
ujkelet.live
Több mint 90 ország szólította fel hétfőn Izraelt, hogy vonja vissza a Palesztin Hatóság ellen tett lépéseit, miután utóbbi Izraellel kapcsolatos vizsgálatot szorgalmazott az ENSZ-ben.
Az aláírók
A hétfőn kiadott nyilatkozatot az arab nemzetek és az 57 tagú Iszlám Együttműködési Szervezet, valamint 37 másik ország képviselői írták alá – közülük 27 európai, mint Németország, Franciaország és Olaszország, valamint Japán, Dél-Korea, Brazília, Mexikó és Dél-Afrika.
„Az egyes országok a határozattal kapcsolatos álláspontjától függetlenül elutasítjuk a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményének kikérésére és tágabb értelemben a Közgyűlés határozatára válaszoló büntető intézkedéseket és azonnali visszavonásukra szólítunk” – áll a levélben.
Szintén hétfőn Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője azt mondta, hogy „mély aggodalommal figyeli a Palesztin Hatóság elleni közelmúltbeli izraeli intézkedéseket”, és „nem lenne szabad megtorlást alkalmazni a Palesztin Hatósággal szemben a Nemzetközi Bírósággal kapcsolatban”.
Emlékeztető: Az ENSZ Közgyűlés december végén 87 igen szavazattal, 26 nem és 53 tartózkodás mellett szavazta meg az intézkedést, amely felszólítja a Nemzetközi Bíróságot, hogy mérlegelje az izraeli-palesztin konfliktust, az izraeli „annektálást” és „a megszállás jogi státuszát”.
A palesztinok sikere várhatóan egy körülbelül egy évig tartó jogi folyamatot nyit meg, amely során a bírák megvizsgálják, hogy jogszerű-e Izrael jelenléte Júdea és Szamáriában valamint Kelet-Jeruzsálemben, és intézkedéseket javasolhatnak az ENSZ-nek és a világ országainak az Izraellel szembeni fellépéshez.
- Izrael attól tart, hogy a Nemzetközi Bíróság véleménye az ellene irányuló bojkott-kezdeményezések növekedéséhez vezet.
Mit tartalmaz az ENSZ határozata
„A palesztin nép és a megszállt területek más arabjainak jogait érintő izraeli gyakorlatok és telepes tevékenységek” című állásfoglalás „sürgősen” a Nemzetközi Bíróság véleményét kéri az izraeli-palesztin konfliktus és az izraeli „annektálás” ügyében.
- Kéri, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság „sürgősen adjon tanácsadói véleményt a palesztin terület hosszan tartó izraeli megszállásáról, betelepítéséről és annektálásáról”.
- Vizsgálatra szólít az olyan izraeli intézkedések ügyében, amelyek „Jeruzsálem szent városának demográfiai összetételének, jellegének és státusának megváltoztatására irányulnak”.
- Kijelenti, hogy Izrael „diszkriminatív jogszabályokat és intézkedéseket fogadott el”.
- Felszólítja a bíróságot, hogy a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával összhangban mérlegelje a konfliktust.
A bíróság – az ENSZ szerve, elkülönül a Nemzetközi Büntetőbíróságtól, amely szintén Hágában található -, legutóbb 2004-ben adott ki tanácsadói véleményt a konfliktussal kapcsolatban.
Izrael válasza
A biztonsági kabinet a hónap elején megszavazta a Palesztin Hatóság elleni szankciósorozatot:
A miniszterek által jóváhagyott intézkedések között szerepelt:
- a Palesztin Hatóság nevében beszedett adóbevételek lefoglalása és a palesztin terrorizmus izraeli áldozatainak való továbbítása
- a palesztin építkezések befagyasztása Júdea és Szamária C-zónában
- bizonyos palesztin VIP-jogosultságok eltörlése
Izrael korábban figyelmeztette a Palesztin Hatóságot a következményekre, ha a nemzetközi színtéren folytatja Izrael elleni kampányát.
Miért fontos
A biztonsági kabinet lépése, mely először ült össze Benjámin Netanjahu hatodik kormányának megalakulása óta, jelentős eltérést mutat az előző kormány politikájától, amely több szempontból is a Palesztin Hatóság megerősítésére törekedett, attól tartva, hogy összeomlása csak lökést ad a szélsőségesebb palesztin erőknek, például a Gázia övezetet uraló Hamász terrorszervezetnek.
- A védelmi szervezetek hangsúlyozzák Izrael biztonsági koordinációjának fontosságát a Palesztin Hatósággal, és arra sürgetik az egymást követő kormányokat, hogy akadályozzák meg a Palesztin Hatóság szétesését.
A Palesztin Hatóság ellen jóváhagyott öt intézkedés:
- 139 millió sékel (14,7 milliárd Ft) adóbevétel lefoglalása, amelyet Izrael a Palesztin Hatóság nevében szed be, és átadása a palesztin terrortámadásokban megölt izraeliek családjainak, az ügyben indított jogi perekkel összhangban.
- ezen felül az adóbevételekből le kell vonni azt az összeget, amelyet a Palesztin Hatóság a palesztin terroristáknak és a megölt terroristák családjainak fizetett (mártírok bére) az előző évben.
- a palesztinok javára irányuló építkezési tervek befagyasztása Júdea és Szamária C-zónában, ahol az Oslói Megállapodás értelmében Izrael felel mind a polgári, mind a biztonsági ellenőrzésért. (Az elmúlt évtized során is csupán elhanyagolható számú projektet hagyott jóvá számukra.)
- VIP előnyök megvonása a Palesztin Hatóság tisztviselőitől, akik részt vettek Izrael szankcionálásában az ENSZ-ben és más nemzetközi színtereken. Ezek az előnyök lehetővé tették bizonyos palesztin tisztviselők és családtagjaik számára, hogy átmenjenek a legtöbb palesztin előtt zárva tartott ellenőrző pontokon, vagy a sor elejére álljanak a gyorsabb áthaladás érdekében. Bővebben itt.
- fellépes az olyan szervezetekkel szemben Júdea és Szamáriában, amelyek terrortevékenységet vagy bármilyen ellenséges tevékenységet hirdetnek, beleértve az „Izrael elleni, humanitárius tevékenység leple alatt folytatott politikai vagy jogi tevékenységet”.
A Palesztin Hatóság miniszterelnöke, Mohammad Stajje a Haaretz napilapban megjelent ritka interjújában figyelmeztetett, hogy a szankciók a Palesztin Hatóság összeomlásához vezethetnek.

Az az érzésem, hogy Netanjahu nem áll a helyzet magaslatán.
[…] elismerését fejezte ki, hogy az Egyesült Királyság ellenezte a palesztin kezdeményezést az ENSZ Közgyűlésben, amely arra szólítja a Nemzetközi Bíróságot, hogy nyújtson be jogi véleményt az izraeli […]
[…] hogy Izrael 267 millió sékelt (28,1 milliárd Ft) vont le a Ramallah javára beszedett havi adóbevételekből, újabb csapást mérve a Hatóság egyre romló gazdasági […]
[…] 1) Izrael átlagosan 40 millió sékelt (kb. 3,7 milliárd Ft) von le havonta a palesztin adópénzből a terroristák családjainak fizetett támogatások miatt (mártírok bére). […]
[…] 1) Izrael átlagosan 40 millió sékelt (kb. 3,7 milliárd Ft) von le havonta a palesztin adópénzből a terroristák családjainak fizetett támogatások miatt (mártírok bére). […]
[…] 1) Izrael átlagosan 40 millió sékelt (kb. 3,7 milliárd Ft) von le havonta a palesztin adópénzből a terroristák családjainak fizetett támogatások miatt (mártírok bére). […]
[…] 1) Izrael átlagosan 40 millió sékelt (kb. 3,7 milliárd Ft) von le havonta a palesztin adópénzből a terroristák családjainak fizetett támogatások miatt (mártírok bére). […]
[…] 1) Izrael átlagosan 40 millió sékelt (kb. 3,7 milliárd Ft) von le havonta a palesztin adópénzből a terroristák családjainak fizetett támogatások miatt (mártírok bére). […]