A Hamász szerint a Palesztin Hatóság segítséget nyújtott Izraelnek Baha Abu al-Ata megöléséhez

0
A Palesztin Iszlàm Dzsihád vezető parancsnoka, Baha Abu Al-Ata tartózkodádi helye Gázavárosban, az izraeli légicsapás után 2019. november 12. Fotó: MAHMUD HAMS / AFP)

ujkelet.live

A Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet vasárnap kiadott nyilatkozata azzal vádolta a Palesztin Hatóságot, hogy információt továbbított Izraelnek, ezzel segítséget nyútjva Baha Abu al-Ata vezető Palesztin Iszlám Dzsihád parancsnok likvidálásához.

A Hamász belügyminisztériuma kijelentette, hogy letartóztatott egy hírszerző sejtet, amely információkat gyűjtött a terrorista vezetőről, akinek cèlzott kiiktatása november 12-én kétnapos intenzív harcokat robbantott ki Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád közöt.

A Mahmúd Abbász Fatah pártja hamisnak nevezte az állítást.

A Hamász nyilatkozata szerint a Palesztin Hatóság sejtje Shaaban Abdullah Algharbawitól kapta a parancsokat, aki a Palesztin Hatóság Gázai övezetben folytatott hírszerzéséért felelős. Algharbawi székhelye Rámalláh-ban van, de a Hamász azt állítja, hogy az emberei az övezetben az irányítása mellett információkat gyűjtenek a Palesztin Hatóság nevében. A nyilatkozat hozzátette, hogy Algharbawi az összegyűjtött információkat közvetlenül az izraeli hírszerző tisztviselőknek továbbította.

A Hamász szerint a hírszerző sejt hónapokon át figyelte Atát, követve a mozgását és tartózkodási helyét egészen a légicsapásig, ami megölte.

A nyilatkozat megjegyzi, hogy noha Izrael a közvetlen felelős Ata haláláért, az Algharbawi sejtje által nyújtott információk jelentősen hozzájárultak a művelethez. A Hamász továbbá azt állította, hogy a nyomozás olyan anyagokat és bizonyítékokat tárt fel, amelyek igazolják a Palesztin Hatóság részvételét a támadásban.

A Hamász és a Palesztin Hatóság

A paleszinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).

Abbász egyébként 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 14. évében jár.

A Hamászt időközben nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.

Izrael a blokáddal akadályozza meg, hogy a terrorszervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe kerülnek ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják a biztonsági kockázat elhárítását követően.

Egyiptom pedig az év nagy részében zárva tartja közös határát Gázával.

A Gázai övezet munkanélküliségi rátája jelenleg 52,1%. Minden második felnőtt munkanélküli. A fiatal, képzett lakosság körében ez még súlyosabb, 70% körüli.

A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint.

A legutóbbi megbékélési kísérletek részeként a Hamász és a Fatah 2017. október 12-én egyiptomi közvetítéssel megállapodást kötött arról, hogy a terrorszervezet 2017. december 1-ig átadja a Gázai övezet irányítását a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóságnak, és megtárgyalják az egységkormány alakításának feltételeit is.

Ezek megvalósítása azonban nem történt meg.

A nézeteltérés kulcskérdései a gázai közalkalmazottak sorsa és az övezet biztonsági ellenőrzése.

A felek egymást okolják a megbékélési erőfeszítések kudarcáért.

Baha Abu Al-Ata

Az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak biztonsági szolgálat együttműködésének keretében az izraeli légierő november 12-én hajnali 4 óra körül irányított lövedéket lőtt ki Gázaváros Shejaiya részén egy épületre, ahol Baha Abu al-Ata tartózkodott, megölve a terrorista parancsnokot és feleségét.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök az aznap tartott sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az Izraeli Védelmi Erők hónapok óta tervezte Baha Abu al-Ata likvidálását. A miniszterelnök tíz nappal ezelőtt (akkor még a védelmi miniszteri posztot is betöltötte) hagyta jóvá az akciót, de a hadsereg tanácsát követve kivárta a legkedvezőbb alkalmat a parancs élesítésére.

Netanjahu elmondása szerint a megölt terrorista parancsnok egy „ketyegő időzített bomba volt. Ez a terrorista több száz rakétát lőtt (ránk) és további támadásokat tervezett.”

A miniszterelnök után felszólaló Aviv Kochavi vezérkari főnök kijelentette, „Ő volt az az ember (al-Ata), aki mindenképpen szabotálni akarta a Hamász lenyugtatására irányuló próbálkozásainkat. Élő ketyegő bomba volt, és állandóan további támadásokat tervezett. Ő volt a felelős az elmúlt évben elkövetett rakétatámadások többségéért.

Kochavi végezetül azt is hozzátette, hogy al-Ata tulajdonképpen a Palesztin Iszlám Dzsihád vezető parancsnokaként egy személyben “az az ember, aki aláásta Izrael déli részén a nyugalmat”.

Ata likvidálása végül 48 órás harcokat eredményezett, melyek során mintegy 450 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Izraelre. A Vaskupola kb. 90 százalékos sikerrel működött, több tucat lakott területre tartó lövedéket elfogva. A rakéták mintegy 60 százaléka nyílt területen landolt.

Egyiptomi és palesztin tisztviselők november 14-én kora hajnalban bejelentették, hogy Egyiptom közvetítésével tűzszünet lépett életbe helyi idő szerint hajnali 5:30-kor Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet között.

A tűzszünet ellenére a rakétatámadások nem szűntek meg teljesen.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .