Ziva/ujkelet.live
A héber nyelvű média szerint az USA izraeli nagykövete, David Friedman vasárnap ismét megpróbálja egy álláspontra juttatni Benjamin Netanjahu miniszterelnököt valamint váltótársát és védelmi miniszterét, Beni Gantzot illetve Gabi Askenázi külügyminisztert (Kék-Fehér) Júdea és Szamária zsidó közösségei és a Jordán-völgy lehetséges annektálásának ügyében. A megbeszélésen jelen lesz Járiv Levin (Likud) a Kneszet elnöke, aki nem mellesleg tagja a Trump-féle béketervhez kapcsolódó térképészeti bizottságnak.
A hármas találkozó nem titkolt célja, a felek jelenleg egymástól meglehetősen távol álló álláspontjainak közelítése. Gantz ragaszkodik Trump valamint a béketerv megalkotója Jared Kushner által is preferált kétoldalú tárgyalások feltételeihez, Netanjahu és Friedman azonban az egyoldalú szuverenitás július elsejére tervezett ratifikálásához, igaz amerikai koordináció mellett.
Gantz, védelmi miniszterként is elsősorban az ország érdekeit tartja szem előtt, figyelembe véve a régió, többek között a jordán-egyiptomi együttműködésen alapuló törékeny biztonságát. Ilymódon Gantz a szuverenitás kiterjesztését lépésenként és tárgyalások útján képzeli el, nem mellesleg ragaszkodik a washingtoni előzetes jóváhagyáshoz. A miniszterelnök viszont abban reménykedik, hogy a jordán király kilátásba helyezett szankciói csak verbális fenyegetések maradnak valamint fő szövetségeseként és barátjaként, ahogyan eddig is mindenben Izrael pártját fogó amerikai elnök, inkább előbb mint utóbb, de zöld utat fog adni a júliusi szuverenitás kiterjesztéséhez.
Washingtonban eddig érdemben nem nyilatkoztak a tervezett júliusi ratifikálással kapcsolatban legfeljebb annyit, hogy a nemzetközi aggodalom és a körvonalazódó jeruzsálemi belpolitikai válság ellenpontjaként alapvető elvárás lenne, hogy legalább az egységkormány két vezetője, Netanjahu és Gantz hasonló álláspontot képviseljenek.
Az amerikai csendes állásfoglalással ellentétben, a nemzetközi közvélemény az elmúlt napokban egyre inkább hallatta aggályait. Szerdán Heiko Maas német külügyminiszer érkezett villámlátogatásra Jeruzsálembe Gabi Askenázi vendégeként, majd találkozott Netanjahuval és Gantzcal is. Maas utazásának oka az egységkormány júliusi annexiós terveinek megismerése, egyelőre csak informatív keretek között. A német diplomata aggodalmát fejezte ki az egyoldalú tervekkel kapcsolatban, de ennél tovább egyelőre nem ment.
Ezenkívül Jordániával egyetemben, az arab világ sem igazán örülne a Netanjahu-terv egyoldalú lépéseinek, bár az is igaz, hogy eddig mindezt nyíltan nem hangoztatták. Hétvégén azonban „Vagy annektálás vagy normalizáció” címen az izraeli Yedioth Ahronoth újságban az Egyesült Arab Emírségek tisztviselője az annektálás káros következményeire hívta fel szemtől-szemben az izraeliek figyelmét.
Annektálás vagy normalizáció – Izraeli újságban figyelmeztetett az Egyesült Arab Emírségek tisztviselője az annektálás káros következményeire
Az aggodalmaskodó nemzetközi visszhangokon túl, az izraeli belpolitika is erősen megosztott a közelgő annektálással kapcsolatban, igaz nem egészen hasonló okok miatt.
A telepesek érdekeit képviselő Jesa Tanács és a Naftali Bennett vezette Jamina, az egyoldalú mindent magába foglaló szuverenitás kiterjesztése érdekében tartják nyomás alatt a kormányt, kizárva a telepek tovább terjeszkedésének befagyasztását és a Trump-terv szerinti palesztin érdekek, de facto a kétállami-megoldást.
A miniszterelnök és a Jesa valamint a Jamina politikusai közötti hangos média üzengetések és zárt ajtók mögötti tárgyalások ellentéteinek enyhítése végett, múlt héten Gantz is találkozott a telepesek vezetőivel. Bár a védelmi miniszter nem jelentette ki nyilvánosan a Netanjahu-terv támogatását, az új választásokat is kilátásba helyező telepesekkel szemben azonban megvédte a Trump-féle béketervet és a kormány álláspontját.
Gantz régi ismerősként érkezett, akit még mint katona és egykori vezérkari főnök a Jesa vezetői nagyon is jól ismerhetnek. Korántsem váratlanul, a tűzvonal közepén találta magát amint, egyrészt szembe került a telepesek követeléseivel, miszerint a kormány és mint vezetője valamint védelmi minisztere mindenekelőtt a nemzeti – cionista érdekeket köteles szem előtt tartani. Másrészt az ülésen jelenlévő Jesa-tagok újságíróknak kiszivárogtatott részletekből kitűnt, Gantz bár a Trump-terv támogatójaként szemben áll Netanjahuval és a telepesek érdekeivel, közben bármit is tesz vagy mond a Kék-Fehér vezető politikusa leginkább saját szavazói felé tett ígéreteit szegi meg.
Egyébként Gantz a találkozón kijelentette, hogy még ő sem látta a telepesek lázadását kiváltó ominózus térképet. A részletekbe állítólag Aviv Kochavi vezérkari főnök sincs eddig legalábbis beavatva.
Hangsúlyozva, hogy az egységkormány révén az ország vezetői Washingtonban (is) meg tudják védeni az ország érdekeit, a védelmi miniszter a belpolitikai viharokat enyhítendő a hajdani Mápáj szlogennel egybehangzó és mindenre gyógyírként használható tanácsainak lényege nagyjából úgy hangzik, hogy fogadd el, amit adnak, harcolni ráérsz később. A Jesa tagok egy része, például Oded Revivi (Efrat Regionális Tanácsának vezetője) osztja ez utóbbi véleményt, kiegészítve azzal, hogy a béketerv szerinti szuverenitás kiterjesztésével a miniszterelnök olyan történelmi lehetőséget teremtett, amely a telepesek jövőjét hosszútávon biztosítani tudja.
Védelmi miniszterként, valamint a Kék – Fehér vagy ami megmaradt belőle, vezetőjeként az újságírók pártpolitikai támadásainak tűzvonalában azokra a kellemetlen kérdésekre, miszerint a „szuverenitás kiterjesztése szembe megy a nemzetközi joggal”, illetve akár a Trump, akár a Netanjahu – terv támogatása miatt, de mindenképpen megszegi szavazóinak tett ígéretét, Gantz nagyjából azzal szokott hárítani, hogy mindennek meg van az ára, amit meg kell fizetni.
A Friedman-Netanjahu-Gantz hármas találkozó előtt light, diet versus zero (coca cola különböző cukortartalma) a médiában megjelent különböző találgatások és kombinációk jelentek meg arra vonatkozóan, hogy a miniszterelnök kompromisszumok nélkül vagy némi finomítások árán szándékozik ratifikálni a Trump-terv szerinti Júdea és Szamária mintegy 30%-át kitevő izraeli érdekeltségű telepeket. Szóbakerült az is, hogy Netanjahu esetleg hajlandó lenne a Gantzcal való közös nevező érdekében a Jordán-völgy szuverenitását valamelyest halasztani, de bárhogyan is dönt abban mindenki egyetért, hogy a szuverenitás nemzetközi elismerése az amerikai elnök támogatása nélkül nehezen lenne kivitelezhető.
Cipi Hotoveli londoni nagyköveti kinevezése után, Tzachi Hanegbi (Likud) fogja átvenni a telepesügyi tárca vezetését. Hanegbi szombaton a Kan rádiónak azt nyilatkozta, hogy amennnyiben Trump visszakozna az annexióval kapcsolatban, az problémát fog okozni. Hanegbi szerint a szuverenitás kiterjesztése Trump elnök és Benjamin Netanyahu miniszterelnök közötti megegyezéstől függ. Hangsúlyozta, hogy Izrael kész kompromisszumokra és az egyetlen probléma az ügy érdekében, hogy a palesztinok még a tárgyalásra sem hajlandóak. Hanegbi ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a Kék-Fehér tagjai vagy azok egy része támogatni fogja a szuverenitás kiterjesztését, utalva ezzel a miniszerelnök és a Gantz közötti a szuverenitás kiterjesztésével kapcsolatos ellentétekre.
Az egységkormány megállapodás szerint Beni Gantz, mint Netanjahu váltó miniszterelnöke és koalíciós partnere beleegyezett a miniszterelnök július elsejére tervezett Kneszet ratifikálás időpontjába, a koalíciós megállapodás viszont nem kötelezi Gantzot és pártját (Kék-Fehér) annak feltételek nélküli megszavazására.
