Gondolatok Tisá Beáv előtt: Ha izraeli vagy, akkor automatikusan a tóra szellemében élsz, még akkor is, ha nem hiszed, ha nem vallod magadénak

    5
    Orbán Viktor a Szentélynél imádkozik két nappal tisá beáv előtt. Fotó: MENAHEM KAHANA/AFP.

    Aser Róna/ujkelet.live

    A legenda szerint Napóleon hódító hadjárata során áthaladt egy elfoglalt kelet-európai kisvároson. Az egyik épületből sírást és jajveszékelést hallott, leszállott hát a lováról és közelebb ment. Benézett a helyiségbe, amelyről kiderült, hogy egy zsinagóga. A zsidók a földön ültek, az egész termet pár gyertya világította meg csupán, és mindannyian sírtak. Napóleon megkérdezte tőlük, mi a sírás oka, mire a válasz ez volt: tisá beáv van, ezen a napon rombolták le a Szentélyt, azt siratjuk. Mikor volt ez?, kérdezte a császár. Mintegy 1800 éve. Napóleon így kiáltott föl: Az a nép, amely így tud sírni a múltján, örökké fog élni!

    A napóleoni idők óta eltelt kétszáz év történései a bizonyítéka annak, hogy az uralkodónak igaza volt. Tisá beáv minden évben alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a világ és a zsidóság kapcsolatán, leporoljuk saját zsidó identitásunkat, ha galuti, azért, ha meg izraeli, hát azért. Hiszen többek között ez a kettősség is tisá beávval vette kezdetét, amikor az babilóniai hadak lerombolták a salamoni Szentélyt (i.sz 586), és Júda népét a birodalom mélyére deportálták. A galut és Izrael zsidósága aztóta él skizofrén állapotban, a második Szentély lerombolása után ez az állapot tovább mélyült és azóta is tart. Két talmudunk van: izraeli és galuti. Másképp és más napokon ülik meg az ünnepeket Izraelben és a galutban1. Más háláchák érvényesek Izrael földjén mint a galutban2.

    A különbség talán soha nem volt ennyire látványos, mint a mi időnkben. Az elmúlt 2000 év folyamán mindig volt zsidó jelenlét Izrael földjén, de többnyire a galutiak adományaiból tengették életüket. Az ő hozzájárulásuk a makacs – és legtöbbször nem veszélytelen – jelenlét volt, a folyamatosság fenntartása az ősök földjén. Az ő jogukon maradt fönn a jisuv, a mag, amire épülhetett, építkezhetett a 19-ik század végi első, majd a második és a harmadik alijahullám, amik átbillentették a mérleg nyelvét, és a zsidó lakosság elérte a kritikus tömeget.

    Az őszi ünnepeket mindig úgy szokás emlegetni, mint a számvetés idejét. Számomra tisá beáv is egy ilyen alkalom, bár ilyenkor nem a saját magam által bejárt utat veszem górcső alá, hanem a nép, a zsidóság helyzetét. Honnan jövük? Hová tartunk? A világszerte tapasztalható jelek eléggé egyértelműek: a galuti zsidóság előtt három út áll: közeledik a valláshoz, például a világszerte megtalálható chábád által, alijázik, vagy beolvad és eltűnik. A folyamat lassú, de világos. Moses Mendelsohnnak már az unokája is kitért keresztény volt. A mai galuti szekuláris zsidóság körében aggasztóan nő az Izrael-ellenesség, nem tudják összeegyeztetni a média által sulykolt (hamis!) elnyomó, fasisztoid apartheid-rezsim képét a nagyszülők ősi vallásával. Ez okozza, többek között, a lassú eltávolodást a zsidóságtól, majd a folyamat végén, annak megtagadását. Mert bizony, a galuti zsidóságnak szüksége van Izraelre. Ha Izrael nincs, az egész rendszer összeomlik, hiszen az archimédeszi biztos pont nélkül nincs hol megvetni a lábát. Izrael népe, Izrael tórája és Izrael földje az a „szentháromság”, amiből bármelyiket kivéve a másik kettő létjogosultsága is megkérdőjeleződik, mint az a háromlábú asztal, aminek kiesik egy lába. Az egész borul. Márpedig, ha zsidók kadist mondanak arab terroristákért, akik Izraelben zsidókat öltek, vagy erre készültek, és eme terveik meghiúsulása közben halálukat lelték – nos, őket már a legnagyobb jóindulattal sem lehet a zsidó nép, a zsidó identitás örököseinek tartani. Kadist még egy papagáj is tud mondani, ha jó képességű.

    Ma az a helyzet állt elő, hogy nem vallásos zsidó csak Izraelben lehet valaki nyugodt lélekkel. Attól ugyanis élete, ő maga szerves részét képezi a zsidó államnak, ami egyúttal keretbe is foglalja, tartalommal tölti meg az amúgy ideológiailag kiüresedett identitását. Ha izraeli vagy, akkor automatikusan a tóra szellemében élsz, még akkor is, ha nem hiszed, ha nem vallod magadénak. A legmegátalkodottabb ateista, aki jom kipurkor sonkás szendvicset majszol Jeruzsálemben a zsinagóga előtt, hogy idegesítse a „doszokat”, jobban a tóra szerint él, mint a legvallásosabb brooklyni haszid. Miért? Mert a talmudi rabbik szerint: a letelepedés Izrael földjén az összes tórai parancs megtartásával egyenértékű4. Hát ezért. Továbbá mindig megvan annak az esélye, hogy az illető gyereke, unokája közelebb kerül a zsidósághoz és a tóra világához. De ennek csak itt van meg az esélye, itt, ahol a zsidóság a föld, a levegő, a mindennapok része. Aki nem tartja a jom kipurt, az sem megy dolgozni, az sem jár iskolába, mivel aznap szünnap van. Még emlékszem, amikor beteget kellett jelentem az iskolában, hogy az ünnepeken elmehessek a zsinagógába. Kinek hiányzik ez a bújkálás, hazudozás? Ezért van veszélyben a galuti zsidóság, mert túl nagy áldozattal jár az identitás, a hagyomány természetes megélése. Ez tisá beáv szelleme, ezt kellene megérteni. Ide jutottunk, remélhetőleg innen már csak felfelé vezet az út. De a lemaradókat el fogjuk veszíteni, ez ellen nem lehet semmit tenni, maximum reménykedni, hogy a chábád és a hozzá hasonló szervezetek még megmentenek pár lelket az utolsó utáni pillanatban.

    Fontos a múlt, fontos sírni a gyásznapon, fontos felidézni az elnyomás, a megaláztatás, a tortúra évezredeit, fontos, hogy ne felejtsünk. Titus császár, Aranyszájú Szent János, a nikeai zsinat, vérvádak, keresztes hadjáratok, York, a párizsi talmudégetés, az inkvizíció és a spanyolországi kiűzetés, Hmelnicki Bogdán és Tiszaeszlár, Auschwitz és Endre László. A galut, a zsidó állam hiánya, amely 2000 évre lebénított bennünket. Itt az idő az újrakezdésre.

    Márpedig a zsidó hagyományban tisá beáv nem csak a pusztulás jelképe. Hanem a megváltásé is.

     

    jegyzetek:

    1 az izraeli ünnepek 1, a galutiak 2 naposak (https://en.wikipedia.org/wiki/Yom_tov_sheni_shel_galuyot)

    2 különböző mezőgazdasági és egyéb tórai parancsok, melyek nem érvényesek külföldön (https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%A6%D7%95%D7%95%D7%AA_%D7%94%D7%AA%D7%9C%D7%95%D7%99%D7%95%D7%AA_%D7%91%D7%90%D7%A8%D7%A5)

    3 rabbi Jisachar Slomo Teichtal (felvidéki ortodox rabbi): Em habanim semecha – https://en.wikipedia.org/wiki/Yissachar_Shlomo_Teichtal

    4 https://he.wikipedia.org/wiki/%D7%9E%D7%A6%D7%95%D7%95%D7%AA_%D7%99%D7%99%D7%A9%D7%95%D7%91_%D7%90%D7%A8%D7%A5_%D7%99%D7%A9%D7%A8%D7%90%D7%9C#cite_note-1

    5 Kommentek

    1. „Ma az a helyzet állt elő, hogy nem vallásos zsidó csak Izraelben lehet valaki nyugodt lélekkel.”

      Teljesen nyugodt lélekkel vagyok zsidó bárhol a világon és még csak véletlenül sem vagyok vallásos, sőt elutasítom a vallást, mint a társadalom legmegosztóbb és legpusztítobb eszközét.
      ———————————————————–
      ” Attól ugyanis élete, ő maga szerves részét képezi a zsidó államnak, ami egyúttal keretbe is foglalja, tartalommal tölti meg az amúgy ideológiailag kiüresedett identitását.”

      Nos lehet, hogy a te identitásod a vallás nélkül kiüresedik, amit nagyon sajnálok, de az én identitásommal semmi gond sincs. Ember vagyok és ez annyi energiával tölt fel, amiről egy vallás csak álmodhat.
      ———————————————————–

      ” Ha izraeli vagy, akkor automatikusan a tóra szellemében élsz, még akkor is, ha nem hiszed, ha nem vallod magadénak. A legmegátalkodottabb ateista, aki jom kipurkor sonkás szendvicset majszol Jeruzsálemben a zsinagóga előtt, hogy idegesítse a “doszokat”, jobban a tóra szerint él, mint a legvallásosabb brooklyni haszid. Miért? Mert a talmudi rabbik szerint: a letelepedés Izrael földjén az összes tórai parancs megtartásával egyenértékű4. Hát ezért. ”

      Talmudi rabbik szerint. Szerintem meg nem. Egyébként ezek a talmudi rabbik egy csomó mindent mondtak, amit ma te nem tartasz, sőt, amivel egyet sem értesz, hiszem ők sem értenek egyet.

      Igazából egy nagyon fontos cikk ez, mert remekül megmutatod kedves Péter, hogy egy kedves, vicces és élettel teli gyerekből mennyire kiüresedett felnőtté váltál a vallás miatt. Kiüresített, hisz azt bionygatod, hogy a hit nélkül még identitásproblémáid is lennének.

      Sajnálom, hogy így alakult.

    Leave a Reply to Alijázik-e a jó zsidó | Új Kelet onlineCancel reply

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .