Ziva/ujkelet.live
Naftali Bennett az elmúlt hónapok alatt az ellenzék soraiból mindössze öt mandátummal a zsebében az aktuálpolitikai sakktábla király (és királynő) valamint az egymással szembe fordított bástyák és futók között lassan, de biztosan lépegetve gyógyító hárfazenével indult Izrael népének meghódítására mígnem az egész hadjáratot visszarepítette egyenesen Saul király udvarába.
Az ellenzék vezetője Jáir Lapid (Jes Atid-Telem) ígéretéhez híven az őszi ülésszak nyitó napján beterjesztette a kormány leváltására irányuló bizalmatlansági indítványt, arra hivatkozva, hogy a Netanjahu-kabinet nyilvánvalóan megbukott a koronavírus okozta válság megoldásán.
A szavazásnak tétje ugyan nem volt, főszereplője azonban Naftali Bennett lett.
Bennett és pártjának másik tagja Matan Kahana (Jamina) az ellenzék számos, köztük arab képviselővel együtt a Netanjahu-kormány leváltására és Lapid miniszterelnöki jelölésére szavazott. Gantz, amúgy sem lévén elegendő többségi jelentkező az indítvány megszavazására, előre kijelentette pártja távolmaradását.
Bennett pálfordulása inkább szimbolikus, ezért is tűnik úgy, hogy a Likud túlreagálta az esetet. A párt közösségi médiában posztolt csípős közleménye, amelyben Bennett szemére vetette, hogy nyilvánvalóan átállt az ellenzék oldalára, mi több az arabokkal együtt intézett támadást Netanjahu ellen, valószínűleg ismét a felforgató (áruló) Bennett népszerűségét fogja növelni.
A Likud stratégiai reakcióját lehet azzal magyarázni, hogy ilymódon tesztelte Bennett tegnapi kiugrásának tetszés-indexét, Netanjahu volt védelmi minisztere azonban hárított, azzal vádolva a miniszterelnököt, ahelyett, hogy népét szolgálná a nap 24 órájában személyes politikai érdekeivel van elfoglalva, mint Saul király (kései) éveiben.
Bennett szószerint nem vont ugyan párhuzamot Saul király és Dávid egykoron létezett bonyolult kapcsolata között, de múlt és jelen viszonylatában számos hasonló elem adja magát.
Sikeres fegyverhordozójára féltékeny, a filiszteusokkal harcoló, Benjamin törzséből való Saul király allegorikus történetét a Netanjahu-koalíció volt szövetségese az elmúlt hetekben többször is említette. Bennett eddig nem vont párhuzamot konkrétan Netanjahu és Saul király személye között, de többször is arra panaszkodott, hogy a miniszterelnök azért nem hallgatja meg Őt, az általa kidolgozott és az ország gyógyulását szolgáló terveivel kapcsolatban, mert féltékeny sikereire és kizárólag személyes dolgaival van elfoglalva, ahelyett, hogy az ország boldogulása lenne számára az egyetlen szempont.
6. Történt pedig, mikor megjöttek, mikor visszatért Dávid megvervén a filiszteust, kivonultak az asszonyok, mind az Izrael városaiból, énekelve és táncolva Sául király elejébe, dobokkal, örömmel és hangszerekkel.7. És megszólaltak a játszó asszonyok és mondták: Megverte Sául a maga ezreit, Dávid meg a tízezreit. 8. De bosszúságára volt ez Sáulnak nagyon és rossznak tetszett szemeiben ez a dolog és mondta: Adtak Dávidnak tízezreket, nekem pedig adták az ezreket – még csak a királyságot neki! 9. És irigy szemmel nézte Sául Dávidot azon napon túl. 10. Volt másnap, rászökött Istennek egy gonosz szelleme Sáulra, és prófétázott a házban, Dávid pedig hárfázott kezével, mint minden napon; és a dárda Sául kezében volt. 11. Ekkor hajította Sául a dárdát és mondta: Hadd szegezem Dávidot a falhoz; de Dávid kitért előle kétszer. 12. És félt Sául Dávidtól, mert vele volt az Örökkévaló, Sáultól pedig eltávozott. 13. Eltávolította őt Sául magától és megtette őt ezredestisztjének; ki- és bevonult tehát a nép előtt. 14. És Dávid szerencsés volt mind az útjain és az Örökkévaló vele volt. 15. S midőn látta Sául, hogy nagyon szerencsés, rettegett tőle. 16.Egész Izrael és Jehúda pedig szerette Dávidot, mert ő ki- és bevonult előttük.
[az idézett forrás: https://zsido.com/fejezetek/saulban-folebred-a-feltekenyseg/]
A meglehetősen fiatal miniszterelnök-jelöltnek számító Naftali Bennett (48), amerikai bevándorló szülők gyerekeként megjárva az Izrael-Amerika útvonalat, elmondása szerint végül szüleivel együtt a szíve és a zsidó államhoz való hűsége és elkötelezettsége hozta haza. Az elit alakulatnál is szolgált katona, leszerelése után jól jövedelmező vállalkozása helyett a politikai karriert választotta.
Naftali Bennett tudja milyen érzés a kispad soraiban ülni. Netanjahu 2006-2008 közötti ellenzéki időszakában külsősként stábjának tagja volt, de nem lépett be a Likudba
A Kneszetbe először hét évvel ezelőtt jutott be (Zsidó Otthon) és mindvégig hűséges maradt királyához. Jutalmul szolgálhatott gazdasági, vallásügyekért felelős, diaszpóra-ügyi és oktatási miniszterként, végül mint legfőbb fegyverhordozó rövid ideig a megbízott védelmi miniszteri kinevezést is megkapta.
Bennett nagy álma, az ország kormányfőjeként szolgálni népét és hazáját, ezért megpróbálta elszakítani a túl erős kötelékeket. A tavaly áprilisi választások előtt barátjával Ajelet Sakeddel együtt megalakított új pártjának (Új Jobb) élén a vallásos cionista és szekuláris fiatalabb generációk számára kínált alternatív, de lényegében a Likudéval hasonló programot. A másfél éve meddő kormányalakítás próbálkozásai után végül nélküle megalakult egységkormány megállapodást elutasítva sértődötten ült át az ellenzék soraiba maroknyi csapatával.
Legalábbis sértődöttnek tűnt és azóta is tartja magát ehhez a verzióhoz, pedig Bennett azért szakított a legújabb Netanjahu kormánnyal, mert nem kapta meg az egészségügyi miniszteri tárcát, ha megkapta volna most fényévekre állna a jelenleg előrejelzett 20-22 mandátumtól és álmai miniszterelnökségétől vagy, ha tavasszal elfogadta volna a miniszterelnök által felajánlott lehetőségeket, akkor most legjobb esetben külszolgálatot teljesítene az ENSZ-ben.
A sértődött Bennett eddig páratlanul sikeres ellenzéki stratégája révén a koronavírus elleni hatékony küzdelem leple alatt, látszólag politikai érdekek nélkül sikerült a szavazókat a saját oldalára állítania. Sikeréhez az is kellett, hogy a béketerv majd az Ábrahám-egyezmény kapcsán hangoztatott szuverenitás kiterjesztése és a telepek építésének befasztása miatt csalódott telepes szavazók, a Jamina oldalára álljanak.
Növekvő népszerűsége ellenére a fiatal miniszterelnök-jelöltet az ellenzék nem vette komolyan. Jelenleg az sem teljesen világos, hogy valójában Netanjahu tartalékosaként akarja vagy lenne esélye leváltására, az viszont várható, hogy az elkövetkező hetek sorsdöntő pillanataiban Bennett lesz a királycsináló.
A Tanakh szerint Dávid többször is megkíméli Sault, ahogyan Bennett kritikusai többször is jelezték, hogy ezúttal is erre lehet számítani, mondván, aki Bennettre szavaz, Netanjahura szavaz.
A politikai sakktáblán jelenleg a másik jelöltnek is nagyjából ugyanannyi esélye van mint Bennettnek. A kérdés, hogy Saul király a másik Benjamint hagyja királlyá nőni vagy új választásokat fognak kiírni és a nép elérkezettnek látja az időt és Dávidot választja meg, aki behelyettesíthető a miniszterelnök Saullal.
** megjegyzés: Bennett és Saked új pártja az Új Jobb, áprilisban nem érte el a választási küszöböt. A sikertelen kormányalakítás után, a szeptemberi majd az idei márciusi választásokon Bennett a Zsidó Otthontól átvett Bezalel Szmotrics és Rafi Peretz közös szövetségéből alakult Jamina párt élén tagja jelenleg az ellenzéknek.
[…] Saul király metaforája a politikai sakktáblán […]