ujkelet.live
A Hezbollah terrorszervezet csütörtökön kijelentette, hogy Libanon Izraellel folytatott, jövő héten kezdődő tárgyalásai egy régóta húzódó tengeri határvitáról nem minősülnek normalizációnak vagy béketárgyalásnak a zsidó állammal.
Nabih Berri libanoni parlamenti elnök a múlt héten megerősítette, hogy megállapodás született a tárgyalások keretrendszeréről.
„Az ezzel foglalkozó minden fecsegés ellenére a tárgyalások keretrendszere a déli tengeri határainkkal és a földünk visszaszerzésével foglalkozik, hogy meghatározzuk nemzeti szuverenitásunkat” – áll a Hezbollah politikai szárnyának csütörtöki közleményében.
„Ennek nincs semmi köze a kapzsi cionista ellenséggel való ‘megbékéléshez’, sem az egyes arab országok által elfogadott normalizációhoz” – tette hozzá a terrorcsoport, utalva Izrael Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel kötött megállapodásaira. „Ezek az országok sosem hittek az ellenállásban vagy gyakoroltak ellenállást akár egyetlen napig a nemzet ellensége ellen”.
A tengeri határról szóló tárgyalásokat Libanon déli részén, az ENSZ békefenntartó erőinek (UNIFIL) központjában, a határ melletti Naqourában fogják tartani, az ENSZ és az Egyesült Államok vezetésével.
„Célunk az Izrael és Libanon közötti határmeghatározással kapcsolatos vita lezárása, hogy elősegítsük a természeti erőforrások fejlesztését a régió minden népének javára”- mondta Juvál Steinitz izraeli energiaügyi miniszter múlt csütörtökön. „30 év után először, két év közvetett kapcsolat után, kerül sor civil-politikai tárgyalásokra Izrael és Libanon között”.
A Walla és az Axios riportere szerint a libanoni tárgyalók nem szándékoznak közvetlenül beszélni izraeli kollégáikkal a tárgyalásokon.
Barak Ravid csütörtökön arról számolt be, hogy bár a felek ugyanabban a szobában fognak ülni, a libanoni tisztviselők azt tervezik, hogy felkérik az Egyesült Államok és az ENSZ közvetítőit, hogy továbbítsák az üzeneteket az izraeli félnek.
Csütörtökön Steinitz energiaügyi miniszter bejelentette a találkozón részt vevő izraeli küldöttség tagjait.
Udi Adiri, az Energiaügyi Minisztérium főigazgatója vezeti az izraeli küldöttséget, Steinitz kabinetfőnöke, Mor Halutz, valamint Aviv Ajas, a miniszter nemzetközi tanácsadója kíséretében. Reuven Azar nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, Alon Bar, a Külügyminisztérium Egyesült Nemzetek és Nemzetközi Szervezetek főigazgató-helyettese és Oren Szetter dandártábornok, az izraeli hadsereg stratégiai osztályának vezetője szintén részt vesz a tárgyalásokon.
A libanoni küldöttséget Wissam Chbat, a libanoni energia- és vízügyi minisztérium egyik vezető tisztviselője vezeti.
Izraelnek és Libanonnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre, mint saját kizárólagos gazdasági övezetre.
Mindketten új földgáz mezők feltárását és fejlesztését remélik a Földközi-tengeren az elmúlt évek számos nagy felfedezése nyomán. Amerikai diplomaták az utóbbi években a két ország között ingázva próbáltak tárgyalásokat indítani a felek között.
A súlyos gazdasági válságban lévő Libanon különösen érdekelt a tengeri energiaforrások fejlesztésében.
Szíria
Bassár al-Aszad szíriai elnök csütörtökön kijelentette, hogy országa csak bizonyos feltételek teljesülése esetén létesít kapcsolatot Izraellel. Aszad az orosz Sputnik hírügynökségnek nyilatkozva, amit a Middle East Monitor idézett, azt mondta, hogy az Izraellel tartott tárgyalások érdekében elengedhetetlen az Izrael által elfoglalt „összes szíriai föld visszaszolgáltatása”.
„Álláspontunk nagyon világos az 1990-es évekbeli béketárgyalások kezdete óta, majdnem három évtizede, amikor azt mondtuk, hogy a szíriai béke összefügg jogaink visszaszerzésével” – mondta a szíriai elnök. „Nem lehet normális kapcsolatunk Izraellel, amíg vissza nem kapjuk a földjeinket. Az ügy nagyon egyszerű”.
Aszad hangsúlyozta, hogy „a tárgyalások csak akkor lesznek lehetségesek, amikor Izrael készen áll a megszállt szír földek visszaszolgáltatására, de soha nem álltak erre készen, sem most, sem máskor.”
Izrael az 1967-es háború alatt foglalta el a Golán-fennsíkot majd csatolta az országhoz, melyet a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismer el. Donald Trump amerikai elnök tavaly márciusban kijelentette, hogy „52 év után itt az ideje, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely kritikus stratégiai és biztonsági jelentőséggel bír Izrael állam és a regionális stabilitás szempontjából!”
Szíria azonban nem ismeri el az izraeli szuverenitást a Golán-fennsík felett, és a béke feltételének követeli a terület átadását.
A londoni székhelyű szaúdi Asharq Al-Awsat múlt hónapban azt állította, hogy arab diplomaták körében ma már „elterjedt meggyőződés”, hogy Szíria és Izrael titkos tárgyalásokat folytat, hasonlóan az Aszad rezsim és az Ehud Olmert-kormány között folytatott nem hivatalos tárgyalásokhoz 2008-ban.
Szíria azonban később megerősítette, hogy továbbra is határozottan ellenzi az Izraellel kötött normalizációs megállapodásokat.
