A színfalak mögött: Biden 8 telefonhívása a tűzszünet előtt

3

ujkelet.live

Mielőtt a Gázai övezet terrorszervezeteivel folytatott 11 napos harc fegyverszünettel zárult volna, Joe Biden amerikai elnök hat telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, egyet Abdel Fattah al-Szíszi egyiptomi elnökkel valamint a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal.

Barak Ravid, a Walla és az Axios riportere három amerikai és izraeli forrástól, akik mélyen belefolytak a diplomáciai folyamatokba és névtelenül kívántak maradni, értesült ezeknek a telefonhívásoknak a belső történetéről, Biden elnök stratégiájáról és a tűzszünethez vezető útról.

A vihar előtt
A figyelmeztetések április végén kezdődtek.

Washingtoni tisztviselők és szakértők figyelmeztették a Fehér Házat, hogy a palesztin parlamenti választások elhalasztása, a palesztin családok kilakoltatásának fenyegetésével együtt Kelet-Jeruzsálem Seich Dzsarrah negyedében, új krízist vetíthet előre.
Eleinte a Fehér Ház nem vette különösebben komolyan a figyelmeztetéseket. Az izraeli-palesztin konfliktus alacsony prioritású maradt.

Ezután következett az izraeli rendőrség és a palesztin tüntetők közötti összecsapás az al-Aksza mecsetnél a Templom-hegyen, amely a zsidók számára a legszentebb, míg a muszlimok számára a harmadik legszentebb hely, és amely május 10-én még súlyosabb zavargádokba torkollt, több száz palesztin és számos rendőr megsebesülését eredményezve.

Az előző nap, a feszültségek gyors fokozódásával, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó felhívta izraeli kollégáját, Meir Ben-Sabbatot, míg Wendy Sherman helyettes államtitkár Alon Uspizzal, az izraeli külügyminisztérium főigazgatójával beszélt.
A Biden-kormánynak három azonnali követelése volt Izraeltől: állítsa le a kilakoltatásokat Seich Dzsarrachban, csökkentse a feszültséget a Templom-hegyen, és törölje az évente megrendezett Jeruzsálem-napi zászlós felvonulást, mely Jeruzsálem egyesítését ünnepli.
Míg az izraeli tisztviselők akkoriban arról tájékoztatták a riportereket, hogy Ben-Sabbat elutasította Sullivan kéréseit, terroristáknak adott jutalomnak tekintve őket, Netanjahu május 10-én teljesítette őket.

A miniszterelnök arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy halassza el a kilakoltatásra vonatkozó ítéletét, megtiltotta a zsidók beengedését a Templom-hegyre, és módosította a zászlós felvonulás útvonalát, hogy az ne haladjon át Jeruzsálem óvárosának muszlim negyedén.
De akkor már túl késő volt

Amint lejárt a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet által kijelölt határidő az izraeli biztonsági erők távozására a Templom-hegyről, a fegyveres csoport hét rakétát lőtt ki Jeruzsálemre.

A felállás megváltozott

Netanjahu tanácsadói egyértelmű üzenettel hívták a Fehér Házat: a felállás megváltozott, és Izrael katonai műveletet fog végrehajtani Gázában.

A Fehér Ház tisztviselőinek első gondolata az volt, hogy a korábbi kormányokhoz hasonlóan nagyon aktív szerepet vállaljanak. De Biden elnök és vezető tanácsadói más megközelítést választottak. Az egyik tényező a Biden több vezető tanácsadójában élő rossz emlékekben keresendő, mely a 2014-es gázai háborúig nyúlik vissza, amelynek része volt egy izraeli szárazföldi invázió, és csaknem 2500 palesztin halt meg, köztük sok civil, a másik oldalon pedig 69 izraeli katona és öt izraeli civil.
Az egyik tanulság, amelyet a 2o14-es héborúból levontak, az volt, hogy Barack Obama akkori elnök nyilvános magatartása a nemzetközi figyelmet az USA-ra összpontosította, és Izraelt nagyon sarokba szorította, aláásva a tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket.
Biden azt mondta vezető tanácsadóinak, hogy ezúttal az Egyesült Államok intenzív, de csendes diplomáciával fogja kezelni a krízist Izraellel és Egyiptommal.

Biden kettős stratégiával élt: míg a nyilvánosság előtt támogatta Izraelt, beszélgetéseik során arra sürgette Netanjahut, hogy mielőbb fejezze be a hadművelet és minimalizálja a civil áldozatok számát.
Az Egyesült Államok nyilvánosan nem fog tűzszünetre szólítani, és nem fog foglalkozni a kérdéssel az ENSZ Biztonsági Tanácsánál – mondta Biden a csapatának.

Fordulópont

A művelet első napjaiban a nemzetközi rosszallás a gázai polgári áldozatokkal együtt nőtt, de még zártkörben is, Biden üzenete az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatására összpontosított.

De miután Izrael lebombázott egy gázai épületet, amely a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád mellett az AP, az Al-Dzsazíra és más sajtóorgánumok irodáinak adott otthont, Biden – növekvő hazai nyomás alatt, hogy tűzszünetet szorgalmazzon – másodszor is felhívta Netanjahut, ezúttal az eszkaláció csökkentésére összpontosítva.

Biden felhívta Abbászt is, felszólítva, hogy küldjön palesztin biztonsági erőket, hogy ütközőként szolgáljanak az izraeli katonák és a palesztin tüntetők között, hogy a gázai válság ne terjedjen át Júdea és Szamáriára. Abbász elkötelezte magát emellett.

Azon a hétvégén a Fehér Ház rájött, hogy Egyiptom az egyetlen hatékony közvetítő, amely elősegítheti a kölcsönös tűzszünetet. Vasárnapról hétfőre az amerikai tisztviselők jeleket kezdtek látni arra, hogy egy ilyen tűzszünet lehetséges.

Egyiptom titkos megegyezésre jutott a Hamásszal Tel-Aviv rakétázásának leállítására. A be nem jelentett szünet 18 órán át tartott – bizonyítva a Fehér Ház számára, hogy Egyiptom képes hatni a Hamászra.
Ez az új fejlemény állt Biden azon döntése mögött, hogy hétfőn felhívta Netanjahut, és először tett nyilvános nyilatkozatot a tűzszünet mellett.

Nyomás a tűzszünet érdekében

Az izraeliek gyorsan visszavágtak, Netanjahu és Beni Gantz védelmi miniszter egyaránt ragaszkodott az amerikai kollégáikkal folytatott beszélgetéseken, hogy folytatniuk kell a műveletet és tovább kell gyengíteniük a Hamász katonai képességeit.

De az Izraeli Védelmi Erők vezető tisztjei szerdán jelezni kezdték amerikai kollégáiknak, hogy a hadművelet elérte elsődleges céljait.
Szerda reggelre a Fehér Ház úgy értékelte, a tűzszünet napokon belül elérhető, és Biden úgy döntött, hogy negyedszer is felhívja Netanjahut, hogy kicsit emelje a nyomást.

A légkör nem volt harcias – Biden ugyanazt a ,,nem értek veled egyet, de szeretlek” megközelítést alkalmazta, amely három évtized alatt jellemezte kapcsolatukat -, de határozottabb volt a negyedik hívás során, mint az előző háromnál.
Netanjahu továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy több napra van szüksége, de Biden – aki tudta, hogy az izraeli hadsereg elérte elsődleges céljait – figyelmeztette Netanjahut, hogy az elnyúló harcok az irányítás elvesztéséhez vezethetnek.

A hívás részleteit ismerő egyik forrás fogalmazása szerint, Biden azt mondta Netanjahunak: „Nem tudod irányítani az eseményeket. Az egyiptomiaknak van egy jó javaslata. Szerintem, itt az ideje befejezni.”
Netanjahu privátban azt mondta Bidennek, hogy már csak 24 órára van szüksége.
Azonban héberül közzétett egy videót, amelyben hangsúlyozta, hogy a műveletnek nincs időkorlátja, úgy téve, mintha nem engede Biden nyomásának. A Fehér Ház úgy döntött, hogy nem csinál ügyet belőle, tudván, hogy Netanjahu a politikai bázisának játszik.

Az utolsó nap

Csütörtök reggel került sor Biden első hívására Szíszivel, mint elnök.

Biden garanciát kért és kapott, hogy ha Izrael beleegyezik a tűzszünetbe, Egyiptom biztosítani tudja, hogy a Hamász abbahagyja a rakétatámadásokat.

Ezt az üzenetet röviddel azelőtt közölték Netanjahuval, hogy összehívta a biztonsági kabinetet. Ezen az ülésen a kabinet megszavazta a tűzszünet jóváhagyását.
Netanjahu felhívta Bident, hogy tájékoztassa és figyelmeztetésse: ha a Hamász a hátralévő 2,5 órát masszív rakétatámadásokra fordítja, Izrael teljes erővel fog reagálni, és a tűzszünet összeomolhat.
A hátralévő drámai két órában Biden tanácsadói folyamatos telefonos kapcsolatban voltak az izraeli és egyiptomi tisztviselőkkel.

Egy órával a tűzszünet megkezdése előtt Netanjahu ismét felhívta Bident, és közölte, hogy biztosítékokat kapott az egyiptomiaktól, hogy a Hamász nem indít rakétaesőt az utolsó pillanatban.
Biden csak ezután tett televíziós nyilatkozatot a Fehér Házból, amelyben dicsérte Netanjahut, amiért támogatta a tűzszünetet, és azt állította, hogy a lehetőség adott az előrelépés érdekében az izraeliek és a palesztinok között.

Alig 24 óra telt el, hogy Biden felszólította Netanjahut a tűzszünet elfogadására, és izraeli jóváhagyta.

Biden megközelítésének kritikusai – köztük sok demokrata – azzal érvelnek, hogy már korábban nagyobb nyomást kellett volna gyakorolnia egy olyan konfliktusnál, mely legalább 248 palesztin halálát eredményezte.

Az amerikai tisztviselők mindeközben azzal érvelnek, hogy Biden politikai befolyását és reputációját mint Izrael barátja arra használta fel, hogy elkerülje a nyilvános konfrontációt Netanjahuval, és viszonylag gyorsan segítsen a tűzszünet elérésében.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 12-én Új Kelet Live

Kísérleti program a turisták beengedésére Izraelbe; az izraeli csapatok Júdea és Szamáriában egy zavargáson lelőttek és megöltek egy 15 éves palesztint; Hírösszefoglaló; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 12-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 10-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 9-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 8-án
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei június 7-én

3 Kommentek

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .