Benda Iván fotókiállítása Budapesten

0
Benda Iván 33.szor. Fotó: Gideon Peer

Gideon Peer/ujkelet.live

Benda Iván fotóművész ismét Izraelbe látogatott. Ha utánaszámolunk, ez most a 33.-ik alkalom.

Miért jött?

A pészáchi előkészületeket fényképezni.

Jeruzsálemben, a Meá Seárim negyedben. Meg persze mást is, fényképezőgépének kamerája mindig nyitva áll a szépre, a megkapóra, a jellemzőre, az elgondolkodtatóra, az emberire.

Jeruzsálemről, Izrael fővárosáról, a benne élő emberekről százával készített már eddig is felvételeket, amelyeket kiállításokon, fotóalbumok lapjain mutatott be. De a művész állandóan keres, kutat, meg akarja újítani önmagát.  Ehhez elég egy arc, egy szemvillanás, egy nézés, de azt meg kell találni, ki kell keresni a számtalan felkínálkozó lehetőség közül.

Mindössze pár napra jött, a Széder-este megünneplés után visszautazik Budapestre, ahol számára nagyon fontos esemény utolsó simitásait kell elvégeznie. Önálló fotókiállításról van szó.

Úgy gondolja, élete fő művét mutathatja majd be közönségének, amelynek a témája a Holokauszt. 37 képről van szó.

Miért éppen most? – kérdezem.

Olyan anyagról van szó, amellyel már időtlen idők óta foglalkozom. Most értek meg hozzá a technikai feltételek, hála a digitális korszak eljövetelének. Megteremtődött a lehetősége, hogy a fotográfia a hagyományos grafikai megoldásokkal szövetkezzen – mondja, majd folytatja:

Az írásos szövegnek képi értelmet tudtam adni, így a kép és a szó képes arra, hogy egységet formáljon.

Heller Ágnes azt mondta nekem egy beszélgetés során – folytatja Benda Iván –, hogy  a Holokausztot nem lehet ábrázolni. Nem szeretnék vele vitatkozni – mondja – de én nem ábrázolni akarom a Soát, hanem emlékezni rá. Igen, én próbálom felfogni, megérteni a megérthetetlent.

Mindezt annak ellenére teszi, hogy a művész közvetlen családjában a Holokauszt nem szedett áldozatot.

A kiállítás április 16-án nyílik és előreláthatólag egy hónapig tart majd nyitva. Az Újpesti Rakpart 1-3 alatt van egy épület, amely az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonában áll. Ők a házigazdái az eseménynek, ők adtak otthont a kiállításnak, tették lehetővé, hogy bemutathassam képeimet.

Az épületet felújítják, az oszlopokról is leverték a vakolatot. Aki oda belép, úgy érzi majd, mintha egy lepusztult vasútállomáson járna.

Ideális környezet Benda Iván Holokauszt anyagának.        

Hozzászólás