ujkelet.live
Libanon kavar
A libanoni vezetők több aggodalmuknak adtak hangot az Egyesült Államok által közvetített megállapodási javaslattal kapcsolatban a tengeri határokról Izraellel, jelentette kedden az Al Akhbar libanoni napilap.
A Hezbollah terrorcsoporttal kapcsolatban álló lap azt állítja, hogy egyes libanoni tisztviselők elutasítják egy izraeli ellenőrzés alatt álló tengeri biztonsági sáv létrehozását, és a kettő közötti végső határt jelző bójasor elismerését nemzetközi határként, melyet Jeruzsálem 2000-ben egyoldalúan öt kilométerre helyezett az északi Ros Hanikra város partjától.
Ezenkívül Bejrút azt akarja, hogy a francia Total Energy vállalat az Izraellel folytatott együttműködésétől függetlenül működjön együtt Libanonnal, kifogásolva a kompenzációt, amelyet Izrael kap az energiavállalatoktól a Kana tengeri gázmező jogainak feladásáért cserébe. Ha Izrael nem kapja meg a kompenzációt, a Total nem fog gázkutatást végezni.
Libanon elutasítja továbbá, hogy a szárazföldi határokról szóló tárgyalásokat belefoglalják a megállapodásba, de együttműködik az ENSZ-szel, hogy meghatározza nemzetközi határait.
Az újság azt is közölte, hogy Libanon nem hajlandó hivatalos aláírási ceremóniát tartani a határ menti Naqoura városában, ahogy azt Izrael és az Egyesült Államok szeretné.
A libanoni fél szerdán nyújtja be észrevételeit a megállapodástervezettel kapcsolatban Amos Hochstein amerikai közvetítőnek.
A jelentésre reagálva Jáir Lapid miniszterelnökhöz közeli vezető tisztviselő azt mondta, hogy ,,a miniszterelnök nem fog kompromisszumot kötni Izrael biztonsági és gazdasági érdekeivel kapcsolatban”.
A forrás szerint a kormány megvárja Libanon hivatalos válaszát a legutóbbi javaslatra, mielőtt döntene arról, hogyan reagáljon.
Újabb halasztás
A Legfelsőbb Bíróság hétfőn újabb négy hónap haladékot adott a kormánynak, hogy válaszoljon egy telepespárti jogi csoport petíciójára, amely a Júdea és Szamáriában lévő Khan al-Ahmar beduin falu tervezett lerombolásával kapcsolatos.
A három bíróból álló testület 2023. február 1-jéig adott időt az államnak, hogy válaszoljon, és megmagyarázza, miért nem evakuálta még a falut, megjegyezve, hogy a jelenlegi kormány ügyvivői minőségben szolgál a november 1-jei választások előtt.
„Nincs más választásunk, mint a kérésnek – annak rendellenessége ellenére – helyt adni, és ez nagy bosszúság számunkra” – írták döntésükben a bírák.
Khan al-Ahmar több tucat beduin családnak ad otthont a Dzsahalin törzsből, akiket Izrael 1948-as megalakulása után kiutasítottak a Negevből.
Az állam azt állítja, hogy az építmények, többnyire rögtönzött viskók és sátrak, engedély nélkül épültek, és veszélyt jelentenek a falu lakóira, mert közel vannak az autópályához.
2018-ban a Legfelsőbb Bíróság megtisztította az utat a falu lebontása előtt. Fatou Bensouda, az Nemzetközi Büntetőbíróság akkori főügyésze kijelentette, hogy a lakosok kitelepítése háborús bűncselekménynek minősülhet, és szükség esetén nem habozik intézkedni.
A petíciót a Regavim jobboldali civil szervezet nyújtotta be, és kérte, hogy a kormány határozza meg a falu kiürítésének időpontját, és a bíróság három évvel ezelőtt jóváhagyta.
EU-Izrael Társulási Tanács
Az EU-Izrael Társulási Tanács, az európai külügyminiszterek és izraeli kollégáik közötti nagy horderejű találkozóra hétfőn került sor.
A Társulási Tanács legutóbbi ülése 2012-ben volt. Egy évvel később Izrael úgy döntött, hogy lemondja a találkozót, tiltakozásul az EU azon irányelvei ellen, amelyek szerint az Izraellel kötött megállapodásokban különbséget kell tenni Izrael és a telepek között.
2013 óta számos kísérlet történt az Izraellel folytatott magas szintű éves politikai párbeszéd újra összehívására, de több uniós ország ellenezte és megakasztotta a lépést az Izrael és a palesztinok közötti békefolyamat patthelyzete közepette.
Jáir Lapid miniszterelnök, aki a Társulási Tanács üléséhez ZOOM-on keresztül csatlakozott, üdvözölte a tárgyalások megújítását.
„Az első cél, amit Borrell főképviselővel, Várhelyi biztossal és az összes külügyminiszterrel közösen kitűztem, a Társulási Tanács újbóli összehívása volt” – mondta. ,,Ez az a fórum, amely lehetővé teszi számunkra, hogy előmozdítsuk a gazdasági kapcsolatokat Izrael és az EU között, és megerősítsük a megélhetési költségek csökkentéséért folytatott küzdelmet Izraelben és Európában egyaránt.”
Lapid megjegyezte továbbá: ,,Ez a Tanács több mint egy évtizede nem ült össze – rossz okokból. Az a tény, hogy most összehívjuk, orvosol egy történelmi hibát.”
Lapid emlékeztetett, hogy ismételten kifejezte elkötelezettségét a kétállami-megoldás mellett az Egyesült Nemzetek Közgyűléséhez intézett beszédében, ,,de a palesztinoknak véget kell vetniük a terrorizmusnak és az uszításnak. Izrael olyan békét akar, amely biztonsághoz vezet, nem pedig olyan békét, amely destabilizálja a Közel-Keletet”.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Izraelnek nézeteltérései vannak a részt vevő európai államokkal, bár vannak közös céljaik.
,,Bár nem értünk egyet a JCPOA-val kapcsolatban” – mondta az iráni nukleáris megállapodásra utalva -, ,,mindannyian egyetértünk abban, hogy mindent meg kell tenni annak megakadályozása érdekében, hogy Irán nukleáris állammá váljon. Mindannyian egységes állásponton vagyunk arra irányuló vágyunkban, hogy az ukrajnai háború véget érjen, és vágyunkban, hogy területi integritása helyreálljon.”
,,Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy ki kell állnunk, és meg kell védenünk a szólásszabadságot, a vallásszabadságot és a sajtószabadságot szerte a világon” – mondta. ,,És mindannyian elkötelezettek vagyunk a diszkrimináció elleni küzdelem mellett. Európában ismét erősödik az antiszemitizmus. Üdvözöljük az EU stratégiáját az ellene való küzdelemre, és most pedig végre kell hajtani ezt a tervet.”
A találkozók újrakezdése ellenére az Európai Unió elítélte Izrael magatartását Júdea és Szamáriában.
A miniszterek kifejezetten bírálták a ,,kilakoltatásokat, kényszeráthelyezéseket”, valamint ,,az Európai Unió által finanszírozott projektek lebontását, házak elkobzását, amelyek veszélyeztetik a kétállami-megoldás életképességét”.
Izrael 1995-ben írta alá a társulási megállapodást az EU-val, rögzítve a felek közötti együttműködést és tartalmazta az izraeli külügyminiszter és az összes EU-tagállam külügyminisztere közötti éves találkozót, hogy megvizsgálják a kapcsolatok helyzetét és döntéseket hozzanak az azt elősegítő intézkedésekről.
Szlichot a Siratófalnál
Tízezrek keresték fel a Siratófalat hétfőn éjszaka a kedd este kezdődő jom kippur ünnep előtti utolsó bűnbánati „szlichot” imára.
A bűnbánó és könyörgő imák litániája az engesztelés napját megelőző időszakban minden éjjel elhangzik. A szefárd zsidók egy hónappal a ros hásáná előtt szavalják, míg az askenázi zsidók a ros hásánát megelőző szombat estétől kezdik.
A szent helyet kezelő Western Wall Heritage Foundation szerint a zarándokok több mint 1 millió alkalommal tettek látogatást a Siratófalnál ebben a hathetes időszakban.
A hétfő esti ceremóniát egy hivatásos kántor vezette. Izrael két főrabbija – David Lau askenázi rabbi és Jichák Joszef szefárd rabbi –, valamint Mose Lion jeruzsálemi polgármester és Smuel Rabinovitch, a Siratófal rabbija is jelen voltak.
