Izrael attól tart, hogy Okninék letartóztatása Törökországban politikai okokból történt

ujkelet.live

Vezető izraeli tisztviselők szombat este azt nyilatkozták, hogy Jeruzsálemben egyre nagyobb a félelem, hogy az izraeli pár letartóztatásának ügye Törökországban politikai hátterű, és nem csupán konzuli incidens. Azt mondják azonban, hogy Izrael egyelőre nem kapott magyarázatot a török hatóságoktól az üggyel kapcsolatban.

A tisztségviselők szerint a Külügyminisztérium továbbra is abban reménykedik, hogy az incidenst konzuli szinten is meg lehet oldani anélkül, hogy politikai szereplőket kellene bevonni az ügybe, ,,de a helyzet pillanatnyilag nem fest jól” – mondta egy izraeli illetékes a Walla híroldalnak.

Egyelőre nem világos, hogy szigorúan jogi ügyről van szó, vagy Ankara szándékában áll az ügyet fegyverként használni egy diplomáciai vitához.

A pár, Natali és Mordi Oknin Modi’inból, fogvatartását 20 nappal meghosszabbították pénteken.

A döntés meglepte az izraeli tisztségviselőket, akik azt feltételezték, hogy a bíróság a pénteki tárgyaláson elrendeli azonnali kitoloncolásukat az országból.

A török hatóságok azért vették őrizetbe őket, mert lefényképezték Recep Tayyip Erdogan elnök isztambuli palotáját és a képet megosztották a család Whatsapp csoportjában. A pár és családjuk kitart amellett, hogy nem tudták, hogy ez illegális.

A török ügyészek pénteken azt mondták a bíróságnak, hogy a házaspárt kémkedéssel gyanúsítják, és azt állították, hogy nemcsak Erdogan palotáját fényképezték le, hanem a szomszédos biztonsági ellenőrző pontokat és kamerákat is majd elküldték a képeket egy harmadik félnek.

Ügyvédjük, Nir Jaszlovitzh pedig azt mondta, hogy a török államügyészség kémkedés vádjával kíván vádat emelni ellenük.

Az események láncolatát vizsgáló állami tisztviselőknek a hétvégén nehezen sikerült megfejteni, hogy a letartóztatást török nemzeti érdekek motiválták-e. A török tisztviselők nem követeltek semmit a pár szabadon bocsátásáért, és a letartóztatást sem arra használták, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre. Ezenkívül Törökország alig adott tájékoztatást a letartóztatás meghosszabbításáról szóló határozathoz vezető vizsgálat eredményeiről.

Izraeli források azt is gyanítják, hogy a letartóztatás oka az, hogy a török biztonsági intézmény egyre gyanakvóbb az izraeli kémkedés miatt, miután a múlt hónapban elfogtak tizenöt állítólagos Moszad-ügynököt, akik több mint egy évig dolgoztak az országban öt különböző sejtben.

A török média közzétette a 15 őrizetbe vett, állítólagos Moszad-operatív fényképét

,,Természetes, hogy minden olyan panasz, amely Erdogan elleni török földön történő kémkedés gyanújával kapcsolatos, intenzív nyomozáshoz vezet. Itt azonban két szerencsétlen turista pechjéről van szó, akik olyan helyszínt fényképeztek le, amelyről nem tudták, hogy tilos. Mivel a nyomozás bizalmas, nehéz megtudni, hogy mivel járt, és miért nem utasították el még a vádakat” – mondta egy izraeli tisztviselő.

A Walla szerint magas rangú izraeli tisztviselők megjegyezték, hogy az izraeli pár ügyében a pénteki bírósági tárgyaláson nem a török rendőrség képviselői kérték az őrizet meghosszabbítását. Szerintük a kérés más török biztonsági tisztviselőktől érkezett. Ez pedig annak a jele lehet, hogy politikai indíttatás áll az őrizet meghosszabbítása mögött.

A török média szerint a pár „politikai és katonai kémkedés” vádjával szembesülhet.

Szokatlan lépésként Jichák Herzog elnök és Jáir Lapid külügyminiszter a hétvégén kiadott egy nyilatkozatot, amelyben hivatalosan kijelentették, hogy a házaspár egyetlen izraeli biztonsági ügynökségnek sem dolgozik. Lapid közölte, hogy kapcsolatban áll a családdal, és minisztériuma sürgős kérést nyújtott be a házaspár meglátogatására.

Naftali Bennett miniszterelnök szombaton beszélt a házaspár családjával, és tájékoztatta őket Izrael azon erőfeszítéseiről, hogy hazahozzák őket, és mielőbb megoldást találjanak.

Mindeközben a pár családja adománygyűjtő kampányt indított a közelgő jogi csata költségeinek fedezésére.

Bár nem jelentettek be tárgyalásokat Natali és Mordi Oknin szabadon bocsátásáról, a Haaretz által megkérdezett szakértő szerint a tárgyalások valószínűleg három külön csatornán keresztül mennek majd. Az első Herzog elnök, aki már beszélt a házaspár családjával.

Herzog Erdogannal való kapcsolata miatt közvetlen kapcsolattartóként használható a válság megoldásában. A török elnök júniusi beiktatása után felhívta Herzogot, hogy gratuláljon, és az izraeli-török kapcsolat erősítéséről tárgyaltak a hosszú ideig tartó feszültség után.

A második csatorna a Külügyminisztérium, amely folyamatosan kommunikál különböző beosztású török tisztviselőkkel, és csökkentheti a feszültséget. Egy másik csatorna a Védelmi Minisztérium, amelynek képviselői szoros kapcsolatban állnak török kollégáikkal.

Izraelnek és Törökországnak 1949 óta vannak diplomáciai kapcsolatai, de a kapcsolatok az elmúlt 15 évben megkoptak, Erdogan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) térnyerése és Izraellel szembeni megnyilvánulásai miatt, beleértve Izrael nácikkal való összehasonlítását. Ez különösen hangsúlyosvá vált a 2008 végi és 2009 eleji első gázai háború után.

Az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok évekre felfüggesztésre kerültek miután 2010. május 31.-én az izraeli haditengerészet katonái feltartóztatták a Mavi Marmara nevű török hajót, amely „békeaktivistákat” és segélyt szállított volna a Gázai övezetbe. Izrael ellenezte az akciót és felajánlotta, hogy az asdodi kikötőben ellenőrzi a szállítmányt, utána továbbítja azt a címzettnek. Miután az ajánlat süket fülekre talált és a hajó folytatta volna útját Gáza felé, az izraeli katonák rajtaütöttek a török hajón. A bizonyítékok alátámasztják, hogy amikor az izraeli haditengerészet kommandósai a török hajó fedélzetére léptek, a hajón lévő aktivisták már vártak rájuk és megtámadták őket. Viszonzásul a kommandósok tüzet nyitottak és megöltek tíz embert. A harcban tíz izraeli katona is megsérült. A felek közötti 2016-os megbékélés részeként Izrael belement, hogy 21 millió dollár kártérítést fizet a tíz halott családjának.

Törökország és Izrael az elmúlt évtizedben számos alkalommal kiutasította a nagyköveteket.

Az utolsó ilyen eset 2018-ban volt, miután Ankara kifogásolta, hogy az Egyesült Államok a nagykövetségét Jeruzsálembe kívánja költöztetni. A feszültség tovább fokozódott a gázai határ mentén zajló erőszakos összecsapások idején.

Hírszerzés

Az izraeli 12-es csatorna 3 évvel ezelőtt közölt riportja arról számolt be, hogy izraeli hírszerző ügynökségek helyi hatóságoknak átnyújtott kulcsfontosságú információinak köszönhetően három év alatt 20 országban mintegy 50 terrortámadást sikerült meghiúsítani.

A riport szerint a Moszad és a katonai hírszerzés segítségével megakadályozott támadások többsége mögött az ISIS és Irán álltak.

A tervezett támadásokból 12 Törökországot célozta.

A riport szerint az információ átadás még a diplomáciai kapcsolatok szünetelése alatt is folytatódott.

Edogan az ENSZ-ben

Erdogan 2019 szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén felszólalva Izrael határain elmélkedett és megismételte álláspontját, hogy az izraeli-palesztin konfliktus lezárásának egyetlen módja a kétállami-megoldásban rejlik, az 1967-es határok szerint, egy független Palesztin Állam létrehozásával Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

Négy térképpel illusztrálva Erdogan úgy állította be, mintha 1947 előtt létezett volna egy Palesztin Állam, nem foglalkozva a ténnyel, hogy a terület valójában brit ellenőrzés alatt állt, azt megelőzően pedig az Oszmán Birodalom része volt. Nem foglalkozott továbbá azzal sem, hogy 1947 és 1967 között a jordánokhoz tartozott Júdea és Szamária (Ciszjordánia), ideértve Kelet-Jeruzsálemet is.

„Hol vannak Izrael Állam határai? Az 1947-es határok, az 1967-es határok, vagy van még egy határ, amelyről tudnunk kéne?” kérdezte Erdogan, Benjamin Netanjahu miniszterelnök azon tervére utalva, hogy kiterjesztené az izraeli szuverenitást a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő zsidó közösségekre.

„Nagyon kíváncsi vagyok, mi a helyzet ezzel az Izraelt ábrázoló térképpel. Hol van Izrael? Hol kezdődik és ér véget Izrael földje? Nézzék meg ezt a térképet: hol volt Izrael 1947-ben, és hol van Izrael most, különösen az 1949 és 1967 közötti időszakban.”

Normalizáció

Ankara kritizálta Izrael és négy muszlim ország (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó) közelmúltbeli, az Egyesült Államok által közvetített normalizációs folyamatait is. Bár Törökországnak diplomáciai kapcsolatai vannak Izraellel, azzal fenyegetett, hogy megszakítja a kapcsolatokat az Egyesült Arab Emírségekkel, miután Abu-Dzabi normalizálta a kapcsolatait Jeruzsálemmel.

Hamász

A Times tavaly októberi riportja nyugati hírszerző szolgálatok információira hivatkozva azt állította, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet titkos központot hozott létre Törökországban kiberhadviselés és elhárítási műveletek végzéséhez.

A török fővárosban, Isztambulban található központot körülbelül három évvel ezelőtt hozták létre, és nyugati hírszerzési források szerint el vannak szeparálva a Hamász hivatalos irodáitól a városban, amelyek elsősorban koordinációval és finanszírozással foglalkoznak. Az egységet a Hamász gázai katonai vezetése irányítja, a török kormány tudta nélkül.

Egy izraeli diplomata augusztusban megerősítette, hogy Törökország állampolgárságot biztosít a Hamász terrorszervezet tucatnyi tagjának.

Erdogan tavaly augusztus 22-én találkozott egy Hamász delegációval, köztük a terrorszervezet politikai szárnyának vezetőjével, Ismail Haniyehvel és helyettesével, Saleh al-Arourival. Az Egyesült Államok korábban 5 millió dollárt ajánlott Arouri tartózkodási helyére vonatkozó információkért.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szigorúan elítélte a találkozót, de a török külügyminisztérium elutasította a kritikát, azzal vádolva Washingtont, hogy „Izrael érdekeit szolgálja”.

Erdogan és Netanjahu

Erdogan viszonya a tizenkét év után júliusban miniszterelnöki posztját elveszítő Benjamin Netanjahuval híresen rossz volt. A török elnök nevezte már az izraeli miniszerelnököt “terroristának” és “tolvajnak” is, tavaly márciusban egy választási rendezvényen pedig lezsarnokozta, „aki 7 éves gyerekeket mészárol le.”

Netanjahu Twitteren reagált visszadobva a labdát, lediktátorozva a török elnököt, aki politikai ellenfeleit börtönbe zárja, népirtást követ el a kurdok ellen, és elfoglalta Észak – Ciprust. „Erdogan jobb, ha nem avatkozik bele Izrael 3000 éves fővárosának ügyeibe. A török elnök tanulhatna tőlünk, hogyan kell tisztelni minden vallást és védeni az emberi jogokat.”

Az izraeli külügy 2019 szeptemberben a török Anadolu ügynökséget idézve arról számolt be, hogy Erdogan az amerikai muszlim vezetőknek azt mondta, „amikor a zsidók nácik általi meggyilkolására tekintünk, ugyanezen szemszögből nézzük a mészárlást a Gázai övezetben”.

Netanjahu videóüzenetben reagált, mondván, a török elnök folyamatosan hazudik.

„Aki nem hagyja abba a hazudozást, aki gyilkolja a kurdokat, és tagadja az örmény mészárlást, annak nem szabadna kioktatnia Izraelt. Hagyd abba a hazudozást, Erdogan.”

Erdogan békülne?

Erdogan decemberben nyilvánosan kijelentette, hogy javítani akar az országa és Izrael közötti kapcsolatokon, de a palesztinokkal szemben folytatott politikáját továbbra is „elfogadhatatlannak” tartja.

„A palesztinai politika egy határvonal számunkra. Elfogadhatatlannak tartjuk Izrael palesztin politikáját; az ott végrehajtott irgalmatlan cselekedeteik elfogadhatatlanok”- mondta Erdogan az újságíróknak Isztambulban.

Erdogan arra is utalt, hogy részben az azóta leváltott Benjamin Netanjahu vezetése a hibás a két ország közötti megromlott kapcsolatokért. Ankara egyébként korábban azt javasolta az izraelieknek, hogy válasszanak más vezetőt.

Az izraeli tisztviselők akkoriban úgy gondolták, hogy Erdogan új hangvétele közvetlenül kapcsolódik Joe Biden amerikai elnök beiktatásához. Erdogan aggódott amiatt, hogy Biden – aki anno „autokratának” nevezte a török vezetőt – keményen fel fog lépni Törökországgal szemben, és az Izraellel ápolt kapcsolatok felmelegítésével pontokat szerezhet az új amerikai elnöknél.