ujkelet.live
Járiv Levin igazságügyi miniszter (Likud) igazságügyi-rendszer átalakítására irányuló széles körű tervének részeként a hírek szerint olyan jogszabály bevezetését tervezi, amely a gyakorlatban lehetővé tenné a kormány számára, hogy maga válassza ki a Legfelsőbb Bíróság elnökét, jelentette a héber nyelvű média.
A Legfelsőbb Bíróság hagyományosan rangidős rendszer szerint választja ki a következő elnökét – ez a szokás nincs törvénybe iktatva – azaz automatikusan a legidősebb bírót nevezik ki elnöknek.
- Egy bíró 70 éves koráig szolgálhat, vagy lemond, meghal, olyan beosztásba kerül, amely a bírói szolgálat folytatásától eltiltja, vagy tisztségéből felmentik.
Levin igazságügyi reformcsomagja ugyanakkor az ország kvázi alkotmányos alaptörvényének igazságszolgáltatásra vonatkozó részének módosítását tervezi, hogy helyette egy új rendszert vázoljon fel az elnök kinevezésére.
- Az alaptörvény már most felhatalmazza az ország igazságügy-miniszterét, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének jóváhagyásával maga válassza ki a kerületi és békebíróságok vezetőit, ami valószínűleg mintaként szolgál majd Levin új jogszabályához.
- Levin nyilatkozatai szerint az új törvényjavaslattal már februárban foglalkozni kezdenek a Kneszetben.
- Az ütemterv alapján a jogszabály akár már októberben megszülethet – ez egybeesik Eszter Hajut jelenlegi Legfelsőbb Bírósági elnök mandátumának lejártával.
Levin igazságügyi átalakítása, amelyet először a múlt héten mutatott be, már magában foglalja az izraeli bírákat kiválasztó bizottság összetételének módosítását a Kneszet tagjainak javára.
Ma a bírói kinevezési bizottságban mind a kormány, mind az ellenzék politikusai, bírák és az Izraeli Ügyvédi Kamara képviselői vesznek részt.
Levin a politikusok hatalmát növelni, a bírák és ügyvédek hatalmát pedig csökkenteni akarja, ténylegesen felhatalmazva a kormányt a bírák, és főként a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésére.
A javasolt jogszabály két taggal bővítené a kilenctagú testületet, azt állítva, hogy az új összetétel „az összes hatóságot egyformán képviseli majd”.
- A kibővített testületben három legfelsőbb bírósági bíró, három kabinetminiszter, három törvényhozó – kettő a koalícióból, egy ellenzéki – és két, az igazságügy-miniszter által választott közképviselő szerepelne.
- Utóbbi két tag váltaná a tervet hevesen ellenző Izraeli Ügyvédi Kamara jelenlegi két képviselőjét.
- A koalíciós képviselők számának hétre való növelése gyakorlatilag megakadályozná, hogy a bírók elakasszák a kinevezéseket.
