ujkelet.live
A Nemzetközi Bíróság szerdán bejelentette az izraeli-palesztin konfliktus vizsgálatának megkezdésének ütemtervét, jelezve, hogy az Izrael által hevesen ellenzett folyamat nagy tempóban halad előre.
A hágai székhelyű bíróság közölte, úgy határozott, hogy az ENSZ, tagállamai és a palesztinok „valószínűleg információkat tudnak szolgáltatni” az izraeli vizsgálattal kapcsolatban.
A bíróság július 25-ét tűzte ki az üggyel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok benyújtására, októberben pedig az észrevételek megtételére.
- A menetrend többi pontjáról még nem született döntés, közölte a bíróság.
Visszatekintő
Több mint 90 ország szólította fel múlt hónapban Izraelt, hogy vonja vissza a Palesztin Hatóság ellen tett lépéseit, miután utóbbi Izraellel kapcsolatos vizsgálatot szorgalmazott az ENSZ-ben.
Az aláírók
A kiadott nyilatkozatot az arab nemzetek és az 57 tagú Iszlám Együttműködési Szervezet, valamint 37 másik ország képviselői írták alá – közülük 27 európai, mint Németország, Franciaország és Olaszország, valamint Japán, Dél-Korea, Brazília, Mexikó és Dél-Afrika.
„Az egyes országok a határozattal kapcsolatos álláspontjától függetlenül elutasítjuk a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményének kikérésére és tágabb értelemben a Közgyűlés határozatára válaszoló büntető intézkedéseket és azonnali visszavonásukra szólítunk” – áll a levélben.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője azt mondta, hogy „mély aggodalommal figyeli a Palesztin Hatóság elleni közelmúltbeli izraeli intézkedéseket”, és „nem lenne szabad megtorlást alkalmazni a Palesztin Hatósággal szemben a Nemzetközi Bírósággal kapcsolatban”.
Emlékeztető: Az ENSZ Közgyűlés december végén 87 igen szavazattal, 26 nem és 53 tartózkodás mellett szavazta meg az intézkedést, amely felszólítja a Nemzetközi Bíróságot, hogy mérlegelje az izraeli-palesztin konfliktust, az izraeli „annektálást” és „a megszállás jogi státuszát”.
A palesztinok sikere várhatóan egy körülbelül egy évig tartó jogi folyamatot nyit meg, amely során a bírák megvizsgálják, hogy jogszerű-e Izrael jelenléte Júdea és Szamáriában valamint Kelet-Jeruzsálemben, és intézkedéseket javasolhatnak az ENSZ-nek és a világ országainak az Izraellel szembeni fellépéshez.
- Izrael attól tart, hogy a Nemzetközi Bíróság véleménye az ellene irányuló bojkott-kezdeményezések növekedéséhez vezet.
Mit tartalmaz az ENSZ határozata
„A palesztin nép és a megszállt területek más arabjainak jogait érintő izraeli gyakorlatok és telepes tevékenységek” című állásfoglalás „sürgősen” a Nemzetközi Bíróság véleményét kéri az izraeli-palesztin konfliktus és az izraeli „annektálás” ügyében.
- Kéri, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság „sürgősen adjon tanácsadói véleményt a palesztin terület hosszan tartó izraeli megszállásáról, betelepítéséről és annektálásáról”.
- Vizsgálatra szólít az olyan izraeli intézkedések ügyében, amelyek „Jeruzsálem szent városának demográfiai összetételének, jellegének és státusának megváltoztatására irányulnak”.
- Kijelenti, hogy Izrael „diszkriminatív jogszabályokat és intézkedéseket fogadott el”.
- Felszólítja a bíróságot, hogy a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával összhangban mérlegelje a konfliktust.
A bíróság – az ENSZ szerve, elkülönül a Nemzetközi Büntetőbíróságtól, amely szintén Hágában található -, legutóbb 2004-ben adott ki tanácsadói véleményt a konfliktussal kapcsolatban.
Izrael válasza
A biztonsági kabinet január elején megszavazta a Palesztin Hatóság elleni szankciósorozatot:
A miniszterek által jóváhagyott intézkedések között szerepelt:
- a Palesztin Hatóság nevében beszedett adóbevételek lefoglalása és a palesztin terrorizmus izraeli áldozatainak való továbbítása
- a palesztin építkezések befagyasztása Júdea és Szamária C-zónában
- bizonyos palesztin VIP-jogosultságok eltörlése
Izrael korábban figyelmeztette a Palesztin Hatóságot a következményekre, ha a nemzetközi színtéren folytatja Izrael elleni kampányát.
Miért fontos
A biztonsági kabinet lépése, mely először ült össze Benjámin Netanjahu hatodik kormányának megalakulása óta, jelentős eltérést mutat az előző kormány politikájától, amely több szempontból is a Palesztin Hatóság megerősítésére törekedett, attól tartva, hogy összeomlása csak lökést ad a szélsőségesebb palesztin erőknek, például a Gázia övezetet uraló Hamász terrorszervezetnek.
- A védelmi szervezetek hangsúlyozzák Izrael biztonsági koordinációjának fontosságát a Palesztin Hatósággal, és arra sürgetik az egymást követő kormányokat, hogy akadályozzák meg a Palesztin Hatóság szétesését.
A Palesztin Hatóság ellen jóváhagyott öt intézkedés:
- 139 millió sékel (14,7 milliárd Ft) adóbevétel lefoglalása, amelyet Izrael a Palesztin Hatóság nevében szed be, és átadása a palesztin terrortámadásokban megölt izraeliek családjainak, az ügyben indított jogi perekkel összhangban.
- ezen felül az adóbevételekből le kell vonni azt az összeget, amelyet a Palesztin Hatóság a palesztin terroristáknak és a megölt terroristák családjainak fizetett (mártírok bére) az előző évben.
- a palesztinok javára irányuló építkezési tervek befagyasztása Júdea és Szamária C-zónában, ahol az Oslói Megállapodás értelmében Izrael felel mind a polgári, mind a biztonsági ellenőrzésért. (Az elmúlt évtized során is csupán elhanyagolható számú projektet hagyott jóvá számukra.)
- VIP előnyök megvonása a Palesztin Hatóság tisztviselőitől, akik részt vettek Izrael szankcionálásában az ENSZ-ben és más nemzetközi színtereken. Ezek az előnyök lehetővé tették bizonyos palesztin tisztviselők és családtagjaik számára, hogy átmenjenek a legtöbb palesztin előtt zárva tartott ellenőrző pontokon, vagy a sor elejére álljanak a gyorsabb áthaladás érdekében. Bővebben itt.
- fellépes az olyan szervezetekkel szemben Júdea és Szamáriában, amelyek terrortevékenységet vagy bármilyen ellenséges tevékenységet hirdetnek, beleértve az „Izrael elleni, humanitárius tevékenység leple alatt folytatott politikai vagy jogi tevékenységet”.
A Palesztin Hatóság miniszterelnöke, Mohammad Stajje a Haaretz napilapban megjelent ritka interjújában figyelmeztetett, hogy a szankciók a Palesztin Hatóság összeomlásához vezethetnek.
Deeszkalációs erőfeszítések
Múlt heti térségbeli látogatása során Antony Blinken amerikai külügyminiszter arra kérte Benjámin Netanjahu miniszterelnököt és Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy állapodjanak meg az egyoldalú intézkedések „átmeneti leállításában” több hónapos időszakra a feszültség csökkentésének és az eszkaláció megállításának érdekében Júdea és Szamáriában, nyilatkozták a Walla riporterének amerikai és izraeli vezető tisztviselők.
Az amerikai kormány azt szeretné, ha ez az “átmeneti leállás” több hónapig tartana, és izraeli oldalon magában foglalná a zsidó telepek építésének elhalasztását Júdea és Szamáriában, a palesztin otthonok lerombolásának elhalasztását és a palesztinok otthonaikból való kilakoltatásának elhalasztását Júdea és Szamáriában valamint Kelet-Jeruzsálem.
Cserébe az amerikaiak azt kérték a palesztinoktól, hogy függesszenek fel az ENSZ-intézményekben és a különböző nemzetközi fórumokon minden Izrael elleni lépést, és folytassák Izraellel a biztonsági koordinációt, amelyet körülbelül két hete az izraeli hadsereg dzsenini hadműveletét követően leállítottak.
