Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa megszavazta az Izraelt emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével vádoló riportot

ujkelet.live

Az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsa pénteken megszavazta egy jelentés efogadását, amely azzal vádolja Izraelt, hogy emberiség elleni bűncselekményeket követett el a Gázai övezet határán zajló erőszakos tiltakozások kezelése során.

23 ország szavazott az intézkedés mellett, 8 ellenezte. További 15 ország tartózkodott, míg egy nem volt jelen.

UNHRC votes 23-8 for Pakistan-sponsored resolution endorsing absurd new report of inquiry into Gaza's "peaceful protests."#BRAVO to those who voted NO:
Australia
Austria
Brazil
Bulgaria
Czech
Fiji
Hungary
Ukraine#SHAME on #Spain & #Mexico for joining the jackals & voting YES. pic.twitter.com/kvZrVOLBoQ

— Hillel Neuer (@HillelNeuer) March 22, 2019

A jelentés elfogadása ellen szavazott Ausztrália, Ausztria, Brazília, Bulgária, Csehország, Fidzsi-szigetek, Magyarország és Ukrajna.

Spanyolország volt az egyetlen európai ország, mely igennel szavazott.

A Külügyminisztérium elítélte a döntést.

„Diktatúrák és képmutatók szavaznak a megkülönböztető, abszurd pro-Hamász pro-terrorjelentés mellett,” – írta Emmanuel Nahshon a minisztérium szóvivője Twitteren. „Nem fogunk közreműködni ebben a rossz viccben, és továbbra is megvédjük Izraelt és izraelieket,” – tette hozzá.

A Tanács – a korábbi évekhez hűen – további 4 Izraelt elmarasztaló határozatot fogadott el, köztük a Golán-fennsík izraeli „megszállásának” elítélését 26-16 arányban.

#HRC40 adopts RES on #HumanRights in #OccupiedSyrianGolan. Requests @antonioguterres to report on this matter to #HRC43 pic.twitter.com/YvzYoQkVpG

— United Nations Human Rights Council | #HRC55 (@UN_HRC) March 22, 2019

A határozat ellen szavazó országok: Ausztrália, Ausztria, Brazília, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Izland, Magyaroszág, Olaszország, Japán, Szlovákia, Spanyolország, Togo, Ukrajna és az Egyesült Királyság.

Az ügy pikantériája, hogy Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, ideje, hogy az Egyesült Államok elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett.

“52 év után itt az ideje, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amely kritikus stratégiai és biztonsági jelentőséggel bír Izrael állam és a regionális stabilitás szempontjából!” – írta Trump Twitteren.

Izrael az 1967-es háború alatt foglalta el a Golán-fennsíkot és csatolta az országhoz, melyet a nemzetközi közösség mind a mai napig nem ismer el. A szíriai polgárháború fényében Izrael az elmúlt években fokozta erőfeszítéseit a baráti kormányok felé, hogy ismerjék el, hogy Izrael soha nem adja vissza a stratégiailag fontos területet az Aszad-rezsimnek, de eddig egyetlen ország sem lépett az ügyben.

Az Emberi Jogi Tanács hétfőn tartott 40. ülése elején az úgynevezett Megszállt Palesztin Területeken Folytatott Tiltakozásokkal Foglalkozó Vizsgálóbizottság 252 oldalas jelentést nyújtott be arról, hogy Izrael „emberiség elleni bűncselekményeket” követhetett el az úgynevezett “Visszatérés Menete” tüntetéseken részt vevő palesztinok ellen bevetett éles lőszer használatával.

Michelle Bachelet, chilei főbiztos felhatalmazást kapott arra, hogy az állítólagos bűnösök adatbázisát hozzáférhetővé tegye a Nemzetközi Büntetőbíróság és más „hiteles vizsgálatot végző nemzeti hatóság számára, az ezzel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények és egyéb súlyos jogsértések elszámoltathatóságának biztosítása céljából.”

„Ebben a dossziéban Izrael azon releváns katonai és polgári intézményeire való hivatkozások szerepelnek, amelyek elsődlegesen felelősek a biztonsági erők magatartásáért és a halálos erő alkalmazásáért a [tüntetéseken] részt vevő palesztinok ellen,” olvasható a jelentésben, magát az adatbázist nem hozták nyilvánosságra.

„Felelősség terheli azokat is, akik nem teljesítik a nemzetközi normáknak megfelelő vizsgálatok lefolytatását a [nemzetközi jog] megsértésével járó halálesetek és sérülések ügyében a jelentésben foglaltak szerint. Amint már említettük, az egyének, akik közvetlenül elkövették a jogsértéseket, vagy akik segítettek vagy elrendelték azok végrehajtását, szintén felelősek.”

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által indított nyomozás a zavargások kezdetétől 2018. március 30-tól december 31-ig vizsgálta az esetleges jogsértéseket, ami 183 palesztin arab, köztük 32 gyerek halálához vezetett.

„Több mint 6000 fegyvertelen tüntetőt lőttek meg izraeli mesterlövészek hétről hétre a tüntetések helyszínein,” állítja a riport.

Szándékos megölése az olyan civileknek, akik nem „vettek részt közvetlenül az ellenségeskedésben” háborús bűncselekmény, hangsúlyozza a jelentés. „A Bizottság megalapozottan feltételezi, hogy az izraeli biztonsági erők egyéni tagjai a tüntetésekre adott válaszuk során olyan civileket öltek meg és sebesítettek meg súlyosan, akik sem közvetlenül nem vettek részt az ellenségeskedésben, sem közvetlen fenyegetést nem jelentettek.”

Izrael rendelkezésére állnak „kevésbé halálos alternatívák”, folytatta a dokumentum, megjegyezve, hogy az éles lőszerek használata a tiltakozók ellen aránytalan és jogellenes volt. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, a biztottság előtt nem ismert az izraeli hadsereg művelet-végrehajtási szabályzata.

A vizsgálóbizottság szerint a meggyilkoltak közül kevesebb mint 30 „volt tagja valamely palesztin szervezett fegyveres csoportnak”, hozzátéve, hogy az izraeli csapatok éles lőszer használatát csak nagyon kevés esetben találták indokoltnak.

„A Bizottság megalapozottan feltételezi, hogy az izraeli mesterlövészek azzal a tudattal lőttek újságírókra, egészségügyi dolgozókra, gyermekekre és fogyatékossággal élő személyekre, hogy kilétük egyértelmű volt számukra.”

A Hamász korábban maga is elismerte, hogy a halottak közül több tucat a terrorszervezetéhez tartozott.

A jelentés azzal vádolta Izraelt, hogy „következetesen elmulasztotta a parancsnokok és katonák palesztinokkal szemben elkövetett bűncselekményeinek és jogsértéseinek tényleges kivizsgálását és bíróság elé állításukat.” Bár elismerte, hogy a hadsereg több belső vizsgálatot indított néhány ügyben, kétségbe vonta a kormány hajlandóságát, hogy ténylegesen górcső alá venné irányelveit és akcióit.

„Izrael feljegyzései a gázai és a ciszjordániai palesztinok haláleseteinek kivizsgálásáról katasztrofális,” – állította a jelentés.

A vizsgálati bizottság továbbá úgy vélte, hogy a Hamász „ösztönözte vagy védte a tüntetők lángoló sárkányok és léggömbök használatát, félelmet és jelentős anyagi károkat okozva Izrael déli részén”, és a csoport nem tudta megfékezni ezen „válogatás nélküli eszközök” használatát.

A bizottság 325 interjút készített az áldozatokkal, tanúkkal és más forrásokkal, miközben több mint 8000 dokumentumot vizsgált meg. A jelentés megjegyzi, hogy Izrael nem működött együtt a nyomozókkal.

„A vizsgálat során a Bizottság súlyos emberi jogi kihágásokat talált, amelyek emberiség elleni bűncselekményeket jelenthetnek.” A testület azt mondta, hogy felhatalmazást kapott arra, hogy „azonosítsa azokat, akik felelősek” az Izrael által elkövetett állítólagos jogsértésekért.

„Ennek eleget téve a releváns információk egy bizalmas fájlba kerültek, átnyújtva az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Főbiztosának.”

Az Egyesült Államok ex-nagykövete, Nikki Haley tavaly rámutatott, hogy a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács minden márciusban csak két ülést szentel a jogsértések és visszaélések megvitatására – egyet Izraelnek és egyet a világ többi részének.

“Amikor az Emberi Jogi Tanács keményebben bánik Izraellel mint Észak-Koreával, Iránnal és Szíriával, a tanács az maga, mely ostoba és méltatlan a nevéhez.”