ujkeletlive
A nép véleménye – a többség nem támogatja Deri miniszteri kinevezését
Az új kormány vitatott jogi reformja, és az Árje Deri miniszteri kinevezését elutasító Legfelsőbb Bírósági döntés közepette tovább feszülő belpolitikai válságot igazolva, a 13-as csatorna Kamil Fuchs professzor által végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 67%-a úgy véli, hogy a Sász elnöke nem alkalmas miniszteri tisztségre, míg 21% gondolja úgy, hogy megérdemel egy kormányzati tárcát. Ezen belül, a megkérdezett Likud-szavazók 59%-a ért egyet azzal, hogy nem alkalmas, miközben a Likud-szavazók mindössze 26%-a szerint megérdemli a miniszteri kinevezést a kormányban.
Míg a válaszadók véleménye általában véve is egyértelmű, ugyanakkor meglepő, hogy a Likud szavazói között is erőteljes a Deri-ellenesség, illetve milyen jelentős a Legfelsőbb Bíróság támogatottsága, miközben a kormány valamint a miniszterelnök által folyamatosan hangoztatott választási népakarattal ellentétben, a Likud szavazóinak többsége sem támogatja a Sász elnökét.
A csatorna elemzője további érdekességként rámutatott a Levin-reform megosztó támogatására, ugyanis a két héttel ezelőtti felmérés szerint a megkérdezettek még 40%-a tartózkodott attól, hogy véleményt nyilvánítson az igazságügyi miniszter frissen bejelentett forradalmáról, de azóta érezhetően egyre inkább előtérbe kerül a vélemények egyenjogúsága.
Továbbá, a felmérés szerint a válaszadók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ellenzi amennyiben Benjamin Netanjahu nem tesz eleget a Legfelsőbb Bíróság döntésének, és mindössze 20 százalékuk egyetértene egyet azzal, ha a miniszterelnök nem rúgja ki Derit, annak megfelelően, ahogyan a Legfelsőbb Bíróság elrendelte – a nagy képen belül megkérdezett Likud-szavazók többsége – mintegy 55%-a ellenzi, hogy a miniszterelnök dacoljon a Legfelsőbb Bíróság döntésével, miközben Derit nem menti fel a miniszteri kinevezés alól.
Ezenkívül, a válaszadók fele úgy vélte, hogy Deri Legfelsőbb Bíróság általi kizárása jogi és ténybeli megfontolásokból történt, míg 30% úgy véli, hogy a kizárást Levin jogi reformja miatti felháborodás okozta, 20% pedig nem tudja. A Likud szavazói között megoszlanak a vélemények – 43% úgy gondolja, hogy a kizárásra gyakorlati okokból került sor, 41% pedig úgy véli, hogy politikai megfontolásból, a bejelentett jogi reform miatt.
Végezetül a megkérdezettek 36%-a támogatja az igazságügyi reformot, 36% pedig ellene van, a fennmaradó 28% nem tudja. Végül a felmérés szerint, a Legfelsőbb Bíróság döntését követően a válaszadók többsége – 62%, továbbra sem érdeklődik a Netanjahu-kormány elleni tüntetésen való részvétel iránt, 19% válaszolta pedig, hogy részt venne.
Növekvő szakmai nyomás
Összesen, mintegy 3500 ügyvédet foglalkoztató, 17 vezető ügyvédi iroda, közös levelet tett közzé, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy a Járiv Levin igazságügyi miniszter által javasolt jogi reformok bevezetése az országnak többszörösen is kárt okozhat.
Szeretnénk felhívni a figyelmet az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége veszélyeztető támadásra, a fékek és ellensúlyok rendszerének megbontására, amely a demokrácia alapja, és amelyre olyan büszkék vagyunk, amellett, hogy nemzetünk a zsidó nép otthona – áll a levélben.
A levél aláírói, elmondásuk szerint nem képviselik a megosztott politikai színtér egyik oldalát sem, és tiszteletben tartják a választók döntését, ugyanakkor hozzáteszik, hogy ügyvédként naponta megjelennek a bíróságon, ismerik a bírósági rendszert, beleértve annak kihívásait és problémáit.
Az igazságszolgáltatási rendszer nem mentes a kritikától és módszerei megváltoztatásának igényétől – de a reformok rossz úton haladnak. Ez a tervezett jogszabály nem egy független és erős jogrendszert javít vagy épít fel. Éppen ellenkezőleg, árt függetlenségének és annak a képességének, hogy megvédje az emberi jogokat a kormány intézkedéseivel szemben.
Szeretnénk világossá tenni aggodalmainkat, amennyiben a reformok átmennek, attól tartunk, hogy Izrael nemzetközi kereskedelmi központként betöltött pozíciója is sérülhet. Az Izraelbe irányuló külföldi befektetések csökkenhetnek, az ország hitelminősítése zuhanhat, és veszélybe kerülhet az OECD-ben elfoglalt pozíciónk, – áll a levélben.
