Vezető izraeli tisztviselők: A hadműveletet követően diplomáciai lehetőség nyílt a foglyok és az eltűntek ügyének rendezésére

0
Jáir Lapid miniszterelnök helyzetértékelést tart a védelmi szervezetek vezetőivel 2022. augusztus 6. Fotó: GPO

ujkelet.live

A hadművelet diplomáciai lehetőséget kínált a Gázában lévő izraeli fogvatartottak és eltűntek problémájának megoldására, közölték vezető izraeli tisztviselők hétfőn reggel, jelentette a Walla híroldal.

,,Határozottan tisztában vagyunk azzal, hogy az utóhatásokban lehetőség van” – hangoztatták egy sajtótájékoztatón. ,,Nem akarjuk elszalasztani. Foglyul ejtett és eltűnt személyekkel kapcsolatos szituáció kellős közepén vagyunk, és a Hamász legutóbbi kijelentései a témában olyan dolgok, amelyeket más irányba is szeretnénk hasznosítani. Ez nagyon komplex, de szeretnénk előre vinni a jelenlegi helyzetet, és nem megelégedni csak a csenddel a Palesztin Iszlám Dzsiháddal.”

,,A foglyok ügye előkelő helyen áll Jáir Lapid miniszterelnök prioritási listáján” – tették hozzá. „Azon dolgozunk, hogy minden lehetőséget kimerítsünk, hogy ezt az ügyet humanitárius eseményként rendezzük. A Hamásztól elmúlt hetekben érkező jelzéseket, vették” – mondta egy tisztviselő.

Izrael úgy véli, a Hamász terrorszervezet két izraeli állampolgárt tart fogva, akik feltételehetően életben vannak – Avera Mengisztut és Hisam al-Szajedet. A 2014-es háború során elesett Oron Saul és Hadar Goldin izraeli katonák maradványai szintén a terrorszervezet birtokában vannak.

A magas rangú tisztviselők azt mondták, hogy Izrael tisztában volt azzal, hogy a Palesztin Iszlám Dzsihád szamáriai vezetője, Basszám Szaadi múlt hétfői letartóztatása Dzseninben (Palesztin Hatóság területe) fokozni fogja a feszültséget, arra azonban nem számítottak, hogy ez a szikra ilyen súlyos eszkalációt válthat ki.

,,A Palesztin Iszlám Dzsiháddal az eszkaláció két hete kezdődött. A kiiktatott két regionális parancsnok [Tajszir Dzsabari és Khaled Manszúr] már korábban is végrehajtott támadásokat. A miniszterelnök és a védelmi miniszter által meghatározott cél az eszkaláció megelőzése és a feszültség csökkentése volt.”

A tisztségviselők szerint a tűzszünethez vezető folyamatok már a hadművelet előtt elkezdődtek – amikor Izrael közvetítőkön keresztül próbálta elérni, hogy a Palesztin Iszlám Dzsihád állítsa le a bosszútámadása végrehajtását –, ami sikertelen volt.

„Rájöttünk, hogy nem szándékoznak meghátrálni anélkül, hogy jelentős lépést tennének ellenünk, és lehetetlen az övezettel határos területet továbbra is zárva tartani, ezért elindítottuk az akciót. Kezdettől fogva a Palesztin Iszlám Dzsihádra akartunk összpontosítani.”

A hadművelet során Izrael Egyiptomhoz és Katarhoz fordult, és tájékoztatta az amerikaiakat a részletekről. „Nemzetközi támogatás terén ez bevált” – mondták.

,,Fontos volt a miniszterelnök úrnak, hogy a világ megértse, miért indítottuk el ezt a műveletet. Ez az átláthatóság hasznos volt. A fegyverszüneti tárgyalások szombaton kezdődtek. Az a tény, hogy a Palesztin Iszlám Dzsihád vezetője [Zajed Nahala] Teheránban tartózkodott, megnehezítette a szervezet beleegyezését a tűzszünetbe. Az egyiptomi közvetítés intenzív volt, és nagyon szoros volt velük a kapcsolat. Szombat este humanitárius tűzszünetet javasoltak, de vasárnap reggel, a Jeruzsálemre irányított rakétázás után úgy döntöttek, hogy teljes és nem pedig humanitárius tűzszünet a cél. Néhány órával tovább tartott, mint szerettük volna. Már délután úgy gondoltuk, hogy lehetséges, de még néhány órára szükség volt.”

A magas rangú tisztviselők hozzátették, hogy a döntéshozatalnál fontos szerepe volt annak megértése, hogy a Hamász nem érdekelt az eszkalációban.

„Ez a művelet nem hasonlít a Baha Abu al-Ata kiiktatását célzó művelethez[2019. november], mert ezúttal nagy bizonyossággal tudtuk, hogy a Hamász ki akar belőle maradni. Nem teljesítették felelősségüket, hogy megakadályozzák a harcok fordulóját, és ezt megjegyeztük. Örülünk, hogy nem csatlakoztak a harcokhoz, és nem terjesztették ki a kampányt, de az eszkaláció megelőzése iránti felelősség teljesítését elvárjuk azoktól, akik azt állítják, hogy az övezet irányítói.”

A tisztviselők azt is hozzátették, hogy a hírekkel ellentétben Izrael nem járult hozzá a konfrontációt kirobbantó két fogoly szabadon bocsátásához.

,,Az egyiptomiak kérték, és mi pedig elősegítjük a párbeszédet. Biztosak akarnak lenni abban, hogy a két fogvatartott rendben van. Ez egy kényes kérdés, és beszélni fogunk róla az egyiptomiakkal. Mindenesetre nem vállaltuk, hogy szabadon engedjük őket.”

A Palesztin Iszlám Dzsihád Basszem Szaadi és az adminisztratív fogságban tartott, Khalil Awawda – egy Hebronhoz közeli falu lakosa és a terrorszervezet aktivistája, továbbá több mint 140 napja éhségsztrájkot folytat – szabadon bocsátását akarja.

Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én Új Kelet Live

Jichák Herzog elnök köszöntője Ros Hásáná alkalmából
  1. Új Kelet Live külön kiadás 2022. szeptember 25-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 22-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 21-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei szeptember 20-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .