinszky főügyész-helyettes jogi véleményt terjesztett elő, amelyben kifogásolta azt a törvényjavaslatot, amely gyakorlatilag megszüntetné a Legfelsőbb Bíróság azon képességét, hogy megsemmisítse a törvényeket, mivel ehhez mind a 15 bíró egyhangú támogatására lenne szükség.
A kormány igazságügyi reformterveit a főügyész egyértelmű tiltakozása ellenére tárgyalja a bizottság, és amelynek első szakasza hétfőn a Kneszet plénuma elé kerül szavazásra első olvasatban.
Érvek: Szompolinszky összehasonlítással élt más országokkal a Legfelsőbb Bíróság azon képességéről, hogy megsemmisítse az alkotmányellenesnek ítélt törvényeket, és azt mondta, hogy egyetlen demokrácia sem igényel egyhangú döntést, és még a különleges többség sem általános:
„Tehát ez egy olyan út, amely súlyosan korlátozza a bíróság lehetőségét a beavatkozásra olyan törvényeknél, amelyek sértik a nemzetközi szerződésekben rögzített jogokat.”
,,Minden ország megtalálta a maga módját, hogy biztosítson valamiféle féket a törvényhozásban” – magyarázta a főügyész álláspontját.
„És a válasz, amit az elnök úr (Rothman) újra és újra ad, az az, hogy nincs szükség a törvényhozás fékezésére, mert a törvényhozás mindent megtehet, a törvényhozás majd meghúzza a saját fékeit, és ‘ránk támaszkodik’.
Rothman nagyon nem ért egyet: Rothman kiabálni kezdett vele, azzal vádolva, hogy ismételten kibújik a kérdései elől, és szelektíven választott az összehasonlításnál más országokkal, azzal érvelve, hogy Új-Zélandon és számos más országokban a Legfelsőbb Bíróságnak egyáltalán nincs hatásköre a törvények megsemmisítésére, a bírákat pedig a kormánykoalíció választja ki:
„Szégyen az a tény, hogy ezt nekem kell elmondanom, és nem te, szégyen” – mondta dühösen Rothman, azzal vádolva Baharav-Miarát, hogy Szompolinszkyt azért küldte hogy„[a nemzetközi összehasonlítással] bizonyos módon félrevezesse a nyilvánosságot. Ez botrány.”
Az ellenzéki parlamenti képviselők megrótták Rothmant, mondván, „megalázta” Szompolinszkyt.
A főügyész válasza
„A jogalkotási tanácsadók elkötelezett köztisztviselők, akik hivatásszerűen és hűségesen végzik munkájukat, beleértve a kormány és a Kneszet által folytatott megbeszéléseket is” – fogalmazott Baharav-Miara hivatala.
„A kormány jogtanácsosa az elhallgattatási kísérletek és az alaptalan vádak ellenére is végzi feladatát, ahogy az ma reggel is megtörtént a bizottságban” – tette hozzá a főügyész hivatala.
Mindeközben
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kérelmet nyújtott be Baharav-Miarának, hogy szűkítse le az általa aláírt összeférhetetlenségi megállapodás körét, amely megakadályozza őt abban, hogy részt vegyen az igazságszolgáltatási reformot érintő folyamatban a korrupciós per miatt, jelentette vasárnap a Kan közszolgálati műsorszolgáltató.
Alkalmatlannak nyilvánítás: Netanjahu a kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott petícióra adott válaszaként terjesztette elő, amelyben azt követelik, hogy mentsék fel hivatalából, arra hivatkozva, hogy megsérti az összeférhetetlenségi megállapodást, amely megtiltja számára, hogy olyan ügyekben vegyen részt, amelyek befolyásolhatják a folyamatban lévő korrupciós perét
Panasz: Szintén vasárnap Netanjahu azzal vádolta Baharav-Miarát, hogy „hírzárlat” alá helyezte, amikor úgy döntött, hogy nem foglalkozhat közvetlenül a refomtervvel, de felkérhet egy másik minisztert, hogy tegye meg ezt a nevében.
Nyugtatni szabad: Az összeférhetetlenségi megállapodás nem korlátozza Netanjahu azon képességét, hogy „nyilvános nyilatkozatokat tegyen, amelyek célja a közrend fenntartása és a helyzet megnyugtatása a nyilvánosság körében” – a főügyész helyettese, Gil Limon vasárnap közzétett nyilvános levele szerint.
Netanjahu hivatala azt válaszolta, hogy a miniszterelnök „nem várta meg a főügyész levelét”, és hetek óta nyugalomra sürget.
A reformterv
A Járiv Levin igazságügyi miniszter által múlt hónap elején előterjesztett javaslatok élesen korlátoznák a Legfelsőbb Bíróság hatalmát:
- A felülbíráló záradék lehetővé tenné a Kneszet számára, hogy 61 képviselős minimális többséggel újraalkothassa a hatályon kívül helyezett törvényeket és kormányhatározatokat;
- Teljes ellenőrzést ad a kormánynak a bírák kiválasztása felett;
- Megakadályozza, hogy a bíróság az „ésszerűség” mércéjét alkalmazza a jogszabályok és kormányhatározatok mérlegelésénél;
- Magában foglalja a főügyész szerepének szétszedését;
- Lehetővé teszi a miniszterek számára, hogy saját jogi tanácsadóikat nevezzék ki, ahelyett, hogy az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működő tanácsadókra hagyatkoznának.
Ellene szól: A javasolt radikális átalakítás kritikusai szerint a változtatások kizsigerelnék a bíróságokat, védtelenül hagynák a kisebbségi jogokat, és túl nagy hatalmat koncentrálnának a kormánykoalíció kezében.
Mellette szól: A támogatók szerint a jelenlegi rendszer túl nagy hatalmat ad a nem a nép által választott bíróknak és ügyvédeknek a választott tisztségviselők felett.
