ujkelet.live
Jáir Lapid külügyminiszter (Jes Atid) az Allenby-híd határátkelőn találkozott jordán kollégájával, Ajman Szafadival. Ez volt az első találkozásuk mióta az új izraeli kormányt június 13-án beiktatták.
Lapid Twitteren közölte, hogy megállapodtak abban, hogy együttműködnek a víz és a kereskedelem területén, valamint különféle egyéb nem részletezett kérdésben.
Ennek értelmében Jordánia Júdea és Szamáriába irányuló exportpotenciálja évi mintegy 160 millió dollárról évi 700 millió dollárra nő. Ezenfelül Izrael további 50 millió köbméter vízzel látja el Jordániát, összhangban Naftali Bennett miniszterelnök döntésével.
,,A Jordán Királyság szomszéd és fontos partnere Izrael Államnak. A külügyminisztérium továbbra is folyamatos párbeszédet folytat a kapcsolatok megőrzése és megerősítése érdekében. Kiterjesztjük a gazdasági együttműködést mindkét ország jóléte érdekében” – írta Lapid.
Szafadi jordán külügyminiszter ugyanakkor közölte Lapiddal, hogy a palesztin családok kilakoltatása Kelet-Jeruzsálem Seich Dzsarrach negyedéből háborús bűncselekménynek minősül – áll a jordán külügyminisztérium közleményében.
Májusban a gázai terrorszervezetekkel kirobbant, 11 napig tartó harcok egyik mozgatórugója volt a kilakoltatás ügye.
A békeszerződés szerint Izrael rendszeresen szállít a Jordán folyóból kiszivattyúzott vizből Jordániának. Jordánia gyakran további mennyiséget kér szárazság esetén. Izrael többnyire minden probléma nélkül elfogadja ezeket a kéréseket.
Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök azonban márciusban nem egyezett bele azonnal – állítólag megtorlásul, amiért Jordania nem volt hajlandó jóváhagyni számára, hogy Ammanon át Abu Dzabiba repüljön.
Az ügy előzménye, hogy a jordán trónörökös az utolsó pillanatban törölte jeruzsálemi látogatását az izraeli biztonsági korlátozások miatt.
Noha Izrael és Jordánia 1994-ben békeszerződést írt alá, a két ország időnként feszült viszonyba kerül, különös tekintettel a Templom-hegy miatt.
Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.
A két fél közötti diplomácia krízis mögött egy komplex jordán belpolitikai helyzet áll. A lakosság fele palesztin – több mint 2 millió menekültről van szó – a Muszlim Testvériség aktív, és a parlamentben és a nép körében is ellenséges a hangulat Izraellel szemben.
II. Abdullah jordán király nem szívlelte Netanjahut, aki 2014-ben és 2018-ban tett hivatalos látogatást Ammanban. A két fél nem tartotta egymással a kapcsolatot, és a két ország közötti rejtett kapcsolatok többnyire a Moszadon keresztül zajlottak.
