ÍRTA: RADVÁNSZKI PÉTER – ROVAT: HAGYOMÁNY
A cikk eredetileg a szombat.org zsidó kulturális újságban jelent meg
A zsidó hagyomány nem egységes abban, hogy abszolút értelemben jó-e alijázni, illetve, hogy jobb zsidóvá teszi-e az embert, az, hogy Izraelben él. Szükség van olyan markáns, egyszerűen megfogalmazott véleményekre, mint Róna Aser cikke az alijázás témájában, az Új Keletben. Fontos, hogy jó cél érdekében, energikusan, az érzelmekre igyekezzünk hatást gyakorolni.
Ugyanakkor kiegészítésképpen ilyenkor mindig érdemes több oldalról megközelíteni egy kérdést. Különösen igaz ez olyan komplex, gazdag spirituális termékre, mint a Talmud. A cikk által sugalmazottakkal ellentétben a zsidó hagyomány nagyon sokrétű az Izraelben való letelepedés kérdésével kapcsolatban. A cikk írója a Szifré Devárim midrásgyűjteményt idézi, mely szerint, „a letelepedés Izrael földjén az összes tórai parancs megtartásával egyenértékű”. Tehát valóban van ilyen vélemény a zsidó hagyományban. De ez csak egy a sokból.
Lássuk mit mondanak még erről a kérdésről szövegeink. Négy csoportra oszthatjuk a rabbinikus véleményeket.[1]
- Alijázni micva
- Alijázni nem micva, de dicséretes, vallásilag követendő dolog
- Akkor szent cselekedet alijázni, ha valaki el tudja magát tartani Izraelben, mert ott közismerten nehéz anyagilag fennmaradni
- Alijázni tilos a diaszpórából
Az első véleménybe tartozik a Róna Aser által hivatkozott, antikvitás korabeli Szifré Devárim idézete (tehát Eleázár ben Sámuá és Johanan haSzándlár véleménye), valamint az ő nyomukon Nachmanidész (13.sz.).[2]
A második véleményt több tannaita, az amóra rabbi Szimlai, valamint Majmonidész is (12.-13.sz.) osztja. A Rámbám kiemeli, de nem sorolja a 613 parancsolat közé az alijázást.[3]
A harmadik, a gyakorlati realitásokat figyelembe vevő véleményt a Rotenburgi Meir (13.sz), és Isszerlein Izrael rabbi (15.sz.) gondolatai tükrözik leginkább. Utóbbi azt is hozzáteszi, hogy „mindenkinek önmagának kell eldöntenie, hogy van-e fizikai és anyagi kapacitása, hogy Izraelben micvákat tartson meg.” [4]
A negyedik vélemény pedig a babilóniai amóra Rabbi Jehudáé, mely gondolat ráadásul, legalább háromszor jelenik meg a Talmudban![5] Nyilvánvalóan a szatmári haszidok, és több anticionista csoport ezen a véleményen vannak. Látszik, hogy az alija-ellenes attitűdnek is van megalapozottsága az … Bővebben:
