ujkelet.live
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken egy fél órás videohívással ünnepelte az Ábrahám-egyezmény aláírásának első évfordulóját, mely során senki sem említette a megállapodást megvalósító Donald Trumpot vagy Benjamin Netanjahut.
Az eseményen részt vettek a tagállamok képviselői: Jáir Lapid izraeli külügyminiszter, marokkói kollégája, Nasszer Bourita, az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterének diplomáciai tanácsadója, Anwar Gargas és Bahrein amerikai nagykövete, Abdulla Al-Khalifa.
Hiányzott azonban a ,,klub” negyedik tagja, Szudán.
Blinken közölte, hogy a Biden-kormány, Izrael és a régió más országai „továbbra is az előző kormányzat sikeres erőfeszítéseire építenek a normalizáció folytatása érdekében”. Ezen felül az Egyesült Államok „segíteni fogja Izrael erősödő kapcsolatainak előmozdítását” a megállapodások jelenlegi aláíróival, valamint újakkal.
Lapid egyetértett abban, hogy „az Ábrahám-egyezmény klub nyitott az új tagok előtt”, és az aláírók remélik, hogy más országok is csatlakoznak „az együttműködés és barátság új korszakához”.
A COVID-19 megmutatta, hogy „nincs olyan, hogy helyi problémák vagy kihívások-minden kihívás globális”-mondta Lapid, hozzátéve, hogy mint ahogy a világ foglalkozott a koronavírussal, más kérdésekkel is foglalkoznia kell, beleértve a gazdaságot is, miközben „új diskurzust hoz létre a régióban”.
Blinken rámutatott, hogy Bahrein és Izrael voltak „az első országok, amelyek kölcsönösen elismerték egymás digitális COVID-19 vakcinaútleveleit”, mentesítve a látogatókat a karantén alól. A COVID ellenére „az egyezmények aláírását követő első négy és fél hónapban több mint 130000 izraeli látogatott el az Egyesült Arab Emírségekbe”.
Blinken megemlítette továbbá, hogy a közelmúltban megnyílt az izraeli nagykövetség Abu Dzabiban, és Bahrein első izraeli nagykövete a héten nyújtotta át megbízólevelét Jichák Herzog elnöknek.
A palesztin kérdés kapcsán Lapid felszólította a különböző országokat, hogy segítsék Izraelt a Gáza újjáépítésére irányuló „gazdaság biztonságért” tervének előmozdításában.
Lapid múlt vasárnap új javaslatot terjesztett elő a Gázai övezet fejlesztésére, mondván, hogy Izrael politikája azóta, hogy 2005-ben kivonult a part menti enklávéból, amely a mozgás és a kereskedelem korlátozását is magában foglalja, nem volt hatékony a Hamász és más fegyveres csoportok támadásainak megakadályozásában.
Lapid a herzliyai Reichman Egyetemen tartott konferenciáján beszélve „gazdaságot biztonságért cserébe” szólított, amely „stabilitást teremtene a határ mindkét oldalán” egy kétlépcsős tervben, amely egyáltalán nem új, de még nem hajtották végre.
Lapid megjegyezte, hogy Naftali Bennett miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter is támogatja álláspontját, de hangsúlyozta, hogy ez nem hivatalos kormányzati terv.
,,A békefolyamat újraindítása alapvető fontosságú. Marokkó úgy véli, hogy a kétállami-megoldásnak nincs más alternatívája”-mondta Bourita marokkói külügyminiszter, hozzátéve, Izraelnek meg kell őriznie Jeruzsálemet, mint ,,az emberiség közös örökségét, mint a három monoteista vallás követői békés együttélésének szimbólumát”.
Míg Gargas megjegyezte: ,,Úgy érezzük, hogy az Ábrahám-egyezmények lehetővé teszik számunkra, hogy segítsünk a békefolyamat előmozdítását, ami ahhoz vezet, amit mindannyian egy kétállami-megoldás végső céljának tekintünk. Ez természetesen a palesztinok és az izraeliek dolga lesz. De azt hiszem, mindannyian konstruktívabbak lehetünk, ha bizalmi hálózatot építünk.”
Lapid múlt hónapban egyértelműen kijelentette, nem lehet véglegesíteni egy megállapodást az izraeli-palesztin konfliktus kétállami-megoldására abban az időszakban, amikor a kormányt Naftali Bennett miniszterelnök vezeti.
Izrael 2020. szeptember 15-én a Fehér Házban aláírt egy normalizációs megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel. Marokkó és Szudán később csatlakozott az egyezményekhez, szintén a Trump-kormány közvetítésével. A megállapodások magukban foglalják az együttműködést a különböző polgári területeken, valamint diplomáciai képviseletek nyitását a különböző államokban.
Forrás: Haaretz
