Kneszet: Hanegbi kinevezése; Szmotrich hosszú időre eltiltaná a vezérkari főnököt a választásoktól

1
Herci Halevi vezérőrnagy és Aviv Kochavi vezérkari főnök fotó: Izraeli Védelmi Erők

ujkeletlive

Tzahi Hanegbi váltja Ejál Hulatát

Benjamin Netanjahu hivatalba lépő miniszterelnök kedden, Tzahi Hanegbit nevezte ki a Nemzetbiztonsági Tanács élére. A 65 éves veterán likudnyik és Kadima képviselő, illetve az elmúlt három évtizedben számos minisztériumot köztük az egészségügyi, az igazságügyi és a közbiztonsági tárcát vezető politikus, Ejál Hulata helyére lép, aki 2021 júliusa óta töltötte be a zsidó állam nemzetbiztonsági tanácsadói tisztségét.

Annak ellenére, hogy korábban miniszterként a Moszad és a Sabak hírszerző ügynökségek, az Atomenergia-ügynökség illetve az Egyesült Államokkal fenntartott biztonsági kapcsolatok felügyeletével is megbízást kapott, volt  külügyminiszter-helyettes és a Kneszet  külügyi bizottságának vezetőjeként is szolgált, Netanjahu jelenleg olyan jelöltet nevezett ki a posztra Hanegbi személyében, aki pártja listás előválasztásán a 46. helyet szerezve legutóbb sem jutott be a jelenlegi Kneszetbe.

Az izraeli légierő bár köztudottan régóta készül egy esetleges csapásra Irán nukleáris létesítményei ellen, ugyanakkor katonai szakértők szerint nem egyértelmű, hogy képes lenne-e egyedül végzetes csapást mérni az iszlám köztársaság jól védett létesítményeit célozva, Hanegbi a közelmúltban többször azonban azzal hívta fel magára a héber média figyelmét, hogy Jeruzsálem élni fog egy esetleges izraeli csapás jogával, megakadályozva Irán atomfegyverhez való jutását.

Irán nukleáris programjának szakértőjeként, novemberben a 12-es csatornának azt nyilatkozta, hogy szerinte Netanjahu csapást fog elrendelni az iráni nukleáris létesítményekre, ha az Egyesült Államok nem köt új nukleáris megállapodást Teheránnal, és nem lép fel saját maga.

Nem egyedüliként Netanjahu pártjában, Hanegbi is karrierje során jogi problémákkal nézett szembe, többek között felmentették a vesztegetés és csalás vádja alól, miközben hamis tanúzás vádjában bűnösnek találták. Az ügy a húsz évvel ezelőtt irányítása alatt álló környezetvédelmi minisztériumban történt kinevezések körül botránnyal volt kapcsolatban.

A tiltakozások ellenére a Vallásos Cionizmus követelni fogja a koalíciós megállapodásban rögzített diszkriminatív törvény megszavazását

Bár Netanjahu ködösen fogalmazva elvileg elítélte, de konkrétan nem határolódott el a Vallásos Cionizmus párt napokban propagált azon követelését illetően, hogy az üzletek vallási lelkiismereti okokból megtagadhassák bizonyos ügyfelek kiszolgálását, Betzalel Szmotrich pártja kedden közölte, hogy a leendő miniszterelnök Likud pártjával kötött végleges koalíciós megállapodásának része marad egy olyan záradék, amely az új kormányt ilyen törvények elfogadására kötelezi.

Szimha Rothman (Vallásos Cionizmus) kedden újságírók kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy semmi sem változott a Likuddal kötött koalíciós megállapodásban, és hogy az ilyen jogszabályok elfogadására kötelező záradék nem került ki a felek közötti megállapodásból. A végleges koalíciós megállapodásokat szerdáig kell benyújtani a Kneszetnek, amennyiben az új koalíciót a tervek szerint még a héten be akarják iktatni.

Rothman pártjának tagjai december 12-én már benyújtották a parlamentnek a tervezett törvényjavaslatokat, – a leendő miniszter, Orit Strock, párttársaival, Ofir Szoferrel, Ohad Tal és Mose Szolomonnal együtt, köztük azt a magánjogi törvényjavaslatot is, amely módosítani fogja a 2000-ben elfogadott törvényt, amely tiltja a diszkriminációt a szolgáltatások, termékek nyújtása és a nyilvános helyekre való belépés terén.

A koalíciós megállapodások ugyan jogilag nem kötelező erejűek, amennyiben az új kabinet elfogadja a törvényjavaslatot, akkor az várhatóan a Kneszetben is megszavazásra kerül.

Az ominózus törvényjavaslat, amely szerint a diszkrimináció többé nem minősül tiltott diszkriminációnak, amennyiben ezt azért teszik, hogy megakadályozzák a kereskedő vallási meggyőződésének sérelmét vagy néhány ügyfele vallási meggyőződését, a piac szereplőit immár konkrét lépések bevezetésére késztette.

Orit Sztrock (Vallásos Cionizmus) pártjának törvényjavaslata lehetővé teszi a vállalkozások vagy magánvállalkozások számára, hogy vallási lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadják a szolgáltatást, amíg egy bizonyos földrajzi tartományon belül van másik hasonló szolgáltatás.

Sztrock továbbá olyan kezelésekről is beszélt, amelyekben az orvosnak valamilyen vallási kifogása lehet, mint például a nem házas nők termékenységi kezelése. Az orvosok a vallási hitükkel ellentétes kezeléseket megtagadhatnák mindaddig, amíg egy másik orvos hajlandó ugyanilyen kezelést nyújtani.

A Likud igyekezett pontosítani, ugyanakor nem állt ellen, Netanjahu pedig  tűzoltásként határozottan megismételte, hogy vezetése alatt nem enged semmilyen diszkriminációt az LMBT közösség tagjaival szemben.

Miki Zohar a Likud kijelentéseire reagálva Twitteren támadta le a szerinte uszító baloldalt, mondván pártja és vezére nem engedi, hogy kárt tegyenek Izrael polgárainak szabadságában.

Sok vállalkozás azonban másképp látja a helyzetet.  A törvényjavaslatra reagálva számos vállalkozás, élükön a Discount Bankkal, kijelentette: nem nyújtunk szolgáltatást olyan vállalkozásoknak, amelyek vallás, faj, nem vagy szexuális irányultság alapján diszkriminálják az ügyfeleket.

A bank vasárnap bejelentette, hogy igazgatótanácsa elfogadta vezetőségének ajánlását, amely szerint hitelezési politikájának aktualizálása azt tükrözi, hogy a hitelező nem nyújt hitelt olyan vállalkozásnak vagy szervezetnek, amely diszkriminatív módon jár el, vagy az ügyfeleket vallás, faj, nem vagy szexuális irányultság alapján diszkriminálja.

Rothman a visszhangok ellenére párttársaival egyetemben kitart amellett, miszerint a hívő embereknek joguk van ahhoz, hogy ne sértsék vallási meggyőződésüket.

Vasárnapi megjegyzései ellenére Rothman kedden azt nyilatkozta egy angol nyelvű izraeli lapnak [TOI], hogy a törvényjavaslat nem teszi lehetővé a kisebbségek diszkriminációját.

A törvényjavaslat nem teszi lehetővé – és nem is mondtuk azt, hogy lehetővé teszi, az LMBT személyek vagy bárki más diszkriminációját – mondta Rothman, de még ugyanaznap egy Facebook-bejegyzésben már azt írta, hogy a jelenlegi diszkriminációellenes törvény számos abszurditást tartalmaz, ezért olyan törvénnyé vált, amely embereket üldöz, vagy amelyet politikai zaklatásra használnak – továbbá, hogy az általuk benyújtott törvény módosítása célja, hogy megakadályozza az emberek vagy csoportok diszkriminációját.

A Kan vasárnapi interjújában Rothman azt mondta, amennyiben egy vallásos személy számára vallási akadálya van annak, hogy valami konkrét dolgot tegyen, nem fogjuk arra kényszeríteni, hogy olyasmit tegyen, ami ellentétes a hitével.

Strock szerint a jogszabály indokolt és a közvélemény széles körű ellenállása ellenére megvédte azt: Izrael Államban – amely 2000 év száműzetés után jött létre azon zsidók érdemeiért, akik életüket adták… a Tóra betartásáért – egy hívő zsidót nem lehet arra kényszeríteni, hogy megszegje a zsidó törvényeket.

Gantz elutasítja a szélsőjobboldal azon törekvését, hogy hosszú időre távol tartsák a politikától a nyugdíjba vonuló vezérkari főnököket

Beni Gantz leköszönő védelmi miniszter kedden elutasította az Otzma Jehudit, a hadsereg nyugdíjazott magas rangú tisztviselői három éves várakozási idejének meghosszabbítására tett javaslatát, mondván az Izraeli Védelmi Erők volt vezérkari főnökei és tábornokai olyan magas rangú közéleti személyiségek, akik hozzájárulhatnak a politikai rendszerhez, és ez nem káros. Ők nem kevésbé alkalmasak, mint bárki más.

Almog Cohen (Otzma Jehudit) az úgynevezett három éves türelmi idő öt évre való meghosszabbítását javasolta, azt követően, hogy Bezalel Smotrich már kijelentette, hogy 10 évre eltiltaná a katonai tisztviselőket a politikai szerepvállalástól.

Bevett szokás, hogy a hadsereg volt vezérkari főnökei politizálnak, az elmúlt 30 év során egy kivételével valamennyi katonai vezető indult a későbbi Kneszet-választásokon: Beni Gantz, Gádi Eisenkot, Gabi Askenázi, Mose Ja’alon, Ehud Barak, Amnon Lipkin-Sahak és Saul Mofaz, legtöbben centrista vagy balközép pártok színeiben, bár Ja’alon és Mofaz a Likud frakcióban is szolgált egy ideig.

Szmotrich megjegyzései néhány órával azután kerültek elő, hogy Aviv Kochavi leköszönő vezérkari főnök megbeszélést kezdeményezett Netanjahuval a hadsereget érintő lehetséges törvényhozással kapcsolatos aggodalmak miatt.

A beszélgetés során szóba került a jogkörök Itamar Ben-Gvirre (Otzma Jehudit) történő átruházása a Júdea és Szamáriában szolgáló határrendészeti erők felett, valamint a hatáskörök Becalel Szmotrichra (Vallásos Cionizmus) történő átruházása a polgári közigazgatás és a palesztinokkal katonai összekötőként szolgáló Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) felett.

Kochavi közölte, aggasztja az a tendencia, hogy a hadseregtől megvonják a jogköröket, és a forrás szerint arra kérte Netanjahut, hogy a végső döntés meghozatala előtt vitassa meg a jogszabályokat a biztonsági szervezetekkel.

Netanjahu a beszélgetés során elmondta, hogy különbség van a koalíciós megállapodások és a jogszabályok között, és még van idő egyeztetni az ügyben.

Mire válaszul Szmotrich kijelentette, hogy aki meg akarja őrizni az egységes katonaságot, mint a nép katonaságát, a konszenzuson belül és a politikán kívül, annak olyan törvényt kell elfogadnia, amely legalább 10 éves türelmi időt ír elő a vezérkari főnökök számára.

Gantz elutasítva Szmotrich terveit:

Aki meg akarja őrizni az egységes Izraeli Védelmi Erőket nem hozna törvényt a (katonai) behívók eltörléséről, és nem osztaná fel az hadsereget alárendelt szervekre, – utalt a védelmi miniszter a bejövő koalíció ígéreteire, miszerint törvényt fogadnak el az ultraortodoxok sorozás alól való mentesítéséről.

Gantz hozzátette, hogy teljes támogatásáról biztosítja Kochavit, akinek kötelessége, hogy szakmai véleményt nyilvánítson az olyan lépések ellen, amelyek ártanak a biztonságnak és a hadsereg működésének, azzal is vádolva Szmotrichot, hogy fenyegetésekkel próbálja elhallgattatni a jelenlegi és a leendő vezérkari főnököt.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 31-én Új Kelet Live

Bennett visszatér a politikába; Netanjahu második külföldi útja Párizsba lesz; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 31-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 30-án
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 29-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 28-án
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 26-án

1 komment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .