Kampány van, választások még nincsenek

0
Benjamin Netanjahu a Knesszetben Szadat látogatásának 40. évfordulóján 2017. november 21. - fotó: GPO

Ziva/ujkelet.live

Tavaly decemberben az izraeli politikai élet és a média egyaránt kampányüzemmódra váltott és azóta sem sikerült “lejönni a szerről”, folyamatosan választási kényszer alatt tartva az izraelieket.

A tavaly áprilisi első sikertelen Netanjahu – kormányalakítás után állandósultak a politikai kampány elvonási tünetei majd aztán jött még egy és aztán még egy közel hasonló eredménnyel végződő választás. Márciusban a felfokozott annektálási hangulatban kevésbé tűnt fájdalmasnak és a gazdaságot megterhelőnek az ország leszedálása, de a váratlanul mégis megalakuló Netanjahu – Gantz egységkormány regnálását tiszavirágéletűre tervező miniszterelnök nem vette lejjebb a kampányolás lángját és azóta is – két éven belül immár a negyedik választásokra készenlétben tartja az egész országot.

Támogatottsága a miniszterelnöknek akkor megvolt hozzá.

A nyár elején felszabadulva a korlátozások alól, a kellemes napsütésben az izraeliek többsége úgy gondolta, hogy a zsidó állam – vagyis a döntéseket hozó miniszterelnök, példaértékűen kezeli a válságot, a telepes szavazók pedig örömmel készültek a Júdea és Szamária izraeli területei feletti szuverenitás kiterjesztésének örömteli pillanataira.

Amennyiben az új választások az első zárlat feloldása után lettek volna, Netanjahu és pártja 40 körüli mandátummal felérő támogatottsággal rendelkezett és így magabiztosan szoríthatta volna ki riválisát Beni Gantzot és kettészakadt pártjának az ellenzék soraiba kényszerült másik vezetőjét, Jáir Lapidot.

Az események azonban hirtelen ellenkező irányt vettek és hogyan sikerült az eleinte a nemzetközi közvélemény szemében példaértékű izraeli teljesítmény ellenére az országot fél éven belül kétszer is teljes zárlat alá juttatni, az elemzők számára máig érthetetlen. A kétezer feletti és naponta emelkedő vírus halálos áldozatai mellett jelenleg a második zárlat feloldásának kezdeti szakaszában az izraeliek többsége már csak egy dologban biztos. Nemsokára következik a harmadik felvonás.

Fél éven belül a Likud támogatottsága tíz mandátumot zuhant

A legújabb közvélemény-kutatások egy újabb választás valós eredményét nem, de az izraeliek kiábrándult hangulatát híven tükrözik.

A 12-es csatornán vasárnap este közzétett adatok szerint a megkérdezettek 63%- kétségbe vonja Netanjahu arra vonatkozó állításait, miszerint döntéseit kizárólag szakmai és nem politikai tényezők befolyásolják.

A többség attól tart, hogy a politikai vezetés ismét elveszíti az irányítást, és harmadik zárlatba sodorja az országot.

A felmérések szerint a megkérdezettek 63 százaléka politikai okokra vezeti vissza a kormány döntéseit, mindössze 26% vélekedett úgy, hogy szakmai szempontok alapján döntenek.

A többség úgy gondolja, hogy a második zárlatot még fel sem oldották, de az ország a harmadik felé tart – (59%), mindössze 21% gondolja úgy, hogy ezúttal sikerülni fog a járványt kordában tartani.

A megkérdezettek 58 százaléka úgy értékeli, hogy Netanjahu rosszul teljesített a válság egészségügyi kezelésében, 36 százalék véli úgy, hogy döntéseket hozott.

A miniszterelnök a pénzügyi fronton sem aratott sikert a megkérdezettek körében, 63% úgy ítéli, hogy a gazdasági válság kezelését rosszul oldotta meg, míg csak 31% tekinti eredményesnek.

A 12-es csatorna közvélemény-kutatása szerint, amennyiben ma lennének a választások a miniszterelnök pártja, a Likud 27 (jelenleg 36) míg volt szövetségese Naftali Bennett (Jamina) 22 (jelenleg 6) mandátumot kapna.

Továbbá a Lapid vezette Jes Atid – Telem 17; az Egyesült Arab Lista 15; a Beni Gantz vezette Kék – Fehér 10; a Sász 9; az Avigdor Liberman vezette Jiszrael Bejtenu és a Jahadut Hatora egyaránt 7 végül a Meretz 6 mandátumot tudna szerezni.

A jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező Munkapárt, a Derech Eretz, a Gesher és a Zsidó Otthon nem érné el a bejutási küszöböt.

A 12-es csatorna felmérése szerint a jobboldali tömb az ultraortodox pártokkal együtt 65, míg a centrum-bal oldalnak az arab pártokkal együtt 48 mandátuma lenne, ha nem számítjuk hozzá Liberman nyolc székét.

A közvélemény-kutatás kérdései és az eredmények alapján Naftali Bennett és pártját a jobboldali tömb és a Likud koalícióhoz sorolják. A helyzet nagyjából ugyanaz, mint tavaly áprilisban Avigdor Liberman esetében, ugyanis Bennett népszerűsége csúcsán nem biztos, hogy hajlandó lenne alárendelni pártját a miniszterelnök érdekeinek.

Saul király metaforája a politikai sakktáblán

Egy másik felmérés a 13-as csatorna eredményei szerint a Likud 27; a Jamina 24; a Jes Atid-Telem 21; az Egyesült Arab Lista 11; a Kék-Fehér 8, a Sász és a Jiszrael Bejtenu egyaránt 8; a Jahadut Hatora 7 valamint a Meretz 6 mandátumot kapna, ha most lennének a választások.

Összeségében a jobboldali blokk 66, és a balközép Liberman nélkül 46 székre számíthatna.

A 13-as csatorna felmérése szerint, Naftali Bennettel az élen Lapid, Liberman és Gantz összeségében kormányalakításhoz elegendő (61) mandátummal rendelkezne a Likud és a haredi pártok nélkül is.

Az pedig, hogy hamarosan, leghamarabb márciusban lesznek-e új választások, attól függ, hogy a miniszterelnök hajlandó lesz december végéig a 2021-es költségvetést a Kneszet elé vinni, amennyiben Netanjahu és Gantz nem tudnak kompromisszumot kötni és a büdzsét nem szavazzák meg, a parlament automatikusan fel fog oszlani.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .